Bodnár Zsolt
Bodnár Zsolt
Tetszett a cikk?

J. R. R. Tolkien hatvan éve megjelent, korszakos alkotása, A Gyűrűk Ura egyszerre volt alapműve a keresztény-konzervatív rétegnek és a hatvanas évek hippimozgalmának. Megfilmesítéséért még a Beatles is küzdött, de csak 28 évvel a szerző halála után készült belőle mozi, majd további két résszel kiegészülve a világ legsikeresebb filmtrilógiájává nőtte ki magát a mitologikus történet. Itthon a Magyar Tolkien Társaság őrzi az író hagyatékát, őket is megkérdeztük: vajon minek köszönhető ez a kultikus státusz?

„Hogy lehet az, hogy az ilyen terjengős zagyvaságok ekkora elismerésnek örvendenek? Valószínűleg úgy, hogy bizonyos emberek – főképp Britanniában – egész életükben vevők az ifjúsági ponyvára” – írta Edmund Wilson, az amerikai The Nation hetilap megbecsült kritikusa 1956-ban, amikor megjelent A Gyűrűk Ura harmadik, utolsó kötete. John Ronald Reuel Tolkien ekkorra már nem volt teljesen ismeretlen irodalmi körökben – 1937-es, A hobbit című meseregényét a célkorosztály mellett számos felnőtt olvasó is magáénak érezte, kiadója ennek megfelelően be is rendelte a folytatást. Azonban számos próbálkozása közül egyikkel sem voltak elégedettek, így 1937-től egészen 1949-ig dolgozott a nagy művén, amelyet végül három kötetben (A Gyűrű Szövetsége, A két torony, A király visszatér) került a polcokra.

©
Bár a 2001-es filmváltozat megjelenésével vált igazi világszenzáció A Gyűrűk Urából, kisebb-nagyobb körökben az 1954-es első kötet piacra dobásától fogva vallásos mértékű kultusz övezi az irodalomtörténet egyik legsikeresebb fantasyregényét. Pedig az ötvenes években még közel sem volt olyan egyértelmű a későbbi renomé.

Az 1892-es születésű Tolkien 12 éves volt, amikor apja után anyját is elvesztette, és egy katolikus pap gyámsága alá került. Ez fontos szerepet játszott az életében, hiszen mitológiától hangos munkásságában a kereszténységre való utalások, sőt konkrét bibliai történetek alig módosított változatai is találhatóak. Ettől függetlenül mind a mai napig támadják A Gyűrűk Urát különböző keresztény felekezetek a pogányság, a boszorkányság, a homoszexualitás és a többistenhit propagálása miatt.

Tolkien életének másik nagy fordulópontja az első világháború volt, amelyben még egyetemista évei alatt kellett részt vennie, a legtöbbször kitüntetett brit egységnél töltött szolgálatban több barátját is elvesztette, és szembesült a háború embertelenségével. Az 1916-os somme-i csata például bevallottan inspirációként szolgált A két toronyban található Holtláp és A király visszatér morannoni csatajelenetének megalkotásában. „Hogy valaki megértse a háború borzalmait, részt kell vennie egyben. 1918-ra egy kivételével az összes közeli barátom meghalt” – mondta később az író, aki a világháborút követően poszttraumatikus stressz szindrómában szenvedett, egyesek ezt Frodó zavartságával, gyakori rémálmaival állítják párhuzamba.

©

Ugyan a filológus-nyelvészprofesszor hivatással is rendelkező Tolkien 1973-as halála után 28 évet kellett várni, amíg eljutott a sztori a nagyvászonra, már a szerző életében is voltak egészen bizarr próbálkozások a mű adaptálására. Miután – a keresztény-konzervatív értékeket valló Tolkien nagy meglepetésére – a hatvanas évek hippigenerációja felkapta a regényt, a harmadik mozijukhoz készülődő Beatles tagjai is fontolóra vették, hogy zenés filmet csinálnak belőle. Az igazán elképesztő azonban a szereposztás lett volna: a tervek szerint Paul McCartney Frodó, Ringo Starr Samu, George Harrison Gandalf, John Lennon pedig Gollam szerepébe bújt volna, de a rendezői széket sem bízták volna akárkire – az akkor még a 2001: Űrodüsszeia előtt álló Stanley Kubrickot keresték fel az ajánlattal. Tolkien viszont ekkor még nem gondolkodott a megfilmesítési jogok eladásán.

Az első adaptációra csak 1978-ban került sor, amikor Ralph Bakshi rajzfilmet forgatott A Gyűrűk Ura első két kötetéből, de mivel ez egy konkrétan gyerekeknek szánt alkotás volt, a felnőtt nézők hiányolták a megjelenített történet mélységét és komolyságát. Miután egyfajta közmegállapodás született a mű megfilmesíthetetlensége ügyében, egészen a kilencvenes évek közepéig kellett várni, hogy megjelenjen egy kellően elszánt alkotó. Ez volt Peter Jackson, aki '97-ben nyerte el az epikus mű megrendezésének jogát, aminek végeredménye lett a 2001 és 2003 közt mozikba kerülő, elsöprő sikerű filmtrilógia – az utolsó, A király visszatér című epizódot 11 Oscar-díjjal jutalmazták, ezzel az első fantasy lett a filmtörténelemben, amit a legjobb filmnek járó díjjal jutalmaztak.

Barna Bálint, a Magyar Tolkien Társaság egyik alapítója és jelenlegi tisztségviselője szerint a mű népszerűségének titka abban rejlik, hogy mint az irodalomtörténet legnagyobb darabjai, A Gyűrűk Ura is időtlen, minden kornak mást és mást üzen. A regény megjelenése idején a tradíció és a modernitás szembeállítása szolgált újdonságként az emberek számára, a huszonegyedik században viszont leginkább a természet szeretete, a baráti értékek, a hősiesség és a lovagiasság lehetnek azok, amik megfogják az olvasót, hiszen ezek az erények a mi világunkban már nem annyira elsődlegesek. Bálint elmondása szerint egy egyetemes téma van, amiről Tolkien szándéka szerint szól A Gyűrűk Ura, ez pedig a halál. Az írót mindig is foglalkoztatta a halál és a halhatatlanság kérdése, ez pedig a regényben is fellelhető. Erre példa a tündék halhatatlansága és az emberek halandósága, vagy a nazgûlok, akik egyfajta "élőhalott" állapotba rekedtek.

Azt azért ő sem tagadja, hogy a filmek nélkül korántsem lenne ekkora felhajtás a Tolkien-univerzum körül, bár az MTT alapját képző társaság kialakulása még megelőzte az első filmadaptációt. "Az egész az interneten kezdődött, 1-2 évvel A Gyűrű Szövetsége filmváltozata előtt, amikor az első magyar nyelvű Tolkien-weblapok megnyíltak. Ezeknek a fórumain gyűltek össze a legnagyobb rajongók, de mivel nálunk még nem volt annyira ismert A Gyűrűk Ura a kilencvenes években, mint Nyugaton, egy egész kis szubkultúra voltunk csak" – mesélte Bálint, hozzátéve, hogy a filmek hatására egyre többen látogatták ezeket a fórumokat, egy idő után pedig már személyes találkozókat is szerveztek, végül 2002-ben jutottak el odáig, hogy megalapítsák a Magyar Tolkien Társaságot.

Elsődleges feladatuknak a névadójuk munkásságának megismertetése és népszerűsítése, amit ismeretterjesztő-tudományos előadások keretében, illetve kreatív alkotói munkákon keresztül végeznek, illetve egyik legnagyobb projektjük a számos különböző Tolkien-fordítás terminológiai egységesítése. Utóbbit azért is érzik különösen szívügyüknek, mert bár elég kevés könyvet írt a nagyközönségnek Tolkien, azok fordításai sokszor egyáltalán nem lettek összeegyeztetve. "A Gyűrűk Ura fordítására Réz Ádámot kérték fel, őt azonban jobban érdekelte a mitológia, mint maga a történet, ezért először lefordította a térképeket, a függeléket, majd az előszót, a prológust és 11 fejezetet, aztán 1978-ban meghalt. Ekkor felkérték Göncz Árpádot, hogy fejezze be a prózai részek fordítását, a versekkel pedig Tandori Dezsőt bízták meg. Még ezek előtt, 1975-ben jelent meg A babó, Szobotka Tibor és Tótfalusi István fordításában, ez ugye A hobbit, csak akkoriban még ezt is magyarították" – mesélte el Bálint az első magyar nyelvű Tolkien-kiadások káoszközeli történetét.

©

J. R. R. Tolkien halála után fia, Christopher Tolkien vette át a stafétát, és szerkesztette egybe apja szétszórt jegyzeteiből A szilmarilok című könyvet, amelyet az író mindig is ki akart adni, de életében nem sikerült elkészülni A Gyűrűk Ura előzményeként és mitológiai háttereként szolgáló, szimbólumoktól hemzsegő irománnyal. Emellett A Gyűrűk Urához írt egy fordítási útmutatót is, amelynek lényege leegyszerűsítve a következő: ami modern angol nyelven van, azt le kell fordítani, ami valamilyen Tolkien által kitalált nyelven van, azt nem. Persze ennél bonyolultabb a dolog, de már ennyi alapján is érthető, hogy miért nem lett volna szabad a hobbitot babónak fordítani Szobotkáéknak.

A Magyar Tolkien Társaságot most már minden kapcsolódó könyvkiadó és filmforgalmazó ismeri, és a filmek esetében a magyar szöveg lektorálására is fel szokták őket kérni. Ez azzal is jár, hogy a mozipremier előtt láthatnak részleteket az éppen aktuális filmből, de ez még a legfanatikusabb rajongóknak sem mindig pozitív élmény. "Ha elkészült a szinkron-felvételekhez egy nyers változat, akkor behívnak a szinkronstúdióba, és együtt nézzük össze a szövegeket a felvételekkel. Persze ezekben a korai verziókban még kezdetlegesen felválzolt orkok vannak a végleges számítógépes grafika helyett, vagy épp megjelenik egy nagy fekete kocka valami olyasmi felirattal, hogy 'itt majd egy párbaj lesz Gandalf és a Feketemágus között', szóval ez a része nem mindig olyan nagy élvezet, mint moziban látni először a befejezett művet" – mondta el Bálint, aki nemrég az új A hobbit-film előzetesének szinkronos verziójában működött közre.

A hobbit: Az Öt Sereg Csatája című film idén decemberben jön a mozikba, amivel lezárul a második Tolkien-filmtrilógia is – de ne higgyük, hogy ezzel vége az író életműve huszonegyedik századi feltámadásának. Erről a lelkes rajongók mellett valószínűleg a hollywoodi pénzosztók is tesznek majd.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Tállai: 1,6 millió család és félmillió cég kérte a törlesztési moratóriumot

Tállai: 1,6 millió család és félmillió cég kérte a törlesztési moratóriumot

Szupergyors 3-as BMW: nagyágyúkat utasít maga mögé az Alpina B3

Szupergyors 3-as BMW: nagyágyúkat utasít maga mögé az Alpina B3

Leggazdagabb futballklubok: a Barcelona egy hajszállal előzi a Real Madridot

Leggazdagabb futballklubok: a Barcelona egy hajszállal előzi a Real Madridot