Az alternatív intézmények nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályozás módosul, de ez nem jelenti azt, hogy megszűnnének a Waldorf iskolák – írja az Emmi a péntek délutáni közleményében. Ezt szerintük alátámasztja, hogy a Waldorf intézményeket képviselő Szabó Zoltán nem jelzett feléjük kifogást, amikor október 30-án egyeztetésre hívta az Emmi az alternatív kerettanterveket alkalmazó iskolák illetékeseit.

Pénteken a 444.hu számolt be arról először, amennyiben elfogadja a parlament az innovációs miniszter törvénymódosítását, szeptemberben minden további nélkül bezárhatnak az alternatív iskolák. A javaslat alapból megszüntetné az alternatív tantervek alapján tartott oktatást Magyarországon, és helyette csak egyéni engedélyek alapján volna mód eltérni az előírásoktól.

A cikk szerint a módosítások lényege, hogy április 1-ig minden alternatív iskolának fennmaradási engedélyt kell kérnie az oktatásért felelős minisztertől, aki saját belátása szerint, a törvényben nem tisztázott szempontok alapján döntheti el, hogy az adott iskola a következő tanévben is kinyithat-e. Az eddig megszerzett oktatási engedélyek pedig mind elvesznek. Ha egy iskola nem kér engedélyt, akkor automatikusan be kell zárnia jövőre. Új magániskola alapítása szinte lehetetlenné válik – sorolták.

A változtatás különösen súlyosan érinti az országosan 45 iskolát és 59 óvodát működtető Waldorf-hálózatot. Eddig ugyanis a Waldorf iskolák szervezete az összes intézményükre érvényes alternatív kerettantervet fogadtathatott el a kormánnyal, de ezt a lehetőséget Palkovics az új javaslatával megszüntetné. Helyette az iskoláknak egyenként kellene az oktatásért felelős miniszterhez fordulniuk, és a miniszter egyenként dönthetne belátása szerint, hogy melyik Waldorf maradhat meg 2020 szeptemberétől.

A waldorfosok szerint semmi sem garantálja, hogy a most működő – az állam által eddig elismert – oktatási modelljük egyáltalán beleférhet-e a szűkített törvényi keretbe.

Az Emmi közleménye szerint a törvényjavaslat alapvetően egyszerűsíti az alternatív kerettantervekre vonatkozó bonyolult szabályozást, melyekkel szemben éppen az intézmények fogalmaztak meg kifogásokat 2019 nyarán, például a tananyag félévekre bontásával kapcsolatosan.

A minisztérium azt írja, hogy a jelenlegi módosítás hatályon kívül helyezi a nyáron sérelmesnek jelzett pontokat, nem lesz szükség a kerettantervek átdolgozására, és lényegesen nagyobb mozgásteret kap az egyéni pedagógiai megoldások engedélyezése terén a minisztérium.

A törvénymódosítás célja az egyszerűsítés volt.

Azt is hozzátették:

a köznevelés pedig a jövőben is az Emberi Erőforrások Minisztériumához fog tartozni.