Sajtótájékoztatót és bejárást hirdetett a Miniszterelnökség háttérintézményeként működő Millenáris Nonprofit Kft. és a Nemzeti Táncszínház, hogy megmutassák, milyen jól halad – az Orbán Viktor Budai Várba költözése miatt 2014-ben kiakolbólított – kulturális intézmény elhelyezése az egykori Ganz-gyár területén.

Ám a sajtótájékoztatón csak annyi derült ki, hogy minden a tervek szerint halad, épp a választásokra, 2018 tavaszára átadják a Nemzeti Táncszínház számára az átalakított Teátrum épületét. Arról nem esett szó, hogy L. Simon László annak idején 2015 őszére ígérte a színház átadását, majd 2016 szeptemberre módosították a határidőt, de végül a kivételezési tendert is csak tavaly decemberében sikerült elbírálni.

A késlekedés fő oka nemcsak a Millenáris tehetetlensége volt, hanem az, hogy Áder János köztársasági elnök az általa celebrált, tavaly november 29-30 között rendezett budapesti Víz Világtalálkozó helyszínéül a Millenárist nézte ki, és amíg a rendezvény le nem ment, nem lehetett elkezdeni a szükséges átalakításokat.

A sajtótájékoztató után nem lehetett kérdezni, pedig kíváncsiak lettünk volna arra, hogy a bontással miért nem várják meg a kiviteli tervek elkészültét? Ugyanis a Táncszínházat befogadó csarnok homlokzati részét már alaposan elbontották. Azt is megkérdeztük volna, hogy a kiadott sajtószövegben miért állítják azt, hogy 3,3 milliárd a beruházás összértéke, miközben a Közbeszerzési Értesítő szerint a ZÁÉV Építőipari Zrt, és az ELEKTRO Épületvillamossági, Szerelő és Szolgáltató Kft. nettó 3,7 milliárd forintért nyerte el a kivitelezési tendert, ami  800 millióval lett több, az eredetileg tervezettnél. S ehhez jön még 24,5 millió forint, amit Zoboki Gábor irodája 2015 februárjában megnyert tárgyalásos építészeti tenderére fizettek ki.

Az is kérdés lett volna, hogy mekkora lesz az átalakítás mértéke, vagy hogyan fog együttműködni a Millenáris és a Táncszínház? A Millenáris februárban kinevezett új igazgatójának, Glázer Tamásnak az épületbejárásra indulva megpróbáltuk feltenni az utóbbi kérdést, de mintha meg sem hallotta volna. Egy újságíró kollégának pedig egyenesen azt ajánlották, hogy majd e-mailben tegye fel kérdéseit.

Na, ezért a képért csődítették oda az embereket

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Aztán kiderült, csúnyán át lettünk verve: nemcsak sajtótájékoztatóról, de bejárásról sincs szó, e helyett egy PR-fotózásra használta a Miniszterelnökség  az újságírókat. A Millenáris vezetője, Glázer Tamás és a Nemzeti Táncszínház igazgatója, Ertl Péter csinos sárga sisakot kapott, és az építési területen kívül, az épülő színházat reklámozó molinó, és a félig elbontott csarnok elé állt, halkan sutyorogva. Kezet fogtak, mosolyogtak, majd sarkon fordultak.

Még megkérdeztük a Nemzeti Táncszínház sajtósától, hogy ha be sem léptünk a munkaterületre, miért kellett sisak, ha pedig mégis veszélyben voltunk, miért csak az igazgatók kobakját féltették? Természetesen erre sem kaptunk választ.

A korlátozott nyilvánosság a Millenáris táján egyáltalán nem szokatlan. Teljes hírzárlat alatt folyt az építkezés és készült a Fidesz akkori Habony Árpádjának, Wermer Andrásnak a személyes felügyelete alatt a 2001 decemberében megnyílt Álmok Álmodói kiállítás. Itt várta pártelit a választási eredményeket. Később a fideszes mutyinak is szimbóluma lett a Millenáris körüli pénzlenyúlás.

Az elsíbolt forintoknál nagyobb gond volt a szocialista-liberális kormány számára, hogy mit kezdjen a kitalálatlan Millenárissal. Az Álmok Álmodói kiállítást bezárták, a kulturális tárcát birtokló szocialisták az SZDSZ-nek passzolták le a parkot. A teljesen inkompetens Informatikai és Hírközlési Minisztérium aztán hosszas vajúdás után azt találta ki, hogy ha a Fidesz a múltról csinált kiállítást, akkor ők létrehozzák a Jövő Házát. Az egyetlen népszerű projekt a befogadott Csodák Palotája volt.

Ám az igazi mélyrepülés a második Orbán-kormány idején következett be. Pedig Orbán Viktor iskolatársát, Incze Zsoltot nevezték ki ügyvezetőnek, ám a 2011-ben még 400 millió forintos állami támogatást a következő évben teljesen megszüntették, kiebrudalták a Csodák Palotáját is.

„A Millenárisnak üzleti alapú, profitorientált működésre kell átállnia” – nyilatkozta akkor lapunknak akkor Incze. Ez azonban nem sikerült neki: 2013-ban 131 millió, 2014-ben 86 millió, 2013-ban pedig 76 milliós veszteséget termelt a cég. Gyakran telek eladásokkal tartották egyensúlyban a gazdálkodást. Incze helyére aztán a reneszánsz kádert, a Fővárosi Nagycirkuszért is felelős Kriza Zsigmondot nevezték ki, de hamarosan ő is lapátra került.

Most Glázer Tamással próbálkoznak, aki 2015. és 2016. között a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyetteseként tevékenykedett.