Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Január végén jár le Eszenyi Enikő ügyvezető igazgatói megbízása a Vígszínházban. A posztra kiírt pályázatra a mostani vezető mellett a szolnoki Szigligeti Színház direktora, Balázs Péter is pályázott. Eszenyi Enikő tervei elérhetőek az interneten, de Balázs Péter nem hozta nyilvánosságra az elképzeléseit.
A pályázatokat úgynevezett szakmai bizottság véleményezte, javaslataikat figyelembe vételével dönt a közgyűlés.
A szakmai bizottság szavazati aránya titkos, de a hírek szerint Balázs Péter pályázatát hárman támogatták, ketten tartózkodtak, ketten nem szavaztak. Eszenyi Enikő pályázatát hárman támogatták, ketten nemmel szavaztak, egy bizottsági tag tartózkodott, egy fő pedig nem szavazott.
Hétfőn a 168ora.hu-n megjelent a szocialisták fővárosi képviselőjének a nyilatkozata. Tüttő Kata elolvasta a pályázati dokumentációt, de az szerinte érvénytelen, mert Balázs Péter a pályázati határidő lejárta után több mint egy héttel nyújtotta be a pályamű egyik fontos elemét, az ötéves üzleti tervet, hiánypótlásra viszont nincs lehetőség.
„Elegáns önérzet, irtózás a rikító plakáttól”
A Népszabadság megszerezte Balázs Péter pályázatát, amelyben a színész-rendező-igazgató azt írta, hogy a Vígszínházat talpra kell állítani a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt.
Balázs Péter most hiányolja a vígszínházi szellemet, amely elmondása szerint azt jelenti: „elegáns önérzet, irtózás a rikító plakáttól és a felelőtlen ígérgetésektől”.
„A családoknak kínálunk, csinálunk színházat, általános, katartikus, transzcendens, jellemfejlődésre, nagy alakításokra alkalmas színpadi műveket, melyek erkölcsi tanulsággal szolgálnak minden esetben, ha műfajilag sokszínűek is” – derül ki a dokumentumból.
Balázs Péter színházi eszménye szerint a többséget kell örömhöz juttatni a színházban. Tudnia kell a közönségnek: van remény. A Vígszínház minden derűs magyar polgár színháza kell hogy legyen, valamint a derűs íróké és a derűs színészeké is.
A dolgozatban az is olvasható, hogy a direktor nemcsak azért pályázik a Vígre, mert 1970-ben Várkonyi hívta ide, hanem mert szeretné a Szent István körúti teátrum legtisztább hagyományait visszaállítani. Ez elképzelése szerint annyit tesz: „A legmagasabb irodalmi színvonalon ábrázolt finom-fanyaran ironikus világ, az emberi kapcsolatok érzékletes kibontása, tabuk nélkül, nagy formátumú domináns színészi és elegáns, nagyvonalú rendezői alkotómunka révén.”
MTI / Bugány János
Azt is írja, hogy a vígszínházi stílust már megfogalmazta Szolnokon, ahol hat éve sikeres színházat visz. Ebből kifolyólag szeretné megtartani a kapcsolatot a Szigligeti Színházzal, koprodukciókban gondolkodik, „Broadway–off Broadway bemutatási móddal, a költségek megosztásával”.
Az első évadokban olyan művek színpadra állításában gondolkodik Balázs Péter, mint a Vígben a Szent Johanna, Az ördög, az Országúton és a Hello, Dolly! A Pestiben a Kaktusz virága menne, a Sárga liliom, az Egerek és emberek és egy Csukás-ősbemutató. A házi színpadon az Őrült naplóját tűznék ki és egy pályázatnyertes darabot.
Fontosnak tartja, hogy a szerinte elvesztett nézőtömeget visszanyerje a Vígszínház, kiegyenlítse a színház negatív mérlegét. A kiadások csökkentése mellett teszi le a voksát, a pénzügyi eszközök hatékony feldolgozását emeli ki. Az ingatlan után a fővárosnak fizetett bérleti díj csökkentését szükségszerűnek tartja.
Támogatói nyilatkozatot nem csatolt pályázatához, mert nem hiszi, hogy ez nagy súllyal esne a latba.
