Ókovács Szilveszter: Káros, ha valaki hegemóniára törekszik a rá bízott intézményben

Úgy tűnik, még mindig a Billy Elliot előadás körül kialakult botrány az egyik legfontosabb téma, amelyről az Operaház főigazgatóját kérdezni lehet, legalábbis ezzel nyit a 24.hu Ókovács Szilveszterrel készült interjúja. A téma apropóján Ókovács azt a kérdést feszegette, hogy miért csak a botrányban érdekelt a sajtó, hiszen „elgondolkodtató, hogy jóval több mint 100 premiert vittünk sikerre az elmúlt hét évet tekintve az Operában, de a CNN, a Telegraph, a Figaro, az ABC, a Skynews és az egész világsajtó mégsem volt itt korábban, csak ekkor…”  Majd felvetette, hogy "akik azt írták, hogy a Billy Elliotot a 'kormány letiltotta, Ókovács levette', azok észrevették-e, hogy szeptemberben is ment 13 előadás? Nekem ez az egész egy nagy irreality show volt”.

Ókovács Szilveszter hangsúlyozta, hogy minden méltánytalanság zavarja, és mindig úgy gondolta, hogy méltányosan kell működnie, majd hozzátette: „Természetesen van világnézetem, furcsállom is, ha valaki deklarált értéksemlegességgel éli az életét, hisz az egy határozatlan ember kiszámíthatatlanságát jelenti. De azt is kifejezetten károsnak tartom, ha valaki hegemóniára törekszik a rá bízott intézményben, amikor a dominancia elég, hisz már az is arról szól, hogy megvalósítja a saját értékrendje szerint megírt és a felettesei által elfogadott programját. Színház van sok, de Opera csak egy, úgyhogy mi sosem lehetünk irányszínház. Épp ezért sem kellene minket egy teljesen átpolitizált térbe taszítani.”

Az interjúban ezen a ponton felvetődik, hogy az egész kultúra politikai terep, hiszen épp erről szól Szakács Árpádnak a kultúrharcról írott cikksorozata a Magyar Időkben. Ókovács viszont azt mondja, ő az Operáért felel, nem mások cikkeiért vagy ellencikkeiért, és fogalma sincs az ott dolgozók pártállásáról. „Aki jó magasra ugrik, és jó magasságot énekel, az fog itt fellépni, nem pedig az, aki jó magas pozícióban ülő politikushoz húz” – mondja.

Az Operában egyébként fellép majd Korda György is, „kivették a házat” – ahogy Ókovács fogalmaz, de arra a felvetésre, hogy holnap Kis Grófo is kiveheti-e, már úgy válaszolt: „bárkinek azért nem adjuk ki”.