szerző:
Tossenberger Adél
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Gondolt-e már rá, milyen lenne egyszer úgy keringőzni, hogy közben Van Gogh napraforgói gurulnak el a talpa alatt? A Van Gogh Alive kiállításon akár még ez is előfordulhat. Itt nem igen kell betartanunk egy múzeumok által diktált szabályt sem, és a hétköznapjainkat behálózó, oly fárasztó gondolkodást is nyugodtan félretehetjük egy időre, hiszen a hatalmat az érzékszerveink veszik át felettünk.

"A napraforgó bizonyos értelemben az enyém"

(Vincent Van Gogh)

Ha nem bírunk sűrű bölcsészvérünkkel, és összegörnyedve az ecsetvonások tökéletessége alatt, hátrahőkölve a művész nagyságától, enyhén eltartott kisujjal szeretnénk megérteni és magunkba szívni Vincent van Gogh festészetének mibenlétét, akkor a Vörösmarty téren megszervezett kiállítás nem a mi terepünk.

A szervezők ezzel pontosan tisztában vannak, és bátran vállalják az esetleges támadásokat a művészetrajongóktól. Ha ugyanis ezzel a tárlattal minimálisan is sikerül felpiszkálniuk az "átlagemberek" érdeklődését a művészetek iránt, megérik a pofonok.

A képre kattintva tekintse meg galériánkat!
Túry Gergely

Szórakoztató ismeretterjesztés

Ha csak egyszer is belefutottunk Nyáry Krisztián költők, írók és művészek szerelmi életét feldolgozó történeteibe a Facebookon, ennek a kiállításnak a funkcióját is könnyen megérthetjük.

Nyáryt sokan vádolják azzal, hogy webkettes karcolataival azt sugallja: csupán ennyi az irodalom. Ő viszont tökéletesen tisztában van vele és nyíltan vállalja, hogy amit csinál, az szórakoztató ismeretterjesztés, nem pedig irodalomtudomány. Ettől még nehéz lenne letagadni, hogy az általa közölt életszagú, emberi történetek hatására frissebb lendülettel veszünk le egy verseskötetet a könyvespolcról, mint egyébként.

Keringőzzön Van Gogh arcán

Hasonló elv alapján – színes-hangos ugródeszkaként – működik ez a kiállítás is. Itt hiába próbálnánk meg a vászon barázdáira meredve megérteni valamit a 19. századból, vagy a posztimpresszionizmusból, de Van Gogh levágott fülének maradványait is teljesen feleslegesen keresnénk egy vitrinbe zárva. Belépve az agyunk ellazul, az érzékszerveink pedig felpörögnek.

Olyan a tér, mint egy Van Gogh-festményekkel kibélelt terem a Vidámparkban, vagy a Csodák Palotájában. Nem kell csöndben lennünk, nem csipog be a biztonsági berendezés, ha a kelleténél közelebb megyünk egy képhez, sőt, beleléphetünk, vagy akár még keringőzhetünk is rajta. Gyerekeknek tökéletes.

Komfortzónán belül

A negyven hatalmas vászon folyamatos mozgásban van, a képek váltakoznak, velük együtt pedig a hangulatok is. Közben Van Gogh idézetek vetülnek a falra – néha elgondolkodtatóak, néha meglepően üresek. A mondatok állandóan ránk ömlő folyama összességében mégis azt az érzetet kelti, mintha a festő is a teremben lenne.

A képre kattintva tekintse meg galériánkat!
Túry Gergely

A zene nem lágy háttérzaj, hanem domináns elem: hangos és bekebelez – néha nemcsak minket, de a vizuális élményt is. Elveszni mégsem fogunk, mert csak olyan klasszikus darabokat válogattak össze, amit már biztosan hallottunk, ha más nem, filmbetétként, vagy reklámzeneként. A pálya biztonságos, a komfortzónánkon belül maradunk – nem leselkedik ránk Kurtág György egyik sarokban sem.

A falakon nincsenek adatok, nincsenek értelmező anekdoták, nincs szó képzőművészeti korszakokról, életútról, vászonméretről, csak az impresszió van. Lehet ez kellemes lebegés a színek és hangok birodalmában, de az is teljesen természetes, hogy egy idő után zavarni kezd a tény: nem tudunk meg semmit. Egy idő után hiányozni kezd a külvilág a fárasztó, és a legtöbbször teljesen felesleges információtömegével.

Mítoszok és legendák

Ezt a hiányt enyhítve gyűjtöttünk össze néhány mítoszt, amely Vincent Van Goghot övezte.

Van Gogh egy képet sem adott el élete során?

Van Goghot élete nagy részében testvére és legjobb barátja, Theo támogatta anyagilag, de mivel a festő nagyon kényelmetlenül érezte magát emiatt, festményeket küldött neki cserébe. Abban reménykedett, hogy a bátyja túlad rajtuk, de a legenda szerint életében csak egy képet sikerült pénzzé tennie. Felmerült, hogy volt még néhány festmény, amit eladhatott, de ezekről nincs semmilyen dokumentáció. Halála után Van Gogh nagyon kapós lett. Elsőként a németek rendeztek kiállítást képeiből 1905-ben és 1906-ban Hamburgtól Berlinig. 1987-ben már 53 millió dollárért adták el az Íriszeket, A művész szakáll nélkül című képe 1998-ban 71,5 millió dollárért, a Gachet doktor arcképe pedig 82,5 millió dollárért kelt el.

Ki vágta le Van Gogh fülét?

Aki semmit sem tud Vincent Van Goghról, valószínűleg amellett is elsuhant már a történet: a festő levágta a saját fülét, és odaadta egy prostituáltnak megőrzésre. Az egyértelműnek tűnik, hogy az eset egy Paul Gauguinnel folytatott vita, és egy kisebb dühroham következményeképp történt, a legújabb kutatások azonban már azt pedzegetik: valójában Gauguin vágta le Van Gogh fülét, aki aztán később barátja védelme érdekében másította meg a történetet. Mégis valószínűbbnek tűnik az a verzió, hogy Gauguin egyik reggel az ágyban fekve találta meg a pszichés problémákkal küzdő, vérző barátját, és azonnal jelezte a történteket Theónak. Hasonlóan gyorsan reagált a prostituált is, aki rögtön értesítette a rendőrséget. Ha az igazság nem is derül ki, azt érdemes tudni: annak a bizonyos fülnek nem az egésze, csak egy kisebb harmada lett a vagdosás áldozata.

A képre kattintva tekintse meg galériánkat!
Túry Gergely

Szemben a hagyománnyal

Van Gogh első nagy visszhangot kiváltott képe a Krumplievők, amelyen a parasztokat megfosztotta az elvárt pátosztól, és fáradtnak, kimerültnek festette meg őket. Ezzel felrúgta az addigi szabályt, amely a parasztokat a föld egyszerű, boldog népeként ábrázolta, így kitört a botrány.

Azzal, hogy a szabad ég alatt festette meg az éjszakát, egy újabb hagyománnyal fordult szembe. Állítólag olyan kalapot viselt, amelynek a peremére gyertyákat erősített, hogy a festék színeit felismerje. Így készült több éjszakai képe, mint az Éjjeli kávézó, vagy később a Csillagos éj.

Van Gogh élete utolsó tíz évében 900 képet festett, egész élete során pedig 800 levelet írt, zömmel öccsének és legjobb barátjának, Theónak, aki fél évvel testvére állítólagos öngyilkossága után szintén meghalt.

Van Gogh utolsó kívánsága az volt, hogy Hollandiában temessék el. A ravatalát barátai napraforgókkal borították el.

A kiállítást december 29-ig tekinthetik meg, a teljes árú jegy naptól függően 2 500 és 3 400 forint között változik. Cím: Váci utca 1.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!