A legfiatalabb Oscar-jelölt újra főszerepet kapott

Quvenzhane Wallis, a legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díj eddigi legfiatalabb jelöltje játssza a címszerepet az Annie című nagysikerű Broadway musical legújabb filmes feldolgozásában.

  • MTI MTI
A legfiatalabb Oscar-jelölt újra főszerepet kapott

A mindössze kilenc esztendős Wallis A messzi dél vadjai című filmdrámában nyújtott alakításával vívta ki a szakma elismerését. "Az Oscar-jelöléssel és a kritikusok elismerésével a háta mögött igazi csillagnak számít, és hiszünk benne, hogy Annie karakterének megformálásával valódi világsztárrá növi ki magát" - húzta alá Hannah Minghella, a Columbia Pictures filmstúdió produkciós vezetője. 

Mint hozzátette, Wallis igazán rendkívüli fiatal tehetség, akinek képességei a színészeten túl az éneklésre és a táncra is kiterjednek, és erről a nagyközönség is megbizonyosodhat a készülő produkcióban. Az új Annie, amely egyben az Oscar-díjra jelölt 1982-es film feldolgozása lesz, várhatóan 2014 decemberében debütál a mozikban.

A produkciót Will Gluck rendezi, a produceri feladatokat pedig mások mellett James Lassiter, Will Smith, Jada Pinkett Smith és Shawn Jay-Z Carter vállalta magára. Eredetileg a Smith házaspár lánya, Willow játszotta volna a főszerepet, ám a 12 esztendős énekes-színésznő visszalépett, mert indoklása szerint szeretné kiélvezni gyermekkorát.

A családját kereső árva történetét napjaink New Yorkjába ültetik át. A filmben számos új dal kap helyet, a régiek egy részét pedig kiveszik a produkcióból. A forgatókönyvet jegyző Emma Thompson színésznő korábban megerősítette, hogy a Tomorrow című dal biztosan hallható lesz az új filmben. 

Wallis, akinek legkedvesebb szabadidős tevékenységei közé tartozik az éneklés, a táncolás, a kosárlabda, a röplabda és a szurkolás, jelenleg a Twelve Years a Slave című mozin dolgozik együtt Brad Pitt-tel.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?