Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Január végén Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke az ellene zajló korrupciós perben indítványozta, hogy 30 millió forint körüli összegért megválthassa a hatóságok által lefoglalt személyautóit, kishajóját, repülőgépét és ékszereit. Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője ennek kapcsán a legfőbb ügyészhez fordult, arról érdeklődve Polt Pétertől, hogyan lehetséges az, hogy Schadl Györgynek annyi pénze van, hogy korábban rejtegetett értékeit meg tudja váltani.
A végrehajtói kar volt elnökét azzal vádolják, hogy Völner Pál volt államtitkár segítségével intézett többeknek végrehajtói kinevezéseket, cserébe pedig bevételeik egy részét vagy teljes egészét elkérte. Völner a vád szerint 83 millió forintot kapott a közreműködéséért, míg Schadl összesen 970 millió forintot keresett az üzleten.
Schadl Györgyöt és feleségét 2021-ben fogták el, a házkutatás során pedig ékszerek és órák kerültek elő a páncélszekrényükből, de akkor ezek lefoglalására nem volt lehetőség. Később elkezdték zár alá venni a vagyontárgyakat, amiről a börtönben Schadl is értesült, és telefonon kérte meg feleségét és apját, hogy rejtsék el az addig le nem foglalt ékszereket. Miután erről az ügyészség tudomást szerzett, különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás miatt vádat emeltek Schadl felesége és apja ellen is.
Vadai Ágnesnek küldött válaszában most a legfőbb ügyész azt írta: Schadl
a megváltás forrásáról ugyan nem nyilatkozott, azonban megállapítható, hogy az eljárás alá vonását megelőzően jelentős legális jövedelemmel rendelkezett és rendelkezik jelenleg is.
Arról épp a napokban írt a 24.hu, hogy Schadl továbbra is százmilliós nagyságrendű összeget keres évente végrehajtói irodáján keresztül, amit az állandó helyettesének kijelölt Kovássy Szabolcs vett át. A cégbíróságra leadott iratok alapján az iroda nyereségén Schadl és Kovássy 90:10 százalékban osztozik.
