Felcsút határában építkezik több hektáron Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea 

Összesen 10 hektár területen zajlanak a munkálatok, az érintett telkek mindegyikéhez van közük.

  • HVG HVG
Felcsút határában építkezik több hektáron Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea 

Összesen 10 hektárnyi területen építkezik feltehetőn Várkonyi Andrea és Mészáros Lőrinc Felcsút határában – írja a G7.hu. A lap szerint több épületen is dolgoznak a település nyugati szélén húzódó Sósi-ér közelében fekvő telkeken.  

A telkek közül egy korábban összevont 5,5 hektáros terület Várkonyi és Mészáros közös cégének, az Ekho Belvedere Kft-nek a tulajdonában van – amibe 1,6 milliárd forintnyi összeget tolt bele a pár közös bankszámlájáról – a környező telkek közül van, amelyik Mészáros Lőrinc fiának a nevén van, egy másik pedig az egykori gázszerelőé, a harmadik pedig a család egyik mezőgazdasági vállalatának a tulajdona, de a széljegyen már ott van Mészáros neve. 

A lap által közölt képeken falazóelemekből épülő betonvázas, alagsor plusz egy szintes, méretes alapterületű, kialakításukat nézve feltehetően lakhatási célt szolgáló épületek láthatók.

Az építési területek egyikének bejáratánál egy olyan tábla van kitéve, ami szerint „A beruházás az Európai Unió és a Magyar Köztársaság Kormányának társfinanszírozásával, a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg”, ami csak azért furcsa, mert az ilyen táblák a 2010. előtti projekteknél használták, az érintett telek pedig csak 2020 óta Mészárosé. 

Kiderült, miért védethették le Mészáros Lőrinc „Gondolom, nem gyalog” mondatát

Véletlenül pont van az érdekeltségében egy használtautós hirdetőportál, aminek a reklámozásához jól jöhet.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?