szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Önarckép - álarc nélkül címmel megjelent Petrovics Emil Kossuth-díjas zeneszerző kötete. A zeneszerző két kötetesre tervezi memoárját, az első könyv 1966-ig tart.

Petrovics Emil 11 fejezetbe foglalt visszaemlékezése után - mint elmondta - már elkészült kilenc új rész a tervezett második kötetből. Az első kötetet az Óbudai Társaskörben bemutató Görgey Gábor író felidézte: 1960-ban, a Petőfi Színház, az első magyar musical-teátrum alapításakor kötött barátságot és szoros munkakapcsolatot Petrovics Emillel. Erényének tartja, hogy nem "csak" jó zeneszerzőként vesz részt a kulturális közéletben, hanem aktív és közeli kapcsolatban állt és áll a kultúra minden ágával, a filmtől a színházig - tette hozzá.
 
Az Önarckép - álarc nélkül című könyvből Bálint András színművész olvasott fel részleteket; s elmondta szerinte provokatív szövegről van szó.

Petrovics Emil a szerbiai Nagybecskeren született. Zeneszerzés-tanulmányait Szabó Ferenc, Viski János és Farkas Ferenc vezetésével végezte a Zeneakadémián. 1960-ban a Petőfi Színház zenei vezetője, 1964-ben a Színművészeti Főiskola egyetemi tanára, 1968-ban a Zeneakadémia egyetemi tanára, 1979-ben ugyanott a zeneszerzés tanszak vezetője lett.
 
A zeneszerző 1986-1991 között a Magyar Állami Operaház igazgatója, 2002-2005 között fő-zeneigazgatója volt.
 
Petrovics Emil 1966-ban Kossuth-díjat, 1960-ban és 1963-ban Erkel Ferenc-díjat, 1975-ban érdemes művész, 1982-ben kiváló művész kitüntetést kapott.
 
Mindhárom operáját (C'est la guerre; Lysistrate; Bűn és bűnhődés) bemutatta a budapesti operaház és több külföldi opera. Nevéhez fűződik a Salome című balett is (1979). Ravel címmel könyve jelent meg 1959-ben.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!