Hamis, ráadásul több évtizeddel megkésett hagyományőrzés jegyében állítottak emlékszobrot „a magyarok szeretett királynéjának”, Sisinek a nevét viselő Erzsébetnek.
Finom iróniával máris „marcipános tortafigurának”, maró indulattal „novekedésihormon-zavaros kandallódísznek” is nevezték már a Madách tér bejáratánál ormótlan talapzatra állított – úgymond hagyományőrző – Sisi-szobrot.
A Habsburg-család „legmagyarabb”, következésképp legnépszerűbb uralkodónéjának, született Wittelsbach Erzsébetnek az erőszakos halálát követő példátlan kultusza a legtöbbször emlékhelyekben, szobrokban nyilvánult meg.
Egy kimutatás szerint Sisi az élete során 2569 napot töltött Magyarországon, ebből 2480-at Budán, illetve Gödöllőn. De mi magyarázza azt, hogy miközben a történelmi patinájú Sisi-szobor az Erzsébet-híd budai lábánál eldugva búsong, egy új, vitatott minőségű, környezetidegen művet szánnak kerületi szimbólumnak – a harmadik köztársaság kikiáltásának harmadik évtizedében. A Sisi-szobrokról mindent megtudhat a HVG e heti számából.
A hatalomnak az a legnagyobb csábítása, hogy azt gondolod, mindent megtehetsz. A kontroll meg azt jelenti, hogy nem tehetsz meg mindent – mondja Szikora János, aki megrendezte Térey János verses drámáját, A Nibelung-lakóparkot a székesfehérvári Vörösmarty Színházban.
Három gyereket pedig életveszélyes állapotban vittek kórházba, miután kamionnal ütközött egy személyautó.
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
Hollywood új generációjának legnevesebb színészeivel készült, de csak csöppnyi porfelhőt kavart a Vágtázó lovakról. Pedig ha nem is leszünk tőle vidámabbak, érdemes tenni vele egy próbát. Kritika.
Megdöbbentő részletek derülnek ki a kép történetét felkutató tanulmányából.
A vizsgálatot nehezítette, hogy a Lamborghini csaknem teljesen elégett.
