A Transindex átnézte a történelemtankönyveket, és arra jutott, hogy nem sokat. És azt sem feltétlenül jól.
Egy olyan románnak, aki soha életében nem találkozott magyarral, és talán nem is fog, nagy valószínűséggel az iskolában tanultak lesznek azok az alapvető információk, amit megtud a magyarokról és a magyar történelemről – ez volt a kiindulópontja a Transindex vállalkozásának, amelynek keretében megnézték, hogy mihez kezdenek a magyar történelemmel a román tankönyvek.
Az egyik negyedikes tankönyvból például kiderül:
A románok, akik Erdély legrégebbi lakói, a magyar hódítás után is a legnépesebb lakosságot képviselték, de földjeiket elkobozták. A térség erőforrásainak hasznosításának érdekében magyar lakosságot hoztak. Ez nem volt elégséges, ezért az új urak behívták a székelyeket és a szászokat.
A Transindex szerint mivel Erdély első lakosainak kérdése régóta borzolja már a kedélyeket, de eddig pontos megállapításokra nem sikerült jutni, és talán nem is lehet, ezért az elsőség kérdésének firtatása valószínűleg teljesen felesleges, a hódító narratíva alkalmazása pedig nemkívánatos ellentéteket szíthat és előítéleteket erősíthet meg, már a negyedikes gyerekekben is.
A legáltalánosabb következtetés, amit a tankönyvek átböngészése után levontak az az, hogy alapvetően nagyon kevés szó esik nemcsak a magyarok, hanem az összes többi kisebbség történelméről, amikor meg szó van róluk, akkor sem adnak átfogó képet, csupán imitt-amott megjelenő mozaikkockaként vannak jelen az ország történetében – írja a lap. A megjelenített információk ugyanakkor nagyon sokszor megkérdőjelezhetőek vagy egy régről maradt, mitizált kép lecsapódásai. Gyakran előfordul a törvények által deklarált jogokra való hivatkozás is, annak figyelembe vétele nélkül, hogy valóban alkalmazták-e azokat vagy sem. „A számos sikertelen próbálkozás ellenére talán mégis érdemes lenne megpróbálni egy közös román–magyar tankönyvet létrehozni, annak érdekében, hogy mindkét fél szempontjai jobban érvényre juthassanak, és hogy a magyarok és románok közeledése könnyebbé válhasson, hiszen amíg kevés vagy félinformációkra alapozott előítéletekkel közeledünk egymáshoz, nincs sok esélyünk erre” – vonják le a következtetést. A részletes elemzés itt olvasható.
Cunamiként zúdítja a kormány a támogatásokról szóló bejelentéseket az emberekre a Pride miatti blamázs óta, hátha ezzel szavazókat nyer vissza. Pedig ezek a támogatások valójában azt mutatják, hogy az állam továbbra is igyekszik kivonulni a szociálpolitikából, és az egyénre próbál hárítani minden felelősséget – mondja Kramarics Szandra, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója.
A magyar miniszterelnök hatalma veszélyben van, de nem úgy, ahogyan azt várnánk. Orbán Viktor forgatókönyvét külföldön csodálják, de otthon gyengül a pozíciója.
