Brazil műkincsinfernó: páratlan kincsek vesztek oda

Az épület: lángtenger

Egy gazdag kereskedő ajándékozta a XIX. század elején az egyszerű majorságot a gyarmattartó portugál királyi családnak, amely megnagyobbíttatta, és neoklasszicista palotát varázsolt belőle. A Szent Kristóf-palota előbb a portugál királyi, majd Brazília függetlenségének 1822-es elnyerésétől egészen a köztársaság kikiáltásig, 1889-ig a brazil császári család otthona volt. Utána az alkotmányos nemzetgyűlés, majd 1892-től az amerikai kontinens páratlan természettudományi és antropológiai gyűjteményét bemutató, még az első császár, I. Péter által alapított nemzeti múzeum kapott helyet a napokban teljesen leégett épületben.

AFP / Carl de Souza

Ősasszony: tízezer lépés

Tisztelgésül a világ legrégebbi ilyen maradványa, a Lucynek becézett asszony Afrikában előkerült lelete előtt, a Luzia nevet kapta a „mindössze” 11 ezer éves női koponya, amely a tűzvészben szintén elpusztult. A jó állapotú koponyát 1975-ben találta meg az Annette Laming-Emperairae francia archeológus vezette brazil–francia kutatócsoport. A vizsgálatok megállapították, hogy a nő alig másfél méter magas volt, halálakor a húszas éveiben járhatott.

AFP / Antonio Scorza

Isteni dinó: megmenekült

Fajtájának kisebb példánya lehetett az a 80 millió éve élt, növényevő Maxakalisaurus topai, amelynek maradványai ugyancsak odavesztek a Rio de Janeiró-i múzeumban. A kifejlett állat hossza a 20 métert is elérhette Alexander Kellner brazil paleontológus, a múzeum igazgatója szerint. A német–osztrák szüleivel gyerekként Brazíliába költözött Kellner talált rá 13 méteres hosszával és 9 tonnás súlyával a dél-amerikai ország legnagyobb dinoszauruszleletére, amelyet hosszú idő után éppen júliusban lehetett ismét megtekinteni, mert helyre kellett állítani a korábban termeszhangyák által felfalt fatalapzatot

AFP / Vanderlei Almeida

Bendegó meteorit: talált tárgy

Elkószált tehenét kereste három fiútestvér, amikor egyikük a család jószága helyett korszakos jelentőségű felfedezést tett: 1784-ben az akkor még portugál gyarmati uralom alatt álló Brazília északkeleti államában, Bahiában rátalált a világűrből „érkezett”, 5260 kilogramm súlyú, vastartalmú meteoritra. Kezdetben az állam kormányzója azt gondolta, hogy a hatalmas, koromfekete kőtömb vastartalma kitermelhető, ezért Lisszabonba akarta eljuttatni. Próbálkozása azonban kudarcot vallott: hiába akarták sínre helyezett ökrös szekéren elvontatni, a meteorit leesett, végiggördült a hegyoldalon, és egy kis folyóban kötött ki. Egy évszázadig ott porosodott, mígnem II. Péter brazil császár intézkedett, hogy a Rio de Janeiró-i múzeumba kerüljön. Fából készült változatát az 1889-es párizsi világkiállításon bemutatták. A mostani tűzvész azért nem végzett vele, mert a felcsapott lángok hőmérséklete nem érte el az 1600 Celsius-fokot.

AFP / Erwan Le Bourdonnec

Énekes múmia: apáról fiúra

I. Péter brazil császár rajongott az ókori egyiptomi kincsekért. Szerencséjére egy neves olasz régész nem tudta eljuttatni a megrendelt gyűjteményt Argentínába, a hihetetlenül gazdag anyag vándorútja során Rio de Janeiróban rekedt, és a brazil uralkodó megvásárolta. A szenvedély fiára, II. Péterre is átragadt, így immáron az ő uralkodása alatt teljesedhetett ki az a 700 darabból álló kollekció, amely 1876-ban, második egyiptomi útja során Iszmáíl alkirály felbecsülhetetlen értékű ajándékával vált teljessé. Ebben van egyebek között Ámon isten énekesének a harmadik átmeneti korból származó szarkofágja és múmiája is.

Museo Nacional