A brazil sztárszerző ezúttal a hippik tarisznyájából próbálta kihalászni a boldogság receptjét.
„Egyetlen álom többet ér, mint ezer valóság. Az álom csak azokra veszélyes, akik nem mernek álmodni. A szerelem kérdés – válasz nélkül. Aki igazán meg akarja ismerni önmagát, annak először a világot kell megismernie.” Ezeket a mondatokat nyugodtan odakanyaríthatná Paulo Coelho bármelyik starbucksos pohárra. Amikor néhány éve addigi életműve legjava megjelent a műanyag poharakon, nemcsak az egész világnak esett jobban a macchiato vagy a chai latte, hanem jobb reklám volt, mint amikor Bill Clintont a Monica Lewinsky-botrány idején Az alkimista egy példányával a kezében fotózták le.
A számok azt mutatják, hogy Coelhót nem könnyű kiszorítani az irodalmi kulisszából. Az alkimista olyan regények társaságában szerepel az Egyesült Államokban a 100 legolvasottabb listáján, mint a Tom Sawyer kalandjai, az Elfújta a szél, a Zabhegyező, A 22-es csapdája, a Bűn és bűnhődés vagy a Frankenstein. Minden könyve olyan, mint egy körbejáró, majdnem az egész világon megtűrt joint.
Harminc évvel a legismertebb, legkedveltebb munkája után most itt vannak a legújabb bölcsességek. A Hippi, miként Az alkimista is, két fő részből áll – az előkészületekből és magából az útból. A mágikus utazásra készülő Paulót ugyanaz hajtja, mint Az alkimistában Santiagót: „A szíved ott van, ahol a kincsed. És meg kell találnod a kincsedet, hogy minden, amit az utadon fölfedeztél, értelmet kaphasson.” Hagyd abba az álmodozást, csináld meg, amit akarsz, mert ha nem teszed, megcsinálja helyetted az ördög. Hát nem erről szól minden Coelho-könyv? Ezt akarja Az alkimista álmodozó pásztorfiúja, aki a kincset – vagyis: az élet értelmét – ott találja meg, ahol született. Vagy Maria, a Tizenegy perc táncosnőből prostituálttá váló főhőse, aki egy festő segítségével keresi a „belső fényt”. Prym kisasszony, aki azzal kísérti a koldusszegény falu népét, hogy öljenek meg maguk közül valakit; ha megteszik, annyi pénzt kapnak, hogy soha többé semmi gondjuk nem lesz.
A szerző azt állítja, a Hippi minden egyes epizódját személyesen élte meg a hetvenes évek elején, amikor két hely versengett a világ közepe címért: a londoni Piccadilly Circus és az amszterdami Dam tér. Paulo Amszterdamot választotta, hogy előbb megszámolja, hány cölöpre épült a királyi palota – pontosan 13 659-re –, majd az Európa napi 5 dollárból című bestsellerben foglaltakat követve felszáll a Katmanduba induló Magic Busra. A korábbi életüket hátrahagyó emberekkel teli busz dél felé tart, a társaság benéz Ausztriába és Jugoszláviába, ahol nem túl jó tapasztalatokat szerez a fura szőrzetet viselő, színes ruhákba öltözött vendégek fogadtatásáról. Nem úgy Isztambulban, ahol a sok látnivaló megtekintése helyett inkább a saját lelkük felfedezésére indulva bezárják a pokol kapuját, és megnyitják a mennyországét. Az utasokra Katmanduig még vár Teherán, Kabul és Delhi, ám hogy odaérnek-e, az pont annyira bizonytalan, mint az, hogy honnan ered a hippi kifejezés.
Coelho egyik szereplője azt mondja, azt senki nem tudja. De mégis, mert egy másik útitárs még a híres woodstocki fesztivál előtt La Pazban látta az első hippiket, akik „felelősségük teljes tudatában és egymás iránti szolidaritásuk jeléül a híres fordított viking rúna szimbólumot viselték”. Szerencsére maga Paulo helyre teszi a dolgokat: a kifejezés a szexet a szabad szerelemmel és a közösségi gondolattal egyesítő perzsa Mazdak-kultusz nyomán keletkezett. Lendületesen és felületesen ír az Európa felé tartó ázsiai bevándorlókról, arról, hogy Jugoszláviában egymást gyilkolják az emberek, és – nem titkolva vonzódását az iszlámhoz – arról is, hogy a szúfi út nem más, mint az ember állandó megújulása, az elme állandó újratervezése.
A Hippi a 20. regénye a 70. életévében járó, negyedik feleségével Genfben élő Coelhónak, és napra pontosan 30 évvel a legnagyobb sikere, Az alkimista után jelent meg. A portugálul író brazil világszerte az egyik legolvasottabb szerző: könyveit 170 országban, 80 nyelven, 250 millió példányban adták ki, Magyarországon tavaly ráztak kezet az egymillió-négyszázezredik vásárlójával.
Hazai kiadója, Szabó Tibor Benjámin, az Athenaeum vezetője szerint Coelho kétévente bővülő életművét a könyvszakmában szokatlan konstrukciójú vállalkozás viszi piacra. Könyveinek a világ minden országára kiterjedő jogai a barceloniai Sant Jordi Asociados nevű irodalmi ügynökség vezetőjénél, Monica Antunesnél vannak. Kizárólag Coelho munkáival foglalkoznak, és nem csupán a jogokat forgalmazzák, de az egyes kiadókkal egyeztetve a megjelenés és a marketing minden lényeges kérdéséről döntenek. Ezek szerint arról a partiról is, ami augusztus végén lesz a margitszigeti Hippie Islanden, ahol a Mágus rajongói autentikus öltözékben, a kor zenéire táncolva vagy meditálva ünnepelhetik, hogy az élet önmagában is elegendő inspiráció.
LIGETI NAGY TAMÁS
Öt évtizede Steven Spielberg A cápával megteremtette, két évre rá barátja, George Lucas a Csillagok háborújával megerősítette a nyári bombasiker intézményét. A vakáció idején korábban olyan filmeket mutattak be, amelyektől nem vártak kirobbanó eredményt.
A világ valaha élt leggazdagabb emberének nevét Nyugat-Afrikán kívül szinte senki nem hallotta, de mi a helyzet a többiekkel?
