Mint megírtuk: egy héttel az esemény előtt lemondta budapesti fellépését Christoph von Dohnányi világhírű karmester, mert ahogy közleményéből kiderül, nem akar olyan városban fellépni, ahol "két ismert szélsőjobboldali antiszemita" vezet színházat. Az Operaház akkor azt közölte, megvizsgálja a Christoph von Dohnányival szembeni kártérítési per indításának lehetőségét.

Volt, vagy nem volt szerződés?

A Népszabadságban Ókovács Szilveszter, az Operaház kormánybiztosa október 30-án azt írta, perbe fogják a karmestert, mert aláírt szerződése volt velük. Győriványi Ráth György a szombati Népszabadságban megjelentetett írásában cáfolta a kormánybiztost, azt állítva, hogy Dohnányinak nem volt érvényes szerződése.

"Bár közel egy éven keresztül szerettük volna elérni, hogy legyen, de minden igyekezetünk ellenére ez nem sikerült" - írja a Magyar Állami Operaház szeptemberben lemondott megbízott főzeneigazgatója, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának elnök-karnagya.

Ókovács Szilveszter

Stiller Ákos

"Horváth Ádám korábbi miniszteri biztossal együtt Szőcs Géza kulturáért felelős államtitkár iránymutatását követve, miszerint tegyük a Magyar Állami Operaházat nemzetközi mércével is mérhető színvonalú operaházzá, több nemzetközi rangú művészt nyertünk meg, hogy fellépjen az Operaházban, köztük Dohnányit is. Majd egy szép napon valamelyik politikus arra ébredt, hogy a Magyar Állami Operaháztól el lehet vonni közel egymilliárd forintot az évad közepén. Ezek után nem volt olyan felelős gazdasági vezető, aki alá merte volna írni az évad szerződéseit. Közben viszont a folyamatokat nem lehetett megfordítani, az évad műsora megjelent, és rekordbevételeket ért el a színház a bérletek eladásában" - részletezi a volt főzeneigazgató.

"Ókovács nem tudta és nem is akarta Dohnányi szerződését aláírni"

Ókovács Szilveszter, az Operaház kormánybiztosa Győriványi Ráth György szerint "ritkán volt az intézményben Duna tévés elfoglaltságaira hivatkozva, nem tudta és nem is akarta Dohnányi szerződését aláírni, pedig az Operaház működési szabályzata szerint az ő aláírására volt szükség ahhoz, hogy a szerződést elküldhesse az ügyintéző".

"Az utasítása nélkül természetesen a repülőjegy megrendelésére sem volt lehetőség. Áthidaló megoldásként egy szerződéstervezetet küldött ki a színház a menedzsernek, hogy a koncertet valahogy meg lehessen menteni. A tervezetben a gázsin felül beépítésre került egy plusz-, a szükségesnél lényegesen nagyobb összeg a repülőjegy fedezetére, amit a menedzser természetesen elfogadott" - írja a volt főzeneigazgató, aki szerint a "kormánybiztos úr, közel sem kell, hogy azt a látszatot keltse, hogy az Operaház a legszabályosabban járt el".

MTI / Kollányi Péter

"Mára már a Magyar Állami Operaházról úgy beszélnek, mint egy olyan intézményről, ahol egy év alatt öt első vezető fordult meg, ahol művészek aláírt szerződés nélkül lépnek fel, és a leénekelt előadások után hónapokkal is könyörögniük kell fellépti díjaik kifizetéséért. Ahol a külföldi vendégeket a legkülönbözőbb atrocitások érik, és az új vezető úgy gondolja, hogy jogi következmények nélkül tehet azt, amit akar, mert mögötte áll a legnagyobb úr" - zárja írását Győriványi Ráth György.

Kinevezések, lemondások

Ókovács Szilvesztert Orbán Viktor augusztus 22-i hatállyal nevezte ki az Operaház kormánybiztosának és szeptemberben vette át az ügyeket.

Mint ismert: az Opera főigazgatói pályázatán a szakmai bizottság 8:1 arányban Horváth Ádámot hozta ki győztesnek, akit Réthelyi Miklós a pályázatban szereplő július elsejei hatállyal szemben már június elsejével ki is nevezett. Még aznap este azonban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium azt közölte: nincs döntés a főigazgató személyéről. Ezek után Horváth Ádám Zsolt benyújtotta lemondását és a ház ügyvezető igazgatóját, Mozsár Istvánt kérte föl a miniszter a megbízott főigazgatói tisztségre.

Mozsár azonban augusztus elején benyújtotta lemondását, aki helyett a nemzetierőforrás-miniszter Kovács Jánost, az Operaház első karmesterét bízta meg a dalszínház vezetésével.