A 2016-ban a „kockásinges” tiltakozó hullám egyik elindítójaként ismert miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárai ezúttal a társadalomhoz intéztek kérdéseket a Nemzeti alaptantervről.
A Herman tanárainak közleménye szerint ők azt tanítják a gyerekeknek, hogy ha nem értenek valamit, akkor bátran kérdezzenek. A módosított Nemzeti Alaptanterv megjelenése után nekik is rengeteg kérdésük van. Arra kérnek mindenkit, hogy ezekre őszintén feleljen. A válaszokat ugyanis szerintük saját gyerekeik, unokáik, tanítványaik szemébe nézve kell elmondaniuk.
Íme, a tizenöt kérdés:
Az idén szeptemberben (!) bevezetendő Nemzeti alaptantervet január 31-én este tízkor hozta nyilvánosságra a kormány, azóta számos szakmai szervezet tiltakozott annak szakmaiatlansága ellen, és a nyilvánosságot, szakmai diskurzust mellőző kidolgozása ellen. Máig nem tudni, kik azok, akik részt vettek a kidolgozásában, egyedül Takaró Mihály neve ismert, mondjuk neki tetszik is a NAT. Továbbá meg van elégedve a kidolgozásért felelős biztos, Hajnal Gabriella, Kásler emberminiszter és Rétvári államtitkár is.
A NAT-tal kapcsolatos vita azonban kissé elhajlott egyfajta hazafiasság-versennyé. Indult petíció a NAT ellen és a NAT mellett. Előbbit azok írják alá, akik szakmailag alkalmatlannak tartják a dokumentumot, utóbbit azok, akik szerint kell hazafias nevelés az iskolákban (nem mintha előbbiek ezt tagadnák).
A független kutatók a Tisza egyre tetemesebb előnyét mérik a Fidesszel szemben, a szakma kormánypárti része élesen bírálja őket ezért. Magyarék azonban hiába vezetnek egyelőre: a választásokig még szűk tíz hónap hátra van.
A kormány megoldása: bírsággal sarkallná élénkebb munkára a bírókat...
Magyar Péter sem hagyta szó nélkül.
Csak a magyarok kisebbsége minősíti magát bal- vagy jobboldalinak – derül ki a Medián júniusi kutatásából.
„Megtiszteltetés, hogy én lehetek az első, akit feljelentettek” – írja.
"Az emberek jókedvűen a hatalom értésére adták, hogy ők szabadok akarnak lenni".
