Bodnár Zsolt
Bodnár Zsolt

J. R. R. Tolkien hatvan éve megjelent, korszakos alkotása, A Gyűrűk Ura egyszerre volt alapműve a keresztény-konzervatív rétegnek és a hatvanas évek hippimozgalmának. Megfilmesítéséért még a Beatles is küzdött, de csak 28 évvel a szerző halála után készült belőle mozi, majd további két résszel kiegészülve a világ legsikeresebb filmtrilógiájává nőtte ki magát a mitologikus történet. Itthon a Magyar Tolkien Társaság őrzi az író hagyatékát, őket is megkérdeztük: vajon minek köszönhető ez a kultikus státusz?

„Hogy lehet az, hogy az ilyen terjengős zagyvaságok ekkora elismerésnek örvendenek? Valószínűleg úgy, hogy bizonyos emberek – főképp Britanniában – egész életükben vevők az ifjúsági ponyvára” – írta Edmund Wilson, az amerikai The Nation hetilap megbecsült kritikusa 1956-ban, amikor megjelent A Gyűrűk Ura harmadik, utolsó kötete. John Ronald Reuel Tolkien ekkorra már nem volt teljesen ismeretlen irodalmi körökben – 1937-es, A hobbit című meseregényét a célkorosztály mellett számos felnőtt olvasó is magáénak érezte, kiadója ennek megfelelően be is rendelte a folytatást. Azonban számos próbálkozása közül egyikkel sem voltak elégedettek, így 1937-től egészen 1949-ig dolgozott a nagy művén, amelyet végül három kötetben (A Gyűrű Szövetsége, A két torony, A király visszatér) került a polcokra.

©
Bár a 2001-es filmváltozat megjelenésével vált igazi világszenzáció A Gyűrűk Urából, kisebb-nagyobb körökben az 1954-es első kötet piacra dobásától fogva vallásos mértékű kultusz övezi az irodalomtörténet egyik legsikeresebb fantasyregényét. Pedig az ötvenes években még közel sem volt olyan egyértelmű a későbbi renomé.

Az 1892-es születésű Tolkien 12 éves volt, amikor apja után anyját is elvesztette, és egy katolikus pap gyámsága alá került. Ez fontos szerepet játszott az életében, hiszen mitológiától hangos munkásságában a kereszténységre való utalások, sőt konkrét bibliai történetek alig módosított változatai is találhatóak. Ettől függetlenül mind a mai napig támadják A Gyűrűk Urát különböző keresztény felekezetek a pogányság, a boszorkányság, a homoszexualitás és a többistenhit propagálása miatt.

Tolkien életének másik nagy fordulópontja az első világháború volt, amelyben még egyetemista évei alatt kellett részt vennie, a legtöbbször kitüntetett brit egységnél töltött szolgálatban több barátját is elvesztette, és szembesült a háború embertelenségével. Az 1916-os somme-i csata például bevallottan inspirációként szolgált A két toronyban található Holtláp és A király visszatér morannoni csatajelenetének megalkotásában. „Hogy valaki megértse a háború borzalmait, részt kell vennie egyben. 1918-ra egy kivételével az összes közeli barátom meghalt” – mondta később az író, aki a világháborút követően poszttraumatikus stressz szindrómában szenvedett, egyesek ezt Frodó zavartságával, gyakori rémálmaival állítják párhuzamba.

©

Ugyan a filológus-nyelvészprofesszor hivatással is rendelkező Tolkien 1973-as halála után 28 évet kellett várni, amíg eljutott a sztori a nagyvászonra, már a szerző életében is voltak egészen bizarr próbálkozások a mű adaptálására. Miután – a keresztény-konzervatív értékeket valló Tolkien nagy meglepetésére – a hatvanas évek hippigenerációja felkapta a regényt, a harmadik mozijukhoz készülődő Beatles tagjai is fontolóra vették, hogy zenés filmet csinálnak belőle. Az igazán elképesztő azonban a szereposztás lett volna: a tervek szerint Paul McCartney Frodó, Ringo Starr Samu, George Harrison Gandalf, John Lennon pedig Gollam szerepébe bújt volna, de a rendezői széket sem bízták volna akárkire – az akkor még a 2001: Űrodüsszeia előtt álló Stanley Kubrickot keresték fel az ajánlattal. Tolkien viszont ekkor még nem gondolkodott a megfilmesítési jogok eladásán.

Az első adaptációra csak 1978-ban került sor, amikor Ralph Bakshi rajzfilmet forgatott A Gyűrűk Ura első két kötetéből, de mivel ez egy konkrétan gyerekeknek szánt alkotás volt, a felnőtt nézők hiányolták a megjelenített történet mélységét és komolyságát. Miután egyfajta közmegállapodás született a mű megfilmesíthetetlensége ügyében, egészen a kilencvenes évek közepéig kellett várni, hogy megjelenjen egy kellően elszánt alkotó. Ez volt Peter Jackson, aki '97-ben nyerte el az epikus mű megrendezésének jogát, aminek végeredménye lett a 2001 és 2003 közt mozikba kerülő, elsöprő sikerű filmtrilógia – az utolsó, A király visszatér című epizódot 11 Oscar-díjjal jutalmazták, ezzel az első fantasy lett a filmtörténelemben, amit a legjobb filmnek járó díjjal jutalmaztak.

Barna Bálint, a Magyar Tolkien Társaság egyik alapítója és jelenlegi tisztségviselője szerint a mű népszerűségének titka abban rejlik, hogy mint az irodalomtörténet legnagyobb darabjai, A Gyűrűk Ura is időtlen, minden kornak mást és mást üzen. A regény megjelenése idején a tradíció és a modernitás szembeállítása szolgált újdonságként az emberek számára, a huszonegyedik században viszont leginkább a természet szeretete, a baráti értékek, a hősiesség és a lovagiasság lehetnek azok, amik megfogják az olvasót, hiszen ezek az erények a mi világunkban már nem annyira elsődlegesek. Bálint elmondása szerint egy egyetemes téma van, amiről Tolkien szándéka szerint szól A Gyűrűk Ura, ez pedig a halál. Az írót mindig is foglalkoztatta a halál és a halhatatlanság kérdése, ez pedig a regényben is fellelhető. Erre példa a tündék halhatatlansága és az emberek halandósága, vagy a nazgûlok, akik egyfajta "élőhalott" állapotba rekedtek.

Azt azért ő sem tagadja, hogy a filmek nélkül korántsem lenne ekkora felhajtás a Tolkien-univerzum körül, bár az MTT alapját képző társaság kialakulása még megelőzte az első filmadaptációt. "Az egész az interneten kezdődött, 1-2 évvel A Gyűrű Szövetsége filmváltozata előtt, amikor az első magyar nyelvű Tolkien-weblapok megnyíltak. Ezeknek a fórumain gyűltek össze a legnagyobb rajongók, de mivel nálunk még nem volt annyira ismert A Gyűrűk Ura a kilencvenes években, mint Nyugaton, egy egész kis szubkultúra voltunk csak" – mesélte Bálint, hozzátéve, hogy a filmek hatására egyre többen látogatták ezeket a fórumokat, egy idő után pedig már személyes találkozókat is szerveztek, végül 2002-ben jutottak el odáig, hogy megalapítsák a Magyar Tolkien Társaságot.

Elsődleges feladatuknak a névadójuk munkásságának megismertetése és népszerűsítése, amit ismeretterjesztő-tudományos előadások keretében, illetve kreatív alkotói munkákon keresztül végeznek, illetve egyik legnagyobb projektjük a számos különböző Tolkien-fordítás terminológiai egységesítése. Utóbbit azért is érzik különösen szívügyüknek, mert bár elég kevés könyvet írt a nagyközönségnek Tolkien, azok fordításai sokszor egyáltalán nem lettek összeegyeztetve. "A Gyűrűk Ura fordítására Réz Ádámot kérték fel, őt azonban jobban érdekelte a mitológia, mint maga a történet, ezért először lefordította a térképeket, a függeléket, majd az előszót, a prológust és 11 fejezetet, aztán 1978-ban meghalt. Ekkor felkérték Göncz Árpádot, hogy fejezze be a prózai részek fordítását, a versekkel pedig Tandori Dezsőt bízták meg. Még ezek előtt, 1975-ben jelent meg A babó, Szobotka Tibor és Tótfalusi István fordításában, ez ugye A hobbit, csak akkoriban még ezt is magyarították" – mesélte el Bálint az első magyar nyelvű Tolkien-kiadások káoszközeli történetét.

©

J. R. R. Tolkien halála után fia, Christopher Tolkien vette át a stafétát, és szerkesztette egybe apja szétszórt jegyzeteiből A szilmarilok című könyvet, amelyet az író mindig is ki akart adni, de életében nem sikerült elkészülni A Gyűrűk Ura előzményeként és mitológiai háttereként szolgáló, szimbólumoktól hemzsegő irománnyal. Emellett A Gyűrűk Urához írt egy fordítási útmutatót is, amelynek lényege leegyszerűsítve a következő: ami modern angol nyelven van, azt le kell fordítani, ami valamilyen Tolkien által kitalált nyelven van, azt nem. Persze ennél bonyolultabb a dolog, de már ennyi alapján is érthető, hogy miért nem lett volna szabad a hobbitot babónak fordítani Szobotkáéknak.

A Magyar Tolkien Társaságot most már minden kapcsolódó könyvkiadó és filmforgalmazó ismeri, és a filmek esetében a magyar szöveg lektorálására is fel szokták őket kérni. Ez azzal is jár, hogy a mozipremier előtt láthatnak részleteket az éppen aktuális filmből, de ez még a legfanatikusabb rajongóknak sem mindig pozitív élmény. "Ha elkészült a szinkron-felvételekhez egy nyers változat, akkor behívnak a szinkronstúdióba, és együtt nézzük össze a szövegeket a felvételekkel. Persze ezekben a korai verziókban még kezdetlegesen felválzolt orkok vannak a végleges számítógépes grafika helyett, vagy épp megjelenik egy nagy fekete kocka valami olyasmi felirattal, hogy 'itt majd egy párbaj lesz Gandalf és a Feketemágus között', szóval ez a része nem mindig olyan nagy élvezet, mint moziban látni először a befejezett művet" – mondta el Bálint, aki nemrég az új A hobbit-film előzetesének szinkronos verziójában működött közre.

A hobbit: Az Öt Sereg Csatája című film idén decemberben jön a mozikba, amivel lezárul a második Tolkien-filmtrilógia is – de ne higgyük, hogy ezzel vége az író életműve huszonegyedik századi feltámadásának. Erről a lelkes rajongók mellett valószínűleg a hollywoodi pénzosztók is tesznek majd.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Hilton, Intercontinental – a legnagyobb szállodaláncok is részt vettek a szexkereskedelemben?

Hilton, Intercontinental – a legnagyobb szállodaláncok is részt vettek a szexkereskedelemben?

Áderhez fordul az orvosi kamara az új tb-törvény miatt

Áderhez fordul az orvosi kamara az új tb-törvény miatt

Így próbáltak trükközni a nagycsaládi autós támogatásért

Így próbáltak trükközni a nagycsaládi autós támogatásért

Egy jogász szerint hiába fellebbez a Facebook, ki kell fizetnie az 1,2 milliárd forintos bírságot

Egy jogász szerint hiába fellebbez a Facebook, ki kell fizetnie az 1,2 milliárd forintos bírságot

Blokád alá vette az ellenzék a szerb köztévét

Blokád alá vette az ellenzék a szerb köztévét

Halálos vége is lehet a találkozásnak a pókkal, amelyik lila tojásokat rak

Halálos vége is lehet a találkozásnak a pókkal, amelyik lila tojásokat rak