A történelmi szerepet betöltő Esterházy-család fraknói grófi alágának leszármazottja Budapesten született, nagyapja, Esterházy Móric 1917-ben rövid ideig miniszterelnök volt. A kitelepítés, majd a piarista gimnázium a gyerek- és kamaszkor fontos élménye volt. Esterházy Péter az ELTE matematika szakán tanult, majd a Kohó- és Gépipari Minisztérium Számítástechnikai Intézetében számítástechnikai rendszerszervezőként tevékenykedett 1978-ig, ettől az időtől kezdve az írást tekinti főfoglalkozásának.

Első nagy sikerét az 1979-ben megjelent Termelési regény (Kisssregény) című művével aratta. A szocreál termelési regény paródiája az önmegértést-önértelmezést boncolgató elbeszélésmód egyik alapszövegévé vált újabb prózairodalmunkban. Ebben az időben nagy feltűnést aratott nem mindennapi gesztusával: Ottlik Géza 70. születésnapjára az Iskola a határon című regényt kézírással egyetlen rajzlapra másolta le.

A nyolcvanas évek elejétől évente jelentek meg kisregényei: Függő, Ki szavatol a lady biztonságáért? (1982), Fuharosok (1983), Kis Magyar Pornográfia (1984), Daisy („Opera semiseria egy felvonásban” - 1985), A szív segédigéi (1985), amelyek több, folyóiratbeli szöveggel kiegészítve, Bevezetés a szépirodalomba címmel egy könyvvé rendeződtek. 1987-ben nagy feltűnést keltett Csokonai Lili álnéven írt Tizenhét hattyúk című regénye, amelynek főhőse, Weöres Sándor Psychéjének modern utódja ékes XVII. századi nyelven adta elő napjainkban játszódó szerelmi történetét. Későbbi "nőtárgyú" könyvei (Hrabal könyve, Egy nő) arról tanúskodnak, hogy írójuk hihetetlen empátiával térképezi fel és tárja olvasói elé a nőiség lényegét, finom árnyalatait.

Esterházy Péter

MTI/ Kollányi Péter

1988-ban jelent meg irodalmi tanulmányainak első kötete A kitömött hattyú címmel, később publicisztikáiból több kötetet is összeállított. Nagy siker volt Harmonia caelestis című fikciós családi krónikája. A regény alapján készült zenés darabot 2009 novemberében mutatta be a bécsi Burgtheater Kasino színpada.

Javított kiadás című kötetében, amely a Harmonia caelestisre utal (annak „javított kiadása”), saját ironikus-indulatos megjegyzéseivel közreadta apja ügynöki jelentéseinek egyes részleteit. Futballkönyvei (Utazás a tizenhatos mélyére, Semmi művészet) is nagy népszerűségnek örvendenek, utóbbit 2009-ben az év legjobb futballkönyvének választotta a Német Futballkultúra Akadémia. Harminchárom változat Haydn-koponyára című színművét a Bárka Színház mutatta be 2009 decemberében.

Esterházy Péter tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának és a Berlini Művészeti Akadémiának, és több rangos elismerésben részesült. 1996-ban Kossuth-díjat kapott, 1999-ben az Európai Irodalom Osztrák Állami Díjat. 2001-ben Márai Sándor-díjas lett, ebben az évben a Harmonia caelestisért megkapta a 2000. év legjobb szépirodalmi alkotásának járó Magyar Irodalmi Díjat. 2002-ben Herder-díjjal tüntették ki, emellett a Közép-európai Irodalmi és Kulturális Társaság (CET) irodalmi díját is neki ítélték. 2004-ben megkapta a Német Könyvkereskedelem Békedíját, az egyik legrangosabb német irodalmi kitüntetést. 2006-ban Prima Primissima-díjas, tavaly az osztrák kulturális minisztérium Manes Sperber-díjával tüntették ki, és Budapest díszpolgárává választották. Műveiről egy interjúban így nyilatkozott: "Mindig van egy egyszerű történet, amit egyszerűen el akarok mesélni, és akkor aztán ez nekem nem sikerül. Ezek az én könyveim."

Esterházy Pétert 60. születésnapja alkalmából a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) is köszöntötte. A német konzervatív napilap kulturális rovatában több mint fél oldalas írásban méltatja a magyar író munkásságát, külön foglalkozva a Németországban már évekkel ezelőtt megjelent Harmonia caelestissel és a Javított kiadással. A cikk szerző hangsúlyozza: a "világirodalmár" kezdettől fogva a lineáris elbeszélés nyílt ellenzője, mert - mint vallja - "életünk sem lineáris". Ennek kapcsán utal arra, hogy Esterházy előszeretettel használ más szerzők szövegeiből, és - akárcsak a Harmonia caelestis esetében - pontosan feltünteti, milyen könyvekről, idézetekről van szó. A német lap méltatása szerint Esterházy a szocialista realizmus sekélyességével szembeni ádáz hadüzenetével a maga nemében utat mutatott a magyar irodalom számára.