“Figyelj, csak hogy tájékozódjam a film előtt, regisztráltam a Tinderre. Az első üzenet, amit kaptam valakitől, az volt, hogy küldjek neki pénzt. Ezek után elhiszem, hogy bármi megtörténhet ezen a felületen” − meséli Molnár Gusztáv, a #sohavégetnemérős címet kapó film egyik főszereplője, a produkcióé, amelyre könnyű lenne elsütni a Wellhello-film jelzőt, de azért ennél bonyolultabb a helyzet.

A #sohavégetnemérős inkább kísérletként működhet, a dunai hajón játszódó nyitójelenet forgatásán leginkább ez érződik a stábon. Mint ahogy az is hamar kiderül, tisztában vannak vele, itthon elég veszélyes terepen próbálnak maradandót létrehozni: a #sohavegetnemérős egy szkeccsfilm csupa fiatal szereplővel, őket izgató témákkal, főképp bénázásokról, abszurd pillanatokról a férfi-női kapcsolatokban.

Fülöp Máté

Itthon utoljára 2009-ben, Szabó Simon rendezése, a Papírrepülők próbálkozott hasonlóval, az a film akkor erősen megosztotta a közönséget, a benne szereplő történetek azonban még a nagy okostelefon- és Facebook-robbanás előtt játszódtak, így a #sohavégetnemérős alkotóinak már egy teljesen átalakult közegről kell érvényeset mondania.

Mégis, nem kell feltétlenül a generációs film skatulyába sorolni a filmet, hiszen mindegyik epizód ismerős helyzeteket mutat be, mondhatni, az eszközök, a szokások bemutatásában abszolút jelenidejű, alapvető témáiban azonban univerzális.

„Sokan egyszerűen lusták Pesten kívül körülnézni”

A Lévai Balász produceri felügyelete mellett, Tiszeker Dániel rendezésében készülő film esetében inkább csak hívószó Fluor Tomi és Diaz itthon példátlan gyorsasággal hatalmas rajongótábort mozgósító formációja. A #sohavégetnemérős a Wellhello-szövegek világával játszik el, nem a zenekarról szól, hanem ahhoz a generációhoz próbál meg közelebb férkőzni, amely Molnár Gusztávval ellentétben már természetesnek veszi a fenti sztorihoz hasonló, apró szürreális online szituációkat.

Amikor először felmerült, hogy csináljunk a Wellhello-jelenségről filmet, elkezdtem nagyobb figyelemmel vizsgálni a dalszövegeiket. Ekkor ugrott be, hogy minden egyes szám egy külön történet, és mennyire jól el lehetne ezeket mesélni filmen

− avat be minket a produkció kezdeti fázisaiba a rendező, aki szerint a produkció legnagyobb előnye lehet, hogy a stábban és szereplőgárdában is rengeteg az elsőfilmes fiatal.

A főszereplők azonban csak filmen számítanak friss arcnak: például Mészáros Blanka, Ötvös András a Katonából, Orosz Ákos a Vígszínházból, Zsigmond Emőke és Molnár Gusztáv a Szkénéből lehet ismerős a rendszeres színházlátogatóknak. Az, hogy ilyen csapat kapott lehetőséget egy nagyjátékfilmben, leginkább Tiszekernek köszönhető. “Az a nagy előnyöm más rendezőkhöz képest, hogy rengeteg castingot csináltam már végig, sok vidéki előadást nézek, ezért jól ismerem a magyar színészeket. A szakmából sokan egyszerűen lusták Pesten kívül körülnézni”

"A friss hús mindig érdekesebb" - fiatal művészek a pályakezdésről

Túlvállalják magukat, mert attól félnek, ha nemet mondanak, többé nem kapnak lehetőséget, ennek olykor ájulás a vége. PÁR excellence című párosportré-sorozatunkban olyan pályakezdő művészeket mutatunk be, akik "kiváltképp tehetségesek", így generációjuk meghatározó alakjaivá válhatnak a következő években.

Tiszeker ráadásul a zenés filmek világában sem tapasztalatlan, hiszen ő castingolt például a Made In Hungariához is. “Én kifejezetten kedvelem a zenés filmeket, ezért rengeteget agyaltunk azon is, hogyan jelenjenek meg a Wellhello-számok a filmben. Hiszen az az elejétől fogva egyértelmű volt, hogy nem dokumentum-, és nem is koncertfilmet szeretnénk. Ekkor merült fel a szkeccsfilm ötlete, amelyben az átvezető részekben, illetve a film elején és végén jelennek meg konkrétan Fluor Tomiék.“

A #sohavégetnemérős hat szkeccsből fog állni, mindegyik epizód egy-egy Wellhelo-idézet címét kapta, árulja el kérdésünkre Lévai Balázs, aki korábbi rendezései (Engedem, hadd menjen; Három rohadék rockcsempész) után most inkább a kreatív produceri feladatokat látja el.

Fülöp Máté

“Elég hülyén nézne ki, ha én a negyvenes éveimben mondanám meg, hogy milyen most fiatalnak lenni. Nyilván nem megfejteni akarjuk a mostani tizen-, huszonéveseket, hanem megpróbáljuk bemutatni a botladozásaikat, a problémáikat. Több filmest is megkerestem az ötlettel, de végül azért esett a választásom Tiszeker Dánielre, mert nagyon hasonlóan áll a filmkészítéshez, mint én. Rugalmas, képes a gyors döntésekre. Ezzel a filmmel nem is pályáztunk a Filmalaphoz, mert tudtuk, hogy a forgatókönyv is útközben fog kialakulni. A könyvből is végül a harmadik verzió mellett maradtunk, amely Horváth András Dezső és a Fehér-testvérek, Gáspár és Boldizsár munkája.”

„Szerintük még Zoltán Erikában is több szex volt, mint bennük"

Másfél éve, egy disznóvágáson fogant a Lovasi-kötet ötlete, de az életrajz (amiben a szex, a drog, és a r'n'r is magyarosan kicsi) csak most jelent meg. Mit tanult Lévai Balázs a pécsi bányászokról? Mennyire bevállalós Lovasi? Mi lett a vége a Kispál és a Borz közös varázssütizésének? Van-e szexi közmédia?

A kérdés azonban, hogy mi jellemzi a mostani a tinik és fiatal felnőttek kapcsolatait, nem csak az alkotók, hanem a színészek számára is ugyanolyan nehezen megválaszolható, mivel saját bevallásuk szerint ők is kívülállók ebben a közegben. Például a VOLT-on felvett jelenetek jelentették Mészáros Blanka első fesztiválélményeit, de Zsigmond Emőke sem biztos abban, hogy csak az érintett generációnak tartogathat izgalmat a film. “Remélem arra is jó lesz, hogy a szüleim megértik, miért bújja az öcsém állandóan a telefont” − mondja nevetve a színésznő, míg Molnár Gusztáv abban bízik, hogy a #sohavégetnemérős kicsit külső szemszögből szembesíti a fiatalokat az eszközfüggőségükkel.

A Wellhello sikerének titka a szövegekben rejlik

Ahogy arra Tiszeker felhívja a figyelmet, a Wellhello kifejezetten megosztó jelenség ma Magyarországon, a játékfilmes közegben meg főleg nem jellemző, hogy ennyire mainstream zenekar munkásságára épüljön a sztori. Ha már szkeccsfilm, nemrég a Balaton Method pont a magyar undergroundból válogatott, míg az utolsó erős magyar generációs film, a VAN zenéje is ebben a közegben aratott jobbára sikert. De legalább előfordulhat így az is, hogy a Wellhello népszerűségére irigykedők és a rajongók is kíváncsiak lesznek a filmre.

Ölbehányós sztori nélkül is üt a Balaton Method

Tizenhét magyar zenekart mutat be a közösségi támogatásból összedobott zenészmozi, a Balaton Method. Ennek apropóján kerestük meg körkérdésünkkel a résztvevővet, a Punnanyt, a Quimbyt, a Middlemist Redet vagy Senát.

Eleve nehéz egy ennyire jelenidejű jelenséget körbejárni, hiszen ott a veszély, hogy csak a mából nézve tűnik olyan megkerülhetetlennek egy sikeres produkció. Lévai Balázs szerint azonban a Wellhello népszerűsége mögött nem kell bonyolult magyarázatokat, elméleteket keresni.

Követem a mai dalszerzőket, Marsalkó Dávidtól (Halott Pénz) Szabó Benedekig, és azt gondolom a Wellhello-számok kapják el a legjobban, legtömörebben azt, ami körbeveszi a mai fiatalokat. Minden szövegben ott egy-egy ismerős karakter, szituáció a környezetükből

Bár a történetben a háttérbe vonulnak, és inkább a film elején és végén kap hangsúlyos szerepet Diaz és Fluor Tomi, az alkotói folyamatban ők is ugyanúgy részt vettek. “Nem vagyunk színészek, eleve elég rosszul nézett volna ki, ha mi bohockódunk a vásznon, ezért is jó, hogy keveset szerepelünk a filmben. Amikor viszont megjelenünk, csak magunkat kell adnunk. A jeleneteket pedig külső szemlélőként mi is élvezzük, fene se gondolta volna, hogy ilyen sztorikat inspirálnak majd a szövegeink” − mondja Fluor Tomi, aki hozzáteszi, akkor sem dőlnek a kardjukba, ha „csak” a rajongók lesznek kíváncsiak majd a kész filmre.

Fülöp Máté

Mégis jó esély van rá, hogy olyanokhoz is eljuthat a #sohavégetnemérős, akik nem épp a Wellhello-koncertek törzsközönségét adják. A filmet ugyanis a Mozgó Mozi mutatja majd be, ami Diaz elmondása szerint nekik is szimpatikus megoldás, hiszen így pont olyan helyekre jut el a film, ahol nincs állandó vetítőhely. A cél az, hogy minél több városban ott legyenek ők is személyesen a vetítésen, ami már csak azért is fontos, mert maga a film is öt különböző helyszínen, köztük a VOLT fesztiválon játszódik.

Ahogy Tiszeker fogalmaz, “Budapestről már sok film is készült, itt a lehetőség, hogy más városokat is megmutassunk végre egy játékfilmben.”

Üzlet vagy misszió? - Amikor a mozi házhoz megy

Körülbelül tíz éve indult el a vidéki mozik elsorvadása, azóta egy teljes generáció nőtt fel a kisvárosokban konkrét moziélmény nélkül. Egy ideje azonban vándorcirkusz módjára járja az országot a Mozgó Mozi csapata, akik megpróbálják visszacsempészni a közösségi filmnézés semmihez sem hasonlítható hangulatát ezekre a helyekre.

Kultúra – frissen, első kézből. Kövesse a HVG Kult Facebook-oldalát!