Ínyencségek az operavizsgán

Vincenzo Bellini és Gateano Donizetti egy-egy ritkán játszott operáját adják elő a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem operaszakos növendékei hagyományos, évvégi operavizsgájukon június 18-án pénteken este az Ódry Színpadon.

  • hvg.hu hvg.hu
Ínyencségek az operavizsgán

Bellini, Felice Romani librettójára komponált kétfelvonásos darabját 1830-ban, Donizetti ugyancsak kétfelvonásos vígoperáját, amelynek szövegkönyvét Antonio Sografi írta, pedig 1827-ben mutatták be.

A lírikus tragédiának is nevezett, olasz nyelven megszólaló Bellini-opera annyiban is eltér Shakespeare drámájától, hogy itt a a fiatalok teljesen magukra maradnak s egyszerre vágynak a szerelemre és a halálra. A magyar nyelven előadott Donizetti-mű ugyanakkor hagyományos vígopera, külön érdekessége, hogy benne a színházi mama szólamát a zeneszerző férfi énekesre, egy basszistára írta.

Az operavizsgán közreműködő Óbudai Danubia Zenekart Oberfrank Péter vezényli, a rendezőtanár Almási-Tóth András, a fiatal énekművészek pedig – köztük Wagner Adrienn, Szabó Olga, Orendt Gyula, Kelemen Dániel, Kiss Tivadar, Pataki Potyók Dániel - Andor Éva, Andrejcsik István, Gombai-Nagy Magda, illetve Keönch Boldízsár énektanárok növendékei.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?