„Meglepetéstúra: a megadott e-mail címen jelentkező első 50 érdeklődő megismerkedhet Budapest egyik (máskor nem látogatható, nem a Magyar Szabadalmi Hivatal székházánál lévő) érdekes műszaki emlékével, amely kapcsolódik a kiállítás tematikájához. Személyes, e-mailben kapott infó alapján, cca. időtartama: 45 perc.” Vajon ki mire gondol, amikor elolvassa e programajánlót? Mert arról van szó, noha nyilvánvaló, hogy az úticél ismeretlen. A sajátos eseményen A kulturális örökség napjai rendezvénysorozat keretében vehetünk részt. Ám mielőtt még átverésre gyanakodnánk, olvassunk tovább.

A kulturális örökségek megismerése és megbecsülése, a történelem, a hagyományok felelevenítése és megosztása másokkal: röviden így összegezhető az Európai Örökség Napok (European Heritage Days) keretében megrendezett összeurópai kirándulás fő célkitűzése. Ahogy a programsorozat szülőanyja, az Európa Tanács beharangozta: évente egyszer kell egy hétvége, amikor az állampolgárok - határok nélkül - a kontinens kulturális kincseire figyelnek. A rendezvénysorozat egy 1984-es francia nyílt napból nőtte ki magát: ekkor ugyanis Franciaországban olyan történelmi műemlékeket, épületeket is megnyitottak a nagyközönség előtt, amelyekbe korábban nem volt szabad a bejárás. Az ötlet bevált, olyannyira, hogy az Európa Tanács egy évvel később úgy döntött, hogy - francia mintára - meghirdeti a Nyitott kapuk napját, vagyis egy napra számos, turistakalauzokból is hiányzó, látogatók elől elzárt épület, intézmény kapuit tárja ki, emellett különféle programokat - bejárást, sétát - szervez a közkedvelt látványosságokhoz. A kezdeményezéshez elsők közt a Benelux-államok, Svédország, az Egyesült Királyság és Málta csatlakozott. Miután az unió 1991-ben felkarolta a kulturális hétvégét, megszületett az Európai Örökség Napok, amely mára túlnőtt az EU határain: 50 ország tűzi ki a rendezvény hivatalos zászlaját szeptember valamely hétvégéjén azokra az intézményekre, épületekre, amelyek fogadják a látogatókat.

Magyarországon 1999 óta szerveznek programokat a kulturális örökség napjai keretében: hagyományosan szeptember harmadik hétvégéjén. Idén szeptember 18-án és 19-én országszerte 285 településen, 707 helyszínen kerülnek ki a szabad bejárást jelző kis zászlók. A Felemelő század, a „Nemzeti Styl” címmel zajló rendezvénysorozat a reformkor eszméinek állít emléket, persze csak képletesen. „A Nemzeti Kulturális Alapprogram kidolgozott egy kétéves koncepciót Felemelő század címmel. Az első évre beszálltunk” - válaszolta Kertész Margit, az eseményt koordináló Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársa kérdésünkre, honnan jött az idei téma. Kiválasztásakor az volt a legfőbb szempont - mint minden évben-, hogy esedékes-e valamilyen országos jelentőségű évforduló. Jeles dátum híján 2009-ben a szakrális terek jutottak központi szerephez - kegyhelyek, kápolnák, zsinagógák, templomok -, míg 2008-ban a reneszánsz év égisze alatt futott a programsorozat, 2007-ben pedig a reformkor és klasszicizmus építészete volt a fő téma.

Az első hazai kulturális hétvége - 1999-ben - az ipari emlékek köré szerveződött. Akkoriban még csak 300-400 program közül választhattak a látogatók. 2008-ban már közel 700, tavaly pedig 820 esemény szerepelt a kínálatban. A gyarapodás lényegében annak köszönhető, hogy több a történelemtanárok, helytörténészek, művészettörténészek által vezetett séta: idén országszerte 257-et jelentettek be, tavaly viszont csak 171 irányított kirándulás szerepelt a programban. Minden kiadás az egyes helyszíneket terheli - tudtuk meg -, ezek biztosítják az idegenvezetést, az épületek őrzését, a nyitvatartást. „Erkölcsi támogatáson kívül mást nem kapnak tőlünk” - fogalmaz Kertész Margit, hozzátéve, hogy a hivatal feladata az események koordinálásán kívül a programfüzetek, a zászlók és plakátok elkészítése, illetve ezek eljuttatása a résztvevőkhöz.

A Sándor-palota kincsei

Müller Judit

Minden évben vannak felkapott helyszínek, különleges események, amelyekkel még az otthonülőket is be lehet csábítani a városba, de a „visszaeső műemléknézőket” nem igazán érdekli, hogy a kínálatból mit emel ki egy-egy médium - véli az esemény koordinátora, utalva arra: elkerülhetetlen, hogy egyes épületeket megrohanjanak a látogatók. Idén kuriózumnak számít - és biztosan tömegeket vonz majd - a Fővárosi Vízművek kőbányai medencéje, a Budapesti Kutatóreaktor, a kőbányai pincerendszer, a Baross kocsiszín vagy a Sándor-palota. Az Országos Atomenergia Hivatal, a Magyar Szabadalmi Hivatal Székháza és a Rákospalotai Javítóintézet (ahol 14-19 éves lányokat nevelnek) megtekintése sem szokványos lehetőség, de lakás-zsinagógába, társasházakba is be lehet majd tekinteni, sőt, több séta indul a Józsefváros eldugott utcáinak és régi épületeinek felfedezésére.

Nagy sikere volt tavaly a kiürített Szabadság téri tévészékháznak, nem véletlen, hogy hétvégén az MTV új, Kunigunda utcai épülete is nyitva áll majd a látogatók előtt. Ahogy a CIB Bank Szabadság téri neoreneszánsz székháza is, amely régen alkotóházként működött és máig fennmaradt szép, főúri lakosztálya. A Cseh Nagykövetség - és vele az épületben működő budapesti cseh kulturális intézet -, a Finn Nagykövetség és az Olasz Kultúrintézet is új belépő. Először vesznek részt a programban a budapesti fürdők. Ugyancsak „elsőbálózó” a Munkácsy Mihály utcában megbújó, szecessziós stílusban épült Schiffer-villa, amely a Vám- és Pénzügyőr Múzeum kiállításának ad helyet, a nyomdászok és betűöntők egykori szakszervezetének Gutenberg téren álló bérháza (jelenleg társasház), és a Művészkert a József utca 37-ben, amely festők, szobrászok hajdanvolt munkásságának emlékeit őrzi. A Podmaniczky-Dégenfeld Könyvtárba és Váci úti Fertőtlenítő Intézetbe is először léphetnek civilek, szervezett keretek között.

Noha néhány színház is megnyitja kapuit szeptember karmadik hétvégéjén, nem jellemző, hogy a teátrumok tömegesen vennének részt a programban, mert a forgalom elől lezárt Andrássy úton ezzel egyidőben zajlik az Évadnyitó Színházi Fesztivál. Az idei fővárosi kínálatot színesítik a Palotanegyedben meghirdetett bejárások, séták (összesen 25 épületbe lehet bemenni), és a sétahajózással egybekötött műemléknézés. (Ha valaki erre vágyik, nem árt, ha regisztrálja magát az eseményre, mielőtt elindul.) Vidéken - idén először - csatlakoznak a programsorozathoz lovardák. Pécsett túrát szerveznek a tubesi és a Sós-hegyi kilátóhoz, míg a romániai Sztána községben Kós Károly családi házába, alkotóműhelyébe, a Varjúvárba nyerhetnek bebocsátást a látogatók, akiket Kós unokája kalauzol majd.

Az örökség napokhoz kapcsolódik a fővárosban az első Tudományfesztivál, a Falk Art Fórum antik és modern művészeti fesztivál és a Templomok éjszakája. Utóbbinak tavaly 18 résztvevője volt, idén viszont már 56-tal (ebből 24 fővárosi és két határon túli templommal) számolnak a szervezők. És hogy összességében mire számítanak? „Ha a látogatóknak tetszett egy épület vagy program, visszatérnek. Ha van közönség, az épületeket is szívesen megnyitják: ez a kölcsönhatás indukálja a forgalmat” - világít rá Kertész Margit. „Ha kevés lesz a látogató, mert zuhogni fog az eső, akkor jövőre nehéz lesz visszacsábítani az érdeklődőket. Sok mindenen múlik az esemény sikere” - teszi hozzá. Ugyanakkor, mint mondja, a kulturális hétvége jó alkalom arra, hogy felhívják a figyelmet a veszélyben lévő - eladásra, lebontásra vagy pusztulásra ítélt - műemlékekre. „Nem áll meg az élet vasárnap este, az eseménynek vannak utórezgései” - tudjuk meg. Ha csak egy graffitiktől megtisztított fal, vagy egy felújított templomtető az eredmény, akkor is megéri.