A lassan négyéves exlex állapotnak köszönhetően mára a Bárka Színház tulajdonképpen megszűnt létezni, az önkormányzat várhatóan – az adósság rendezés után – megszünteti a színházat jelentő nonprofit kft.-t. A műhely sorsát ugyanis egy 2011-es kormányrendelet pecsételte meg, amelyben a Ludovika campus projekt miatt az állam „megkérte” a VIII. kerületet: adja át a színházat működtető nonprofit céget, és az annak otthont adó épületet is. (A Bárkát 1996-ban alapította a Józsefvárosi Önkormányzat, és a műemlék jellegű, egykor a Ludovika vívótermeként funkcionáló épületben működött.)

És jött az állam...

A színházat első lépésben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nek kellett volna átvennie mint állami tulajdont, amely azután vagyonkezelőt jelölt volna ki. Úgy képzelték, a színház a Nemzeti Közszolgálati Egyetembe (NKE) tagozódva működik majd, így vagyonkezelőnek az akkori Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot (KIM) szánták, bár azt nem tisztázta senki, mit is keresne az igazságügyi tárca portfóliójában egy színház. Az átvétel tervéről szóló információkat mindenesetre megerősítette, hogy a KIM 2012-es költségvetésében már megjelent a Bárka finanszírozása.

Jelenet a Bárka Színház egyik előadásából 2009-ben

Túry Gergely

Mint azt Kocsis Máté józsefvárosi polgármester e héten egy sajtóbeszélgetésen elmondta, a kerület nem szívesen tett eleget a kérésnek, ugyanis szavai szerint Józsefvárosnak fontos volt a Bárka Színház. (A VIII. kerület 96 százalékos tulajdonrésszel rendelkezett a működtető kft.-ben, az egyik alapító, Csányi János pedig néggyel, de ő ezt hajlandó volt ingyen átadni az önkormányzatnak azzal a feltétellel, hogy a Bárka nem szűnik meg.) Ám 2011 novemberében a campusért felelős kormánybiztos levélben kérte fel az önkormányzatot a színház átadására, az pedig végül ingyen felajánlotta a Bárkát működtető gazdasági társaságot az államnak. A 2012-es költségvetésbe egyébként már az egyetem is beszállt 70 millió forinttal, mellette az önkormányzat 60 milliót adott a színháznak, az állami támogatás pedig 105 millió forint volt. Csakhogy már ez is visszalépés volt a színház korábbi éves büdzséjéhez képest. Mint azt Seress Zoltán, a Bárka Színház volt igazgatója a hvg.hu-nak elmondta, akkor tudtak volna stabilan működni, ha az összes bevétel elérni a 250 millió forintot, ez azonban végő soron már 2011-ben sem jött össze.

2012 közepén meg is kezdődött az átadás-átvétel, ennek részeként pedig a MNV auditálta a színházat, ami azonban Kocsis Máté szerint azért csúszott hónapokat, mert Seress nem volt együttműködő, nem szolgáltatott adatokat. Sőt, a polgármester állítja: az auditálás után a 2012-es évet újra is kellett könyvelni. Seress viszont azt mondja, igazából csak az első negyedévet kellett újrakönyvelni, ezt is azért, mert év közben könyvelőcéget váltottak, az új társaság pedig a tisztánlátás kedvéért így végezte el a feladatát. Ami pedig a "nem együttműködést" illeti, az igazgató szerint a KIM-mel kötött támogatási szerződés nem tette lehetővé rezsijellegű költségek kifizetését, ennek következtében pedig már akkor is tartozást halmoztak fel a könyvelőcéggel szemben. Így – magyarázza – nem ő, hanem a régi könyvelőcég szolgáltatott késve – vagy nem szolgáltatott – adatokat, s ez vezetett a csúszáshoz.

A papírmunka 2013 végére fejeződött be, ekkor hozták meg az az önkormányzati döntést is, hogy átadják a KIM-nek a Bárkát. Józsefváros 2013-ban még 20 millió forintos tagi kölcsönnel és 24 milliós átmeneti támogatással finanszírozta a színházat, továbbá fenntartották a közszolgálati szerződést, ami az állami támogatás folyósításának feltétele volt, 2014-re azonban már nem terveztek a kerületi költségvetésben az intézménnyel.

Mindeközben az Állami Számvevőszék is vizsgálta a színház 2008 és 2012 közötti működését, amint tette azt más hasonló intézmény esetében is. Megállapították, hogy a Bárka Színház Nonprofit Kft. 2009 kivételével minden évben negatív mérleg szerinti eredménnyel zárt; a számviteli törvényben foglaltakat az elszámolások során nem tartották be teljes körűen, illetve több területen megsértették a leltározási és selejtezési szabályzat előírásait is. Mint azt az ÁSZ-tól megtudtuk, az ellenőrzés megállapításai alapján 2013. november elején "jelzéssel éltek" a Fővárosi Főügyészségnél, ezt követően pedig a VIII. kerületi ügyészség nyomozást rendelt el. A fővárosi ügyészségnél egyébként úgy tudják, a nyomozás még mindig folyamatban van, így nem lehet megtudni arról részleteket. Azt azonban igen, hogy a nyomozás hűtlen kezelés gyanújával folyik, és kiderült az is, hogy Seresst még tanúként sem hallgatták ki.

Kocsis Máté mostani háttérbeszélgetésen mindenesetre azt állította, hogy az átadás Seress Zoltán „gazdasági trollkodása” miatt nem sikerült. A polgármester egyebek között egy egynaposan leselejtezett, 1,5 millió forintos plazmatévével példálózott. Más kérdés, hogy az ÁSZ jelentése ilyet meg sem említ, bár valóban leselejteztek két, szinte aznap vásárolt tárgyat, de ennek összértéke nem érte el a 200 ezer forintot.

Ráadásul azt Kocsis is elismerte, hogy a KIM korábban nem állította feltételként a tiszta működést. Az ÁSZ által feltárt problémák amúgy akár indokot is szolgáltathattak volna a visszalépéshez, de az önkormányzatnak semmilyen formában nem jelezték, hogy mégsem akarják átvenni a színházat.

Seress Zoltán

MTI / Kollányi Péter

 … de nem vette át

A VIII. kerület 2013 végén jelezte az MNV Zrt.-nek, hogy részükről lezártnak tekinthető az átadás, az átvételre viszont azóta sem jelentkezett senki, így Kocsis tavaly februárban a miniszterelnökhöz fordult. Az átvétel elmaradása azért is furcsa, mert a KIM februárban elfogadta a színház üzleti tervét, márciusban pedig a Bárka megkapta a neki szánt 179 millió forintot. Igaz, ebből nyomban ki kellett fizetni 50 millió adó- és járuléktartozást, 17 millió büntetést, plusz 2,5 millió kamatot. Így maradt 100 millió, ami fél évre volt elég. (A tartozás úgy gyűlt fel, hogy 2013-ban már csak 24 millió forintot kaptak az önkormányzattól, 105,5 milliót állami, hetvenet pedig KIM támogatásként. Volt még egy Kohut Balázs közigazgatási államtitkár által írt – márciusban keltezett –, 50 millió forintos írásbeli ígéret is a KIM-től, ám ez soha nem érkezett meg.)

Az önkormányzat 2014-ben már egyáltalán nem finanszírozta a Bárkát, a korábbi évek negatív mérlegei miatt azonban tőkepótlási kötelezettsége volt, aminek nem tett eleget, amiért törvényességi felügyeleti eljárás is indult. Ráadásul Seress állítása szerint Kocsis Máté polgármester a színháznak korábban írt levelében (egy jogszabályra hivatkozva) 2014. augusztus 28-ában határozta meg az önkormányzat azon döntésének időpontját, amelyben helyreállítják a Bárka Színház törvényes működésének feltételeit – ez azonban nem történt meg.

A helyzetet bonyolítja, hogy a tavalyi választások után a KIM is megszűnt, a támogatási előirányzat pedig a Miniszterelnökséghez került. Miután a KIM utódjához, az Igazságügyi Minisztériumhoz aligha kerül majd színház, a logikus az lenne, ha a kultúráért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) lehetne a vagyonkezelő. Ha viszont azt vesszük figyelembe, hogy az Emmi (akkor még Nemzeti Erőforrás Minisztérium) mindkét saját színházát (Játékszín, illetve Budapesti Kamaraszínház) bedöntötte 2012-ben, elképzelhető, hogy egyáltalán nem akar színházműködtetéssel foglalkozni.

Elsüllyedt

Most úgy tűnik, a Miniszterelnökség kifizetné a felhalmozódott adósság (az önkormányzati tagi kölcsönnel együtt 180 millió forint) jelentős részét, de ezzel feltehetően le is zárná az ügyet, a színház pedig továbbra is az önkormányzat kezében maradna. A Bárka azonban tavaly szeptembere óta nem működik, időközben elvesztette kiemelt státuszát is. Az igazgató megbízása ugyanis tavaly tavasszal lejárt, a posztra pedig a tulajdonosnak kellett volna kiírnia pályázatot, amit viszont az önkormányzat nem tett meg. Helyette arra hivatkoztak – állítólag a KIM-mel egyeztetve –, hogy nem lett volna „elegáns” öt évre kinevezni valakit, amikor hónapokon belül megtörténik a tulajdonosváltás. Így azután a korábbi igazgató, Seress Zoltán megbízatását hosszabbították meg 2014 év végéig. Az azonban, hogy nincs pályáztatott igazgató, már elég volt a lekerüléshez a kiemelt színházak listájáról, visszakerülni pedig egyfelől nem egyszerű, másrészt legközelebb 2017-ben lehetne rá sansz.

A színház végül tavaly ősszel már nem kezdte meg a 2014/2015-ös évadot. Az önkormányzat ugyan év végén újabb három hónapra, március 31-ig ismét meghosszabbította volna Seress megbízását, ő azonban ezt már nem vállalta el. A jelenlegi állapot tehát az, hogy papíron a Bárkában jelenleg is 30 ember dolgozik, de a színház nem üzemel, közműtartozásai miatt pedig a napokban kikapcsolták a fűtést is.

Miközben Kocsis Máté lényegében elsősorban Seresst vádolja a jelenlegi helyzet kialakulásáért, a volt igazgató többször azt nyilatkozta, hogy az önkormányzat nem tett meg mindent a színház megmentéséért. Példaként hozza fel, hogy amikor az átvétel elmaradt, Józsefváros nem szállt be a finanszírozásba. „Voltak hibáim. Szakmai hibáim is. De tudni kell, hogy a Bárka egy szűk mezsgyén tudott mozogni. Mi kizárólag kortárs darabokat mutattunk be, a nézőink többsége 35 éve alatti volt, ráadásul mi már külvárosi színháznak számítottunk, ezek miatt nem dolgozhattunk 4-5 ezer forintos jegyárakkal. De azt azért tudni kell, hogy a legnagyobb nehézségek ellenére, 2500 forintos jegyárakkal, 2013-ban 83 százalék feletti volt a színház látogatottsága. 2000 óta ez csak négy alkalommal volt magasabb, mint 80 százalék, sőt, a nettó jegybevételek és tao-bevételek is növekedtek” – mondta Seress.

Az önkormányzat most megszűntetné a Bárkát eddig működtető gazdasági szervezetet, és a nevet meghagyva, de új gazdasági szervezet alatt szervezné újra a színházat. Ennek egyik feltétele, hogy megfelelő igazgatót találjanak a posztra, de Kocsis állítólag két színésszel is tárgyal ez ügyben.

Egyelőre azonban az sem tisztázott, hogy mi lesz a színháznak otthont adó épület sorsa Ez ugyanis most a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tulajdonában van, bár a kezelői jog az önkormányzaté. Igaz, a helyzet bármikor változhat, az NKE – ha akar – alapíthat akár saját egyetemi színpadot is, de hallani olyat is, hogy az épület egyáltalán nem színházként funkcionálna majd tovább. Addig is, amíg ez eldől, egy dolog mindenképpen biztos: a Bárka jelenlegi formájában szinte biztos, hogy megszűnik.