Jockey Ewing főgenyó hangján szólal meg a Dallas Facebook profilja. Mintha egy Frank Miller képregény szövegbuborékaiból szedték volna a kommentjeit: káromkodástól mentes keményfiús szöveg, rövid éles megjegyzések, amelyek direkt nem fejezik be a gondolatot, legyen miért bekapcsolnunk a tévét. Végülis a funkciója ugyanaz, mint a többi sorozat profiljának, a marketing, de ez mégis rém izgalmas megoldás, újramondja a történetet.

A többi sorozat elhelyezi előzeteseit, kvízeket hirdet, híreket ad közre a szereplők valós életéről, és a márkaként kedvelt történet kellékeit árusítják. Nem tesznek többet, minthogy az igen forgalmas Zuckerberg szupersztráda csomópontjaiban kipakolják a hatalmas és ismert tartalmú hirdetőtáblákat.

Az olaj-saga oldalán azonban a tévés történetmesélésre épült meta-történetet látjuk. A sorozat eseményeit szoros testfogásban követik az idővonalon, ahol Jockey minden egyes eseményről egy-egy erőteljes képet és néhány sort posztol. Néha előretekint, néha ismétel, néha kiegészít, de – ahogy egy igazi reklámnak tennie kell – ereje abban áll, hogy kihagy, és nem győzköd.

A napló formátum még izgalmasabbá és átélhetőbbi teszi. A dátumok az egyes történet forgácsok és események mellett valódibbá és drámaibbá varázsolnak mindent.

Az idővonal egyenes. Vagyis halálosan unalmas – lenne, ha a pénzéhes, velejéig gonosz Jockey Ewing, mint a Dallas genius locija, és mint egy igazi intrikus nem kígyómozgással tekeregné körbe az eseményeket, elhallgtava, kajánul vigyorogva és állandóan ravasz terveket rejtegetve előlünk.

Ezért aztán úgy ismerjük meg a szereplőket, hogy mindig számít, miként viszonyulnak az ördögi narrátorhoz. Támogatottak? Kihasználtak? Áldozatok? Megfigyeltek? Vagy talán fétve szeretettek, mint az egyetlen Bobby? Merthogy jelét adja némi emberségnek is. Augusztus 6-án könnyes szemekkel közli, hogy a fívérének szüksége van rá. Augusztus 9-én meg is látogatja a kórházban, ahol önvizsgáélatot tart. Jeleznénk, ez Hiroshima és Nagaszaki évfordulója is. 

Máshol visszatér rohadék identitása. Itt van Vicente például, aki megfizet… valamiért. „Senki sem ver át egy Ewingot… kivéve engem.” Aztán: „Vicente, az élet a börtönben olcsó, én pedig nagyon gazdag vagyok.” Jaj de izé, hát vajon mit tett Vicente, akit most megöl és mossa kezeit?

Július 23.: „John Ross éppen most tanulja meg, hogy egy csinos arc egy halom őrültséget rejthet” – aki gonosz az bölcs is..

Vagy: Augusztus 8-9.”Burn telefonált, hogy valami gyanúsat hallott.” Kiegészítésképpen eizensteini montázsban: véres plüssálatok, majd egy merészen megvágott kép egy szőnyegre hullott áldozatról.

Két választásunk lehet. Vagy megnézzük a sorozatot, vagy kitaláljuk magunk, ergo beszállunk.

Mivel közösségi oldalon járunk, mások is beszállnak. „Ez a legédesebb dolog, amit valaha is tettél JR!” „Remélem, hogy Bobby meggyógyul ő a kedvencem, miatta néztem gyerekkoromban a sorozatot!” Bíztatják az antagont, amikor kivételesen jót tesz. Sok hatása nincs, marad a mefisztoleszi idegenvezetőnk a Facebookon.