szerző:
Bojtár Péter
Tetszett a cikk?

Egykor minden eszköz megengedett volt a fociban, és a játékosokra sem ismernénk rá akkori viseletükben. Így változtak a szabályok az évszázadok során.

Focinyár 2018
Van-e ennél nagyobb sportesemény a világon? Egyesek szerint az olimpia az, mások állítják, a labdarúgó világbajnokság a csúcs. Most, közvetlenül a döntő után, annak hatása alatt, utóbbiakkal értünk egyet. Ezen az oldalon felidézheti a pillanatokat, amelyek ezt igazolják.
Friss cikkek a témában

„Mivel városunkban hatalmas felfordulás keletkezik a nagyméretű labdák kergetéséből, és sok más, Isten által tiltott gonosz dolognak is eredete e játék, ezért a Király nevében bebörtönzés terhe mellett megtiltjuk, hogy a jövőben ilyenfajta szórakozást űzzenek”.

Az 1314. április 13-án II. Eduárd angol király által kibocsátott rendelet egy, már évszázadok óta űzött népszerű játéknak próbált gátat szabni - kevés sikerrel. Noha a futball nevében már legalább a 11. század óta létezett Angliában, a sporttörténészeknek nem kis gondot okoz, hogy a „legnépszerűbb sport” eredetét e tömeges szórakozási formára vezessék vissza.

A 19. századig ugyanis minden közösség, falu vagy város más és más szabályok szerint játszotta a futballt. Már ha egyáltalán beszélhetünk szabályokról, hiszen legtöbbször minden eszköz megengedett volt, hogy a labdát utcákon, tereken, mezőkön vagy folyókon keresztül eljuttassák a másik csapat „kapujába”, amely épp úgy lehetett egy fa, mint két földbe szúrt bot vagy bármilyen jellegzetes tereptárgy. A szórakozásban általában a közösség minden felnőtt férfi tagja részt vett, és a csapatokat nemegyszer valamiféle társadalmi státus szerint jelölték ki: játszottak egymás ellen a nőtlenek és a nősek, a felvégiek és az alvégiek vagy éppen két különböző egyházmegye hívei.

©

 A játék durvaságáról némi képet ad egy 16. századi halottkémi jelentés: „Roger Lutforde többedmagával futballozott Sowthemnys községben. A labda felé rohant azzal a szándékkal, hogy elrúgja, amikor Nicholas Martyn jobb könyökével, Richar Turvey pedig bal könyökével úgy megütötte a fent nevezett személyt a mellkasa alatt, hogy az negyedóra múltával belehalt sérüléseibe.”

A modern foci mai képének és szabályrendszerének kialakulása a 19. század derekán bekövetkező változásokra vezethető vissza. 1840-ben az angol bentlakásos magániskolákban új tanrendet vezettek be, amelyben már három félnapot szántak a testnevelésre, a legnépszerűbb iskolai sport pedig a foci volt. Ugyanakkor minden intézet a saját szabályai szerint játszott, ez pedig lehetetlenné tette az iskolaközi meccseket, és - ami még ennél is bosszantóbb volt - az egyetemekről kikerülő öregdiákok sem tudtak egymással játszani az eltérő szabályok miatt. A városi munkások körében is ebben az időben terjedt el ez a szórakozási forma, s egyre-másra alakultak a futballklubok.

Az első kísérlet a szabályrendszer összehangolására 1848-ban, a cambridge-i Trinity College-ban született meg. Noha az itt lefektetett szabályokat sokan nem fogadták el, főként a kéz használatát korlátozó rendelkezések és a durvaságok tiltása miatt, az egységesülés mégis elindult, és 1863-ban öt találkozó után a londoni Szabadkőműves fogadóban 11 klub aláírta az angol Labdarúgó-szövetség (FA) alapító okiratát, és megalkották azt a 14 pontos szabályrendszert, amely már valóban a modern futball születését jelentette.

Az akkori játék képe azonban egy mai nézőnek sok meglepetést tartogatna. A zászlókkal kijelölt pályát, amelynek hossza 200 yard (1 yard = 0,9144 méter), szélessége pedig 100 yard, azaz a mai méreteknél jóval nagyobb volt, csak az oldalvonalak tagolták, a kapu pedig két, egymástól 8 yardnyira - a mai távolságra - leszúrt pózna volt, amelyet még semmiféle keresztrúd nem kötött össze. Gólnak az számított, ha a labda bármilyen magasságban áthaladt a két rúd között. A csapatok 1875-ig minden gól után térfelet cseréltek, a kapus posztot csupán 1871-ben említették először, és bizonyos esetekben a labdát kézzel is le lehetett húzni, noha vinni vagy dobni már ekkor is tilos volt. A szabálytalanságokat a játékosok maguk mondták be, a szabadrúgás fogalmát nem ismerték. A játékosok öltözete is furcsának hatna mai szemmel: magas szárú csizmát viseltek, ebbe gyűrték be a hosszúnadrágot, valamint hosszú ujjú inget és sapkát hordtak. 1874-től már a lábszárvédő is szerepelt a felszerelésben. A mezeket nem számozták, ezt hivatalosan csupán az 1930-as évek végén vezették be.

Amint azonban a szabályokat lefektették, már csak idő kérdése volt, hogy mikorra alakul ki a ma ismerős játék. Az 1869-1870-es idénytől kezdve a labdát már semmilyen körülmények között nem lehetett kézzel irányítani. 1875-ben bevezették a kapufák közötti keresztrudat a ma is érvényes 8 láb, azaz 2,44 méter magasan. Ez egy liverpooli mérnök, John Alexander Brodie ötlete volt, akárcsak az 1895-től használatos háló, amely sok vitának vette elejét. Ugyancsak jelentős változást hozott az 1891-ben bevezetett büntetőrúgás, amelyet a pályán keresztbe, a kaputól 12 yardnyira húzott vonalról bárhonnan el lehetett végezni. Az alapvonaltól 18 yardra egy másik vonalat húztak, amelyen belül senki nem közelíthette meg a büntetőrúgást végző játékost. Ezt a szabályt aztán 1902-ben módosították, kijelölték a büntetőpontot és a négyszögletes alakú kapuelőteret, és ily módon véglegesen kialakult a ma ismert pályafelosztás.

Kezdetben nem alkalmaztak játékvezetőket, ám a professzionális futball terjedésével és a tétek emelkedésével szükség lett rájuk. Először az 1880-1881-es idényben léptek pályára bírók: akkor még mindkét térfélen egy-egy játékvezető követte a játékot, s ellentétes ítélet esetén egy, a pályán kívül álló döntőbíróhoz fordultak. 1889-től már a döntőbíró tartotta nyilván a meccs eseményeit, és az ő joga volt a szabadrúgások megítélése. A folyamat betetőzéseképpen pedig 1891-től a döntőbíró a pályára lépett, a két játékvezető pedig kikerült az oldalvonalak mentére. Ma már egy-egy alapvonalbeli bíró is segíti a játékvezető munkáját, de a több szem még mindig nem lát eleget, ezért a videobíró minél szélesebb körű bevezetését sürgetik.

Amikor 1904-ben megalakult a FIFA, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, már szinte teljesen kész szabályrendszert kapott kézhez. A nemzetközi szövetség a britek sportágalakító érdemeit nemcsak azzal ismerte el, hogy az általuk kialakított szabályrendszert teljes egészében átvette, hanem azzal is, hogy a játékszabályok változtatásának jogát egy 1886-ban alakult és a négy brit szövetséget tömörítő testületére ruházta át, amelybe a FIFA csupán a tagok egyötödét delegálja.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A Népligetben mindig több volt, de talán nem marad mostohagyerek

A Népligetben mindig több volt, de talán nem marad mostohagyerek

 PM: jól járnak a cégek az elektronikus fizetéssel, mert így többet költ a lakosság

PM: jól járnak a cégek az elektronikus fizetéssel, mert így többet költ a lakosság

Újítás a notebookoknál: láthatatlan kamerát tenne a képernyőbe a Samsung

Újítás a notebookoknál: láthatatlan kamerát tenne a képernyőbe a Samsung