Banki csalás áldozata lett, és úgy érzi, nem hibázott? Varga Mihály öt csapása segít önnek. Vagy nem
Elkésett, tüneti, de látványos az MNB öt csapása, amelyekkel a bankok rovására ütne a kiberkalózokon. Az ügyfeleket továbbra is érheti kár.
HVG: Totális teokráciát, vallási fundamentalizmuson alapuló istenállamot vetít előre 2084 – A világ vége, magyarul megjelent regénye. A diktatórikus Abisztán államban a tudatlanság jelenti az erőt, a történelemhamisítás az emlékezetet, a szolgaság a szabadságot. Ez a forgatókönyv Európára?
Boualem Sansal: Nem az a kérdés, hogy a muszlim vallás meghódítja-e a világot, hanem az, hogy az iszlám katonai erővel vagy békés eszközökkel veszi-e át a hatalmat. „Túl késő van már. Abisztán már az utcáitokon járkál” – írom a regényben. Téved Michel Houellebecq, aki a Behódolásban békés átmenetet vizionál, demokratikus választásokon megszerzett hatalommal, a francia társadalom erőszakmentes iszlamizálódásával. A totalitárius rendszerek, mint a sztálinizmus, a nácizmus, az iszlamizmus, radikális eszközökkel valósulnak meg. Az iszlám története is azt bizonyítja, hogy ahol gyökeret ver, ott mindent romba dönt, és pusztítások árán teremti meg a maga rendjét. A nyugati társadalmakra, Európára nagyobb veszélyt jelent a lopakodó iszlamizmus, mert a célja a társadalom megosztása, és ha ez sikerül, akkor az magától omlik össze.
Fazekas István
HVG: Könyvében az Igazak Testvérisége nevű csúcsapparátus által uniformizált néptömeg mellett gettóba száműzött emberek képviselik a normális világ utolsó maradványait. Pesszimista a nyugati civilizáció túlélési esélyeit illetően?
B. S.: A demokrácia alapértékei mára kiüresedtek, elhasználódtak, a néptömegeknek nem jelentenek kapaszkodót a mindennapok megéléséhez. Sokan úgy gondolják, hogy új alapokra kell fektetni a demokratikus értékrendet. De ki alkalmas arra, hogy ezt megtegye? A filozófusok kihalófélben vannak. Egykoron ők találták ki az értekezés szellemiségét, a vitatkozás kultúráját, fokmérői és szócsövei voltak a társadalmat foglalkoztató kérdéseknek a szépségtől a köztársaság eszméjéig. Maradt a vallás és intézményesített formája, az egyház, amelyik monopolizálni akarja helyzetét az államapparátusban.
| Kiűzve a paradicsomból |
Hazájában, Algériában a könyvei tiltottak, őt rendszeresen érik fenyegetések és személyes támadások. A kortárs francia nyelvű irodalom Nyugaton elismert képviselője, Boualem Sansal, a budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vendége az algériai Theniet-el-Hadban született. Mérnök-közgazdász diplomával hazájában tanácsadóként és cégvezetőként dolgozott, magas pozíciót töltött be kormányhivatalokban. Az íráshoz az inspirációt az 1991-ben kirobbant, több mint 10 éven át tartó polgárháborúból merítette, amelybe az iszlám vallási fundamentalizmus taszította hazáját. Túlélte a Bu-Merdasz megyét sújtó, 2600 halálos áldozatot követelő 2003-as földrengést. Abban az évben jelent meg harmadik kötete, a gyarmatosítás utáni Algériáról szóló, Mesélj nekem a paradicsomról, amelynek kritikus hangvétele, a politika, a korrupció, a függetlenséget követő káosz leírása miatt elbocsátották munkahelyéről, az ipari minisztériumból. A személyes történet által inspirált következő regénye, a Harraga társadalmi freskó a Spanyolországba illegálisan bevándorló nincstelen, megfélemlített arabokról. Sansalnak sokat ártott, hogy 2008-ban elfogadta a Párizsi Könyvszalon meghívását, miközben az eseményt arab írók bojkottálták, tiltakozásul, amiért Izrael volt a díszvendég. Az írást egyik íróbarátja, Rachid Mimouni biztatására viszonylag későn választó, ma 67 éves szerző számos irodalmi díjban és kitüntetésben részesült, 2084 – A világ vége című regényéért két éve elnyerte a Francia Akadémia regénydíját. |
HVG: „A vallás talán meg tudja szerettetni Istent, de abban felülmúlhatatlan, hogy megutáltassa az emberrel az embert, és meggyűlöltesse vele az emberiséget.” Nem tartja veszélyes megállapításnak az új regénye előszavában írottakat?
B. S.: Ébresztő gondolatnak szántam az önmagát jótékony színben feltüntető, de valójában másokat megtévesztő irányzatokkal szemben. A vallás akkor hatékony, ha egy olyan intelligens és empatikus ember képviseli, mint Ferenc pápa, akinél a keresztény elvek önmagunk és mások tiszteletben tartását jelentik. Az iszlámmal nem lenne bajom, ha bárhol a világon azt látnám, hogy a béke és a tolerancia vallása. Ehelyett a hódítás vallásaként napról napra radikalizálódik, a legkülönfélébb eszközökkel behódolásra kényszeríti az embereket. Az iszlám emelkedett, költői vonulata, a szúfi eltűnőben van. A buddhizmussal és hinduizmussal átitatott saferit irányzat Indonéziában még megtalálható. Az Iszlám Állam viszont a legkegyetlenebb erőszakot vallási tanként hirdeti. Nagyfokú éberséget és belső szabadságot igényel, hogy az ember ellenálljon az erőszak hívásának. Ez volt a célom a próféciának tűnő 2084 megírásával, aminek a végkicsengése optimista.
Fazekas István
HVG: Az európai fiatalok közül is egyre többen csatlakoznak a dzsihádistákhoz. Mivel magyarázza a radikális iszlám gyors terjedését?
B. S.: Már az is meglepett, hogy Európában és Amerikában tanult, művelt barátaim, köztük egyetemi tanárok, muszlim hitre tértek. Ismerek Szíriából, Afganisztánból a diktatúra, az éhínség, a munkanélküliség elől menekülteket, akik örömittasan radikalizálódtak a befogadó Franciaországban, Németországban. A burzsoázia diszkrét bájához hasonlóan nyilván az iszlámnak is megvan a maga diszkrét bája. A hatvanas években a materiális értékeket megtagadó fiatalok közül sokan a „vissza a természethez” rousseau-i elvét követték. Kivonultak a társadalomból, a hegyekbe mentek, pásztornak öltöztek, és megtalálták a boldogságukat. Az iszlám vallás is elérkezett arra a pontra, hogy megtagadja az anyagi javakon alapuló fogyasztói életformát. Ez az „ártatlan” vonulat párosul a katonai vonulattal. A kettő közötti átmenet a legveszélyesebb. Évek óta visszajárok Szarajevóba, az irodalmi fesztiválra. Először a szétlőtt, lerombolt várost láttam, közvetlenül a háború után. Aztán a nyomor, a nélkülözés mellett megjelentek a mecsetek újjáépítésén dolgozó munkások, a munkálatokat Szaúd-Arábia és Katar finanszírozta. Majd uszoda, könyvtár, információs központ épült a mecsetek köré. És özönlöttek a fiatalok, akik pénzt kaptak, ha betérnek, imádkoznak, muszlimként öltöznek. Az újra iszlamizálódott Szarajevóból elszivárogtak a keresztények. Nagyjából így építkezik az iszlám: fokozatosan hatol be az emberek életébe, ma még csak imára szólít, holnap már fegyvert ad a kezedbe.
HVG: Hazájában iszlámellenesnek, hazaárulónak tartják, mégis maradt, pedig Franciaországban vagy Németországban tárt karokkal fogadták volna.
B. S.: Az algériai hatalom szemében áruló vagyok, aki lepaktált a Nyugattal. Az iszlamisták gyűlölnek, mert nem tartozom közéjük. A katonai diktatúrát, a polgárháborút megélt Algéria sok áldozatot hozott azért, hogy kitermelje magából a maga elitjét. Az értelmiség legjava, mérnökök, ügyvédek, orvosok, tanárok, írók elmentek Európába, Kanadába, Ausztráliába. Manapság Indonézia, Kína a célpont. Sokan kérdezik tőlem, hogy miért maradtam egy olyan országban, ahol nincs munkalehetőség, akadozik az energiaellátás, óriási a szegénység. Ha mindenki elmegy, ki fogja újra élhetővé tenni az országot? A kivándorlás nem megoldás hosszú távon. Szíria, Afganisztán, Líbia épp elég menekültet termel Európának.
