Bodnár Zsolt
Bodnár Zsolt
Tetszett a cikk?

Erőszakik, Spancserek, Tesó-tusa – kik felelnek azokért a magyar filmcímekért, amelyek hallatán a falat kaparni támad kedvünk? De hiába hőbörgünk, a forgalmazók szerint éppen az ilyen címekkel lehet becsalogatni az embereket egy-egy filmre. A hazai filmfordítás egyik legfoglalkoztatottabb alakja Speier Dávid, aki osztja a forgalmazók nézetét, azaz mindegy milyen bugyuta a cím, ha megtalálja a célközönségét.

Önnel előfordult már, hogy kinyitotta a műsorújságot, és első pillantásra elkapta az érzés, hogy milyen jó lenne megnézni a Gyagyák a gatyában, avagy tudom, kit fűztél tavaly nyáron című filmet? Velünk sem. Bár az internetes fórumokon, blogokon és kommentekben mindig téma az erőltetett szóviccekre alapuló magyar filmcímfordítás-biznisz, a forgalmazók megesküsznek rá, hogy esetenként ezek a címek vonzzák be a megfelelő közönséget a moziba. Vajon tényleg csak egy hangos kisebbség lenne az a tábor, akit kiráz a hideg az olyan megoldásoktól, mint a Taták a tutiban vagy az Agyő, Nagy Ő?

Mielőtt rátérnénk a klasszikus, már a magyar popkultúra szerves részét képző címfordításokra, vessünk egy pillantást az idei termésre. A That Awkward Momentből (szó szerint Az a kínos pillanat) Csajkeverők lett, a Dallas Buyers Club pedig a világon mindenhol olyan címeken futott, mint Üdv a klubban, Halálos betegek klubja vagy Dallasi kereskedők klubja, csak nálunk lett belőle Mielőtt meghaltam. Az A Million Ways to Die in the West (kb. Millió út a vadnyugati halálhoz) című western-paródia nálunk a rendező előző, Ted című trágár plüssmacis filmje révén a szemforgatóan béna hangzás mellett írásképileg is zavaró Hogyan rohanj a veszTEDbe címet kapta. Igaz, utóbbi elég változatos címeket kapott a világ különböző pontjain – a spanyoloknál Kis város, nagy fegyver, a franciáknál pedig nemes egyszerűséggel Albert nyugaton lett.

Ted - megihleTED?
©

A Ride Along tényleg nehéz eset, mert nincs igazán magyar megfelelője (azt jelenti, amikor egy rendőr elvisz egy civilt járőrözni), de azért a Pofázunk és végünk kicsit szabados fordítás. Az „így öljünk meg egy elég jó fogadtatású, nem idióta vígjátékot” kategória nyertese azonban mindenképp a Flörti dancing, amit a Cuban Fury-ből (Kubai őrület) sikerült összehozni.

Speier Dávid 18 éve fordítja az UIP-Duna által forgalmazott filmeket, de szerinte hiába teszi ki a címadás egy film magyarra fordítási munkálatainak minimális részét, marketing szempontból ez a legfontosabb. „A filmcímek fordítása a kreatív reklám és a fordítás egyfajta keveréke, ezért tartom eltúlzottnak a sokszor heves reakciókat, mert itt csak arról van szó, hogy a bemutató hetében el kell adni egy filmet. Amikor pedig ott áll az ember a multiplexben, és nézegeti a plakátokat, akkor egy jól eltalált cím sokat nyomhat a latban abból a szempontból, hogy mire fizeti ki a drága mozijegyet” – mondja Speier. A legproblémásabbnak a vígjátékokat látja ilyen szempontból, mert a magyar forgalmazók nagyon szoktak arra törekedni, hogy egyértelműen kiderüljön már a címből, hogy egy komédiáról van szó, ami szerinte „érthető, hiszen kis piac vagyunk, sok a fóka, kevés az eszkimó, ezért harsányabban kell reklámozni, ennek az eredményei a sokak által eltúlzottnak tartott címek”.

Ezek szerint az átlag magyar mozinéző az 1500-2000 forintjáért olyan filmekre csábítható be, mint A bölcsek kövére, a Sztárom a párom, a Hullahegyek, fenegyerek, a Jószomszédi iszony vagy A szívem érted RAPes. Az általában pozitív példaként emlegetett Speier (aki valóban, már csak a poszt-Romhányi Frédi és Béni- és a Beavis és Butthead-fordításaiért megérdemli ezt a címet) azonban még ezeket a választásokat is megvédte, ugyanis szerinte „arról van szó, hogy akinek sérti az ingerküszöbét például az, hogy Jószomszédi iszony, az amúgy sem fog megnézni egy ilyen típusú vígjátékot, tehát a címmel el kell találni a megcélzott közönséget”.

Címekkel csábítják őket
©

Sokat emlegetett példa az elhibázott címadásra az Erőszakik is, ami az In Bruges magyar verziója, de ez még Speieren is kifogott volna, ha neki kell lefordítania: „Az Erőszakik valóban nem egy szerencsés választás, de nehéz eset, mert az teljesen érdektelen, hogy Bruges-ben, ezért nyilvánvalóan egy másik irányba kellett elmenni a címadással, és mivel egy fekete humorú vígjáték/drámáról van szó, nem tartom istenkáromlásnak, hogy egy vicces címmel operált a forgalmazó”.

Fontos tudni, hogy bár elég nagy szabadságot kapnak a fordítók, az utolsó szó a forgalmazóé, sőt némely esetben még a külföldi gyártónak is el kell küldeni a cím angolra visszafordított verzióját jóváhagyásra. Ma már ritka, hogy úgy adjanak címet egy filmnek, hogy azt előre meg is tudják nézni, így sokszor néhány soros szinopszis alapján kell ezt megtenni, amit jóváhagyás után meg sem lehet változtatni. Így fordult elő az is, hogy a Wallace & Gromit and the Curse of the Were-Rabbit (azaz: Wallace & Gromit és a vérnyúl átka) magyarul Wallace & Gromit és az elvetemült veteménylény lett – itt az eredeti angol címet fordították le helyesen, de a magyar cím jóváhagyása után megváltoztatták az eredetit, nekünk pedig már nem volt időnk ezt korrigálni. De Martin Scorsese Hugójából is azért lett A leleményes Hugo, mert az angol cím első változata hosszabb volt a véglegesnél.

Speier Dávid az általa fordított Sráckor c. film poszterének stílusában
©

Mint mindenhol, néha a filmfordításban is előfordul az, hogy „leszólnak fentről” – ebben a szegmensben ez annyit tesz, hogy Amerikából jön egy levél, miszerint tilos bizonyos szavak használata a címben, vagy a film marketingjében. „Volt az Elvitte a víz (Flushed Away) című Dreamworks-animációs film, ami patkányokról szólt, pontosabban egy úri patkányról, aki lekerül a csatornába és ott él át különböző kalandokat. Aztán egyszer csak jött egy levél a Dreamworkstől, hogy a film minden reklámanyagában kerülni kell a ’patkány’ szót. Ez ugye érdekes, mert olyan volt, mintha a Jurassic Parknál nem mondhattuk volna ki azt, hogy dinoszaurusz vagy dínó. Azt írta, hogy nem jó asszociációkat kelt, meg köze volt a McDonald’s-hoz kötött játékkampányhoz is, hogy az ételek összefüggésében nem szerencsés a patkányok említése. Erre mondják, hogy akkor talán korábban kellett volna gondolkodni és akkor esetleg nem patkányokról kellett volna filmet készíteni” – meséli Speier.

Pataricza Eszter, aki már 32 éve van a pályán, és több forgalmazónak is dolgozik, Speierrel ellentétben nem vesz részt a mozifilmek címeinek fordításában, már készen kapja őket a forgalmazóktól – néha ugyan kérnek tőle ötleteket, de ez egyre ritkábban fordul elő. Ami szerinte minden esetben tilos a magyar címekben, az a káromkodások, csúnya szavak használata, illetve általában igyekezni kell kerülni az idegen neveket, kifejezéseket.

Utóbbi egyébként elvezet minket a magyar címipar egyik csúcskategóriájához, az angolról angolra fordítóshoz. Ezt leglátványosabban Kevin Smith rendező szenvedte el, akinek első három játékfilmjét igen érdekes logika szerint sikerült lefordítani: a Clerks (szó szerint Eladók, vagy Boltosok) „magyarul” Shop-stop, a Mallrats (szó szerint az amúgy tipikusan magyarcímesen hangzó Plázapatkányok) Shop-show, a Chasing Amy (Üldözni Amy-t) pedig Comic strip – Képtelen képregény lett.

Shop-stop - angolról angolra
©

Az utóbbi időben, talán pont a negatív példák láttán kapott szárnyra a közösségi címadás is. Egyes forgalmazók filmklubokon, vagy az interneten bocsátják szavazásra, hogy milyen címet kapjon egy-egy film, vagy tévésorozat. A Mozinet filmklubjának közönsége adta például az Eszeveszett mesék címet az argentin Relatos Salvajes-nek, az internetes címadásban pedig a tévécsatornák járnak az élen: a Sorozatjunkie oldalán szavaztatták meg a Halt and Catch Fire (CTRL nélkül), a The Divide (Az ítélet ára), Brooklyn Nine-Nine (Brooklyn 99 - Nem százas körzet), a Magic City (Bűnös Miami) és a Boardwalk Empire (Gengszterkorzó) magyar címeit is.

Persze a nagy számok törvénye alapján előfordultak már olyan esetek is, amikor az eredetitől valami egészen eltérőt húzott a forgalmazó, és annyira bevált, hogy már el sem tudnánk képzelni máshogy. Ki akarná például karácsonyonként az Otthon, egyedült nézni? A Reszkessetek, betörők! egyébként nem csak nálunk üt el az origináltól: a latin-amerikai országokban Szegény angyalom, a franciáknál Anyu, lemaradtam a repülőről!, Brazíliában pedig Megfeledkeztek rólam címen futott a családi mozi.

A Gyalog galopp sem mindenhol követi a Monty Python és a Szent Grál jelentésű eredeti cím vonalát, Spanyolországban A kerekasztal lovagjai és bolond követőik, az NSZK-ban pedig A kókuszdió lovagjai néven vált ismertté a kultfilm. Egy másik nagy legenda, hogy csak mi spoilereztük el az Alient a magyar címmel, pedig a spanyol és a francia nyelvterületeken, illetve a skandináv országokban is szerepelt a címben A nyolcadik utas – az igaz, hogy tényleg csak mi fejeltük meg még ezt is a Halállal.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
Kivégzéssel fenyegette testvérét és sógorát

Kivégzéssel fenyegette testvérét és sógorát

Három vidéki egyetem szembeszáll a halállal

Három vidéki egyetem szembeszáll a halállal

Rózsaszín havat találtak az olasz Alpokban

Rózsaszín havat találtak az olasz Alpokban