szerző:
Roman István
Tetszett a cikk?

Magyarországon múlt hét óta vetítik a Johnny Depp főszereplésével készült A magányos lovas című westernt. Megnézhetjük a filmet 4DX-es teremben is, ehhez azonban jól fel kell kötnünk a gatyánkat.

A filmszínházak már a mozi keletkezése óta igyekeznek előrukkolni a nézőcsalogató eljárásokkal. Már a film feltalálójaként jegyzett Auguste Lumière, öccsével, Louis-val is kísérletezett az 1900-as évek elején térhatású mozgóképekkel. A vonat érkezése című rövidfilmjüknek – amelynek az 1895. december 28-i nyilvános párizsi vetítését tartjuk a mozi születésnapjának, holott aznap a műsorra tűzött tíz kis-mozi között nem is szerepelt az ominózus opus – létezett 3D-s változata, amit 1903-ban mutattak be.

Mi több, az első lépéseket már a XIX. század végén megtette egy angol tudós, William Freese-Greene, aki 1893-ban háromdimenziós szösszeneteket rögzített. Eljárásának lényege, miszerint az emberi látásmechanizmus mintájára, kellő szögekben kell felvenni a képeket két kamerával, ami majd egy megfelelő eszközzel – kezdetben sztereoszkóppal, később (és mind a mai napig) 3D-s szemüveggel – a néző fejében áll össze térhatású képpé.

Már Hitchcock is

Nem igaz tehát azon állítás, miszerint a 3D-s technológia a mozi válasza a modern televíziózás – és az okostelefonok filmes tartalomszolgáltatásainak – térnyerésére. Folyamatosan történtek térdimenziós kísérletek. A thriller-mogul, Alfred Hitchcock is elkészítette a Gyilkosság telefonhívásra című, 1954-es krimije 3D-s variációját, amit alkalmas vetítőtermek híján csak 1980-ban mutattak be a visszafogottan érdeklődő nagyközönségnek.

Mi, magyarok sem maradtunk ki a próbálkozásokból: a makói születésű André de Tóth nevéhez fűződik az 1953-as 3D-s Viaszbabák háza. Ennek kissé „magyarosan abszurd” mellékzöngéje, hogy a jeles rendező bal szemére vak volt, így a térlátás kapcsán kihívásokkal küszködött.

Az ezeket a projekteket övező befogadói érdektelenséghez hozzátartozik, hogy amíg az 1920-as években a hang, majd az 1950-esekben a szín megjelenése hézagmentesen be tudott illeszkedni a film dramaturgiájába, sőt jótékony többletet és lehetőségeket adott, a 2000-es esztendőkig a térdimenzió erre nem volt képes. Érdekességnek számított, egy vidámparkba való mutatványnak, semmint hatékony filmnyelvi elemnek. Ebben a tekintetben a 4D-s technika rokon, a szórakoztatásra irányuló truváj, ami nem a film befogadását segíti elő, hanem a moziban töltött órák élményét fokozza.

Fejtámlánkba csapódó nyílvessző

A 4D a hagyományos – 2D-s – filmek audiovizuális világát, illetve 3D-s mozik térbenyomását jellemzően mozgás-, illat-, levegő-, víz- és vibrációs hatásokkal gazdagítja. Azaz: ha a vásznon esik, vízpermet pereg az arcunkba, ha robbantanak, füst száll, ha lovagolnak vagy autókkal üldöznek, rángatózik a szék, ha nyilak hullnak alá, úgy érezzük, a fejtámlánkba csapódik egy pár.

Hazánkban ennek a technikának a 4DX nevű fajtája létezik, ami a dél-koreai CJ CGV elnevezésű, multiplexmozi-hálózatot működtető cég fejlesztése (más ilyen technikák is léteznek). A nemcsak Magyarországon, hanem Európában egyedülálló 4DX-terem idén március 14-től működik a budapesti Cinema City Westendben. A kontinens első ilyen helyisége a multiplex-komplexum 3-as termének egymillió eurós átalakítása révén jött létre.

4D-mozi lóháton
©

A kora tavaszi nyitás előtti sajtóbemutatón a Cinema City vezérigazgatója, Moshe Greindinger elmondta, a vállalatuk 1929-ben jött létre, egy évvel később avatta fel az első filmszínházát, majd 1982-ben az első multiplexét Izraelben, Magyarországon pedig 1997-ben jelentek meg az – azóta bezárt – Csepel Plazában Hazánkban első nagyberuházásukként öt évvel ezelőtt valósult meg az Arénában található „megaplex”, benne – a legnagyobb itteni vászonnal rendelkező – IMAX-szel.

Az első 4DX-s termeket 2009-ben Dél-Koreában nyitották, mostanra a világ 29 pontján negyven termet üzemeltetnek Magyarországon és Dél-Koreán kívül, Brazíliában, Izraelben, Kínában, Mexikóban, Oroszországban, Peruban és Thaiföldön. 2013-ban további tíz helyiséggel szeretnék bővíteni a hálózatot, Bulgáriában, Csehországban, Japánban és Lengyelországban, 2016-ig pedig több mint ezer helyen kívánják bevezetni ezt a technikát.

A mellékhatások miatt kérdezze orvosát, gyógyszerészét

A 4DX-s élményt az egyes filmekhez egyediként – sajátos „forgatókönyv” alapján – legyártott effektek szolgáltatják. Négydimenziós filmeket nem a forgatás során állítják elő, mint 3D-eseket, azokat utólag „élményesítik” át ezzel a technológiával.

A Westend 3-as termében a székeket négyes csoportokban kapcsolják össze, a mozgatásuk minden irányba lehetséges (emelkedés; oldalirányú, előre- és hátradőlés), vibrálásra is képesek, a háttámlákban a jobb hanghatások érdekében kis hangszórók valamint a légbefúvók találhatók, utóbbiakat a nézők lábánál is elhelyeznek. Így tehát ha az adott jelenet úgy kívánja, a hátunkat rúgás éri, vagy éppen csiklandozás, de kaphatunk vízpermetet is. A hatásokat tovább erősíti a beépített stroboszkóp, köd- és füstgép, szélautomata és buborékfújó, illetve az ezer fajta szagparfüm.

Az átlagos multiplex-jegyárakhoz (2D: 1490, 3D: 1900 forint) képest mindezért nyilván többet kérnek. A „hagyományos” filmek esetén 2590, térhatásúaknál 2990 forint a belépő – 3D-s szemüveg nélkül (ha egy korábbi vetítésről már rendelkezünk vele) kétszáz forinttal olcsóbban –, hétköznapokon kedvezményes jegyek is válthatók, 2D-re 2340, 3D-re 2740 forintért.

Beszédes és abszolút megszívlelendő mindaz a lehetséges veszély, amire vetítés kezdetén és a honlapon felhívják a figyelmünket. Például, hogy a székek mozgása közben testrészeink (mondjuk: a kezeink) becsípődhetnek az ülések közé, beszorulhat a ruhánk, a popcorn és az innivaló kiömölhet, érzékenyebb nézők esetében pedig szédülés, fej- vagy izomfájdalom jelentkezhet, szélsőséges esetben epilepsziás tünetek (értelmezésünkben: roham) léphetnek fel. A biztonság érdekében és a balesetek elkerülése végett a vetítésekből éppen ezért eleve kizárják az epilepsziásokat, de a magas a vérnyomással, szívbetegséggel, gerincproblémával; bármilyen komolyabb (akut) egészségügyi gonddal bajlódó delikvensnek is tilos a bemenet; épphogy orvosi igazolást nem kérnek, jegyezhetnénk meg epésen.

Jut eszünkbe, a mozizás epe- vagy gyomorbántalmakkal (lásd: hasmenés, amikor ki-be kell járkálni a terembe) sem javallt… Ezen kívül nem javasolt, hogy valaki terhesen, ittasan, négy év és/vagy 100 centi alatt beüljön a 4D-s vetítésre. A szabályok szerint elvileg mázsa-húsz feletti látogató sem próbálkozhatna a bejutással, ám e tekintetben engedékenyebbek, hiszen a súlykorlátozással a hízékony magyarság jókora részét eleve kizárnák, s hozzátesszük, saját tapasztalatból tudjuk: az ugrabugráló mozi-székek könnyűszerrel megbirkóznak a limit feletti plusz húsz kilóval. Nem nyikorognak, nem nyöszörögnek, legfeljebb a néző teszi azt. Mielőtt a bennünk élő jogvédő az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulna, le kell szögeznünk, a szigorú előírások a nézők jól felfogott érdekét szolgálják.

Magányos lovas: rázós film

„Én nem megyek moziba többé, mert trükkökkel szédítenek/ És akármit megtesznek értem, hogy belőlem megéljenek…” – hasznosíthatjuk Kern András sanzonjának sorait. A mozikban máshoz szokott korosztályok rosszallása ellenében megjegyezhetjük: a film mindig illúzió volt, már 2D-s korában is, nincs ez másképp a 3D, 4D esetében sem.

A kvázi vidámparki élményt a mozizással kombináló 4DX érezhetően a fiatalabb (tíz-harminc éves) moziközönséget célozza, aki a klasszikus filmszínházon nevelkedett, a technológiát mozi-idegennek, vurstliba valónak találja. Irritálja a székek rángatózása, himbálózása, az olykor füsttől homályosuló nézőtér, az arcába csöppenő permet.

Hogy mégis van igény a 4DX mozizásra, mutatja, hogy Buda Andrea, a Cinema City magyarországi PR-igazgatója elmondása szerint a Westend-terem márciusi nyitása óta műsorra tűzött tíz filmnél a kihasználtság hétvégén több mint 90%-os, hét közben 80% feletti.

Azt pedig Bartók Annától, a filmet forgalmazó Forum Hungary marketingigazgatójától tudtuk meg, A magányos lovas esetén a teljes nézőszám kb. 5-6%-át várják a 4DX formátumtól.

Anélkül, hogy a bátrabbakat, fiatalabbak lebeszélnénk a felejthetetlen élményről, feltesszük a kérdés a fentiek fényében: el tudják képzelni milyen végigülni egy lovaglós westernt a 4DX-moziban?

Ráadásul egy igencsak felejthető filmen?

Szaga van – négy-dimenzió, másképp

A mozi-dimenzionálás terén úttörőnek nevezhetjük Robert Rodriguezt, aki a Kémkölykök 3-D – Game Over című filmjével majd’ tíz évvel megelőzte az új keletű 3D-hullámot, amire 2011-ben rátett egy lapáttal: elkészítette a Kémkölykök 4D: A világ minden ideje című, szaghatásokkal kísért gyerekakció-moziját. A teljesebb élmény érdekében a film meghatározott pillanataiban illatkártyát kellett szagolni.


A negyedik dimenziónak kikiáltott szaghatások előidézése úgy történt, hogy a belépéskor a 3D-s szemüvege mellé egy illatkártyát kapott a néző, az úgynevezett Aroma-Scope papíros felületén nyolc folt volt, amit alkalmas időben meg kellett dörzsölni, hogy ugyanabban a szagélményben legyen részünk, mint a szereplőknek. A film során nyolc alkalommal számok pulzáltak a vásznon, ilyenkor a villogó kalkulusnak megfelelő számú kis mezőt kellett megdörgölni és szagolgatni. A módszer nem váltotta valóra a reményeket, a nézőkre hárított pluszfeladat – a szagoltatás – nem tette komplexebbé az élményt, hanem épp ellenkezőleg: széttöredelte azt.

Az emberek a moziban passzív befogadóként vannak jelen, az aktivitás a gondolkodásukra és az érzelmeikre jellemző, a minimális fizikai tevékenységet legfeljebb a pattogatott kukorica majszolása és a kóla hörpölése jelenti. Rodriguez – egyébként nem sikerült – filmjének szagélményét az sem segítette elő, hogy az Aroma-Scop nyolc, elvileg eltérő szagú pöttye igen hasonló illatot árasztott – lehet, hogy a sötét teremben a néző akaratlanul is összedörzsölte vagy eltévesztette azokat –, és az egész kártya összességében a szagos radírra emlékeztetett.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Soha nem nőtt még ekkorát az amerikai gazdaság

Soha nem nőtt még ekkorát az amerikai gazdaság

A világ távoli szegletébe is megérkezett a koronavírus – a Marshall-szigetek eddig úszta meg a járványt

A világ távoli szegletébe is megérkezett a koronavírus – a Marshall-szigetek eddig úszta meg a járványt

Európa leggazdagabb embere mégiscsak megszerzi a Tiffanyt

Európa leggazdagabb embere mégiscsak megszerzi a Tiffanyt