A Bors szerint van valami pikáns abban, hogy Delhusa Gjon nemrég azzal vádolta meg Pápai Jocit, hogy Az én apám című eurovíziós dalának a szövegét az ő egyik korábbi szerzeménye ihlette. A laphoz ugyanis eljutott a zenész legnagyobb slágeréhez, a Nika se perimenóhoz kísértetiesen hasonló, Me lene Giorgo című dal, amelyet a görög Manolisz Mitsziasz 1973-ban énekelt, azaz hat évvel Delhusa Gjon előtt. A lap szerint „a két szám dallamvezetése szinte teljesen megegyezik, és a jellegzetes húros hangszer, a buzuki motívuma is gyakorlatilag ugyanaz, ahogy a Delhusa-féle refrénen is csak apró változást lehet hallani a görög nótáéhoz képest”.
Delhusa Gjon a dal egyik szerzőjéhez, Pásztor Lászlóhoz irányította a szám születésének a körülményeit firtató lapot, aki meglepődött, mert egyáltalán nem ismerte a görög dalt. „Életemben nem jártam Görögországban, így onnan nem jöhetett az ihlet, de beszéltem Gjonival is erről, és ő sem emlékszik az önök által említett dalra. Sajnos, Jakab Gyurit már nem tudjuk megkérdezni, mert ő már nincs köztünk, Emese pedig a szöveget jegyezte Gjonival közösen, így ő nem érintett a kérdésben” – mondta Pásztor, de elismerte, hogy a két szám tényleg nagyon hasonlít egymásra.
Van áthallás a két dalban, aminek egy része a speciális hangszer, a buzuki játékmódjából is adódik. Tagadhatatlan némi egyezés, de hogy honnan van, azt őszintén nem tudom. Azt egyébként én mondtam, hogy feltétlenül kell a dalba buzuki, mert anélkül nem görög a görög. Annyit tudok hozzáfűzni, hogy életemben nagyon sokszor előfordult, hogy éjszaka felriadtam arra, hogy megírtam életem nagy slágerét. Aztán amikor reggel felébredtem, rájöttem, hogy az a nagy sláger egy Coldplay-dal
– avatta be a lapot az alkotási folyamatokba Pásztor.
A Bors Szigeti Ferenc szakértelmét is kikérte, őt nagyon megdöbbentette a hasonlóság: „Ha ez nem egy görög nyelvű Nika-átdolgozás, akkor nagyon nehéz véletlen áthallásról vagy utánérzésről beszélni”. Szerinte „ezt még az is elsőre meghallja, aki nem foglalkozik zenével”.
És önök szerint?
