Magyarországon soha nem látott teljességű anyaggal nyújt átfogó képet a 20. század két meghatározó jelentőségű avantgárd irányzatáról a Magyar Nemzeti Galéria (MNG). Az Izrael Múzeum 1200 darabos szürrealista kollekciójából a 120 legkiemelkedőbb munkát hozták el Budapestre.

Az emberminisztert Hoppál Péter helyettesítette a megnyitón. Mint mondta, ritka alkalom, hogy egy intézményben egyszerre három tárlat nyílik meg. A jeruzsálemi anyag mellett a dada és szürrealizmus magyar recepcióját az Átrendezett valóság, a szürrealista és dadaista ihletésű filmművészet alkotásait az Életre kelt (film)kísérletek című kísérőtárlatok mutatják be.

A megnyitó beszéd egy olyan retorikai teljesítmény, amelyben az államtitkár Dali, Miró művészetének méltatásába is bele tudta keverni a NER alapelemeit. Idézzük: „Az avantgárd szemléletében unortodox. A kor gazdasági, politikai történéseire reagált Man Ray, Miró, Dalí vagy Duchamp is. Úgy gondolom, a haladáshoz szükségszerű a művészi kísérletezés. De feladata-e a formabontás a művésznek? Azt gondolom, hogy igen. Ahogy a magyar alaptörvény 10. cikkelye is kimondja, a művészi szabadság mindenkit megillet.

Igaz az akkori bátor kísérletek ma már a művészettörténeti kánon részét képezik. Az avantgárd művészek alkotásaival ma már az általuk bírált kapitalisták kereskednek.”

Adina Kamien-Kazhdan, a tárlat kurátora a sajtóbejáráson emlékeztetett: a dada és a szürrealizmus radikálisan megújította a művészetről való gondolkodást. A dada a hétköznapi tárgy átértelmezésével, a hagyományos esztétikai érték megkérdőjelezésével, a szürrealizmus pedig a valóságfogalom kitágításával az alkotófolyamat új lehetőségeit teremtette meg. A két irányzat olyan új műfajokat hozott létre, mint az objekt, a fotómontázs, a kollázs és az asszamblázs vagy a readymade, amely egyszerűen nem több, mint a készen talált használati tárgy művészi felhasználása.

Művészettörténeti jelentőségű például Duchamp Forrás című readymade-je; ennek a kiállításban egy maga a művész által készített replikája látható Man Ray, Francis Picabia és Joseph Cornell munkái között.

A válogatás nagy hangsúlyt fektet a dada és a szürrealizmus sokféle műfajt, technikát és médiumot teremtő sokszínűségére és változatos technikai kísérleteire. André Masson, Max Ernst, Jean (Hans) Arp és Joan Miró műveinek biomorf formái, a véletlent is beépítő automatikus eljárások a szürrealizmus tudatalattira irányuló érdeklődésére reflektálnak, míg a René Magritte, Joseph Cornell, Salvador Dalí vagy Paul Delvaux műveiben megjelenő álom és vágy tematika a képzelet felszabadítását hangsúlyozza.

A kiállításon bemutatott több mint száz festmény, objekt, fotómontázs, kollázs, asszamblázs és readymade a dadát és a szürrealizmust meghatározó fogalmak, témacsoportok mentén kínál betekintést az irányzatok történetébe - közölte Adina Kamien-Kazhdan.