szerző:
Varga Ferenc
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Tizennégy évesen, a Mindenki főszereplőjeként Oscarral a kezében Meryl Streepet hajkurászta egy hollywoodi partiban, de csak Nicole Kidmant találta. Végigdolgozta az azóta eltelt három évet: Daniel Brühl végzett rajta nőgyógyászati vizsgálatot a The Alienistben, rasztafrizurás tiniként lázadozott a BÚÉK-ban, amit pedig a Valanban csinált, azt megnézni sem merte. Jelenleg a Mintaapák című tévésorozatban láthatjuk nap mint nap. Az idén lesz 18 éves, a színművészetire készül, addig viszont bármilyen munkát elvállal, csak a haját ne bántsák. Gáspárfalvi Dorkával beszélgettünk.

hvg.hu: Az Oscar-győzelem után két nappal beszéltünk utoljára. Akkor azt mondtad, még nem fogtad föl, hogy nyertetek. Most már igen? 

Gáspárfalvi Dorka: Úgy voltam vele, hogy tök jó, hogy itt van velem Nicole Kidman, Jeff Bridges, oké, ennyi. Pici voltam még. Most, hogy már érettebb vagyok, rájöttem, hogy atyaúristen, tényleg mi történt velünk. Ez egy óriási dolog volt. Kicsit sajnálom, hogy akkor éltük át, és nem most.

Gáspárfalvi Dorka Jeff Bridges-zel és Nicole Kidmannnel a 2017-es Oscar-gála utáni partin
©

hvg.hu: Ha mostanában történik, jobban tudtad volna értékelni?

G. D.: Igen, azt hiszem. Életem eddigi legszebb élménye. Az Oscar előtt is nagyon élveztem a filmezést, de lazábban kezeltem. Az Oscar után tudatosult bennem, hogy ezt szeretném csinálni.

hvg.hu: Régebben állatorvos szerettél volna lenni, és artistaképzőbe jártál.

G. D.: Azóta sok minden változott. Anyáék azt táplálták belém, hogy a színész, az „csak” színész. Sokan üresfejűnek, nárcisztikusnak gondolják a színészeket, és azt mondták, lehet, hogy nekem ez nem jó út, és inkább menjek az állatorvosira. A szüleim az állategészségügyben dolgoznak. Mondtam, jó, de hobbiként szeretném folytatni a színészkedést. Imádtam a forgatásokat, de nem mertem elképzelni, hogy jelentkezhetek a Színművészetire. 

©

Mostanában jöttem rá arra, hogy az, amit anyáék akarnak, nem feltétlenül az, amit én szeretnék. Nem az az álmom. És lehet, hogy nem szeretném teljesíteni anya álmát. Úgyhogy megmondtam, hogy marad a Színművészeti. Beletörődtek. Az artistaképzőt azért hagytam ott, mert nem tudtam tanulni mellette. Napi öt óra edzés, meg folyamatos járkálás haza Pestről. Imádtam csinálni, de nyolcadik év végén át kellett gondolni, hogy mit választok. 

hvg.hu: Most hová jársz iskolába?

G. D.: Aszódra egy átlagos, erős gimnáziumba. Szeretem. 

hvg.hu: Jó az osztály?

G. D.: Én soha nem jöttem ki jól az osztályommal. Amikor a forgatások miatt keveset tudtam iskolába járni, mindig úgy tekintettek rám, mint egy idegenre. Mindig olyan osztályt kaptam, ahol senki nem akart tanulni. Most magántanuló vagyok.

©

hvg.hu: Akkor az idén felvételizel a Színművészetire?

G. D.: Jövőre. Őszintén szólva, én rettegek a felvételitől. Sok embertől megkapom, hogy jaj, voltál ebben, voltál abban, biztos felvesznek. Én nem tudok ilyen nyugodt lenni. Annyi embert nem vettek fel! Mészáros Bélát is harmadszorra vették fel. Ő valami zseniális, nem tudom, hogy vették fel csak harmadszorra.

Világfájdalmam lesz, ha nem vesznek fel. 

hvg.hu: Van tapasztalatod a kudarccal?

G. D.: Már egy apró negatív kommentet, egy csúnya nézést is kudarcnak tudok látni, és nagyon rosszul tud esni. Szerintem soha életemben nem fogom tudni megtanulni, hogy eresszem a fülem mellett. Maximalista vagyok. Nem tudok megfelelni magamnak sem. 

hvg.hu: Kitől kaptál olyan megerősítést, ami számított neked? 

G. D.: Ami nagyon jólesett: Szabó István. A forgatáson úgy beszélt velem, mint egy kollégával, pedig csak 6 éves voltam (Az ajtó című filmben játszotta Helen Mirren fiatalkori verzióját – V. F.). Később egy interjúban megemlített engem, egy hétig remegtem utána.

Szabó István, Gáspárfalvi Dorka és Helen Mirren Az ajtó című film díszbemutatóján a budapesti Uránia moziban 2012 tavaszán
©

hvg.hu: Nem is voltak rossz élményeid forgatásokon?

G. D.: Volt némi negatív élmény, ami abból fakadt, hogy a másik színész nagyon lenéző volt. Elgondolkoztam minden jelenet után, hogy jaj, mit csináltam rosszul. Ez főleg nőknél fordul elő. 

hvg.hu: Mit gondolsz, milyen ebben a szakmában az emberi kapcsolatok minősége?

G. D.: Olyan kedves mindenki! Próbáljuk megoldani egymás problémáit. Nagyon erős kapcsolatokat tudtam kiépíteni pár hónap alatt. 

hvg.hu: A Mindenki stábjából nem mindenkinek volt örömteli az Oscar utáni időszak. Udvardy Anna producer arról számolt be, hogy neki balszerencsét hozott a díj.

G. D.: Felfoghatatlan, ami vele történt. A halála előtt egy héttel még beszélt telefonon anyával, hogy mennyire rosszul van, és mennyire rosszul alakult az élete az Oscar-díjat követően. Valószínűleg nagyon nagy volt a féltékenység, ezért bántották őt annyian. Nem érdemelte meg, ő egy nagyon jó ember volt, én imádtam.

David Oyelowo, Udvardy Anna, Deák Kristóf és Salma Hayek a 2017-es Oscar-díj-kiosztó után
©

hvg.hu: Amikor visszajöttél az Oscarról, érezted azt, hogy másképp néznek rád az emberek?

G. D.: Persze. Én szörnyen megijedtem a médiaáradattól, az embertömegtől. Azt éreztem, hogy most le kell ülnöm, és át kell gondolnom, hogy kinek hogy feleljek meg. Sokkos állapotban voltam.

hvg.hu: Hogyan kezeled az ismertséget?

G. D.: Nincs mit kezelni. Vannak, akik kedvelnek, és vannak, akik nem. Az Oscar után sokszor felismertek az utcán, utána ez lecsillapodott, és most az utóbbi hetekben megint nagyon furán néznek rám, hogy „úristen, ez ki is?” Ja, a csaj a Mintaapákból.

Gáspárfalvi Dorka a Mintaapák című tévésorozatban
©

hvg.hu: Soha nem zavaró, hogy néznek vagy megszólítanak?

G. D.: Lehet zavaró, ha néznek, de nem akarok panaszkodni, mert örülök neki, és a legtöbb ember nagyon kedves velem.

hvg.hu: Kellett szabályoznod, hogy az interneten hogyan nyilvánulsz meg?

G. D.: Igen. Az Oscar után jöttem rá, hogy ezt meg kell tanulnom. Hogy kinek mit írok, mit mondok. Annyira nem szoktam aktív lenni amúgy. A Facebookon és az Instagramon is általában olyan emberekkel beszélgetek, akik az ismerőseim. Ha meg jön egy cuki üzenet egy jóindulatú idegentől, akkor válaszolok rá. Egy darabig a rosszindulatú üzenetekre is válaszoltam, de rájöttem, hogy felesleges.

hvg.hu: Mikor szálltál el a legjobban magadtól?

G. D.: Semmikor. Picit talán elbíztam magam az Oscar idején. De amikor egy kicsit is lazábbra fogtam magam, anya mindig visszahúzott. Ezért hálás vagyok neki, mert nem volt lehetőségem igazán elszállni.

©

hvg.hu: Másoktól azért megkaptad, hogy el vagy szállva?

G. D.: Persze, de nem értettem egyet. Az Oscar után nagyon-nagyon boldog voltam, és többen rám szóltak, hogy vegyek már vissza.

Akkor rájöttem, hogy sok ember összetéveszti azt, hogy valaki boldog, azzal, hogy affektál.

Bementem boldogan a tévébe, és aztán sok komment érkezett, hogy nem tudták nézni, ahogy mosolygok és beszélek. Ezek kicsit le is tudtak törni, de aztán visszajött a boldogság.

hvg.hu: Ebben nagy szerepe van a munkának?

G. D.: Nagyon nagy. Igazából ez az, ami boldoggá tesz. A 17 évem alatt mindig akkor éreztem magam a legboldogabbnak, amikor forgathattam. Sok színésztől hallom, hogy jaj, már megint forgatunk, már megint jönni kell. Sosem értem ezt a hozzáállást. Hogy tudják így kezelni ezt a csodát, amiben benne vannak? Ilyenkor mindig mondják, hogy majd meglátod… 

hvg.hu: Látsz felnőtt színészt magad körül, aki még nem égett ki?

G. D.: Mészáros Béla! Olyan, mint egy nagy gyerek. Nap mint nap találkozunk, mindent megbeszélünk. Apám helyett apám. Elképesztően jó ember. 

©

hvg.hu: Mi volt az első dolog, amit az Oscar után vállaltál el? 

G. D.: A legelső egy menyasszonyi fotózás volt. Utána a The Alienist című sorozat Dakota Fanninggel, Daniel Brühllel. Dakota Fanningnek akkor végignéztem az összes filmjét a Malac a pácbantól kezdve.

hvg.hu: Láttam, készült rólatok egy közös fotó. Beszédbe tudtál elegyedni vele?

G. D.: Mindig nagyon sietett, de valaki mondta neki, hogy egy kislány szeretne egy képet, és akkor megállt. 

hvg.hu: Mondtad neki az Oscart?

G. D.: Nem. Kérkedésnek éreztem volna.

hvg.hu: A The Alienistben egy kényszeresen maszturbáló kislányt alakítasz, akin nőgyógyászati vizsgálatot végez Daniel Brühl. Hogy helyezkedsz bele egy ilyen jelenetbe?

G. D.: A vicces, hogy akkor még nem is voltam ilyen vizsgálaton! Durván szokatlan volt. Viszont Daniel Brühl olyan hatással volt rám, a jelenlétével sokat segített. Természetesen jött az egész.

hvg.hu: Egy könnycsepp gördül le abban a jelenetben az arcodon. Nehéz volt azt előhozni?

G. D.: Látszik az a könnycsepp? De jó! Annyi volt a forgatókönyvben, hogy „sír”. Volt olyan, hogy nem volt beleírva a forgatókönyvbe, de annyira beleéltem magam, hogy elsírtam magam.

hvg.hu: Neked a sírás könnyebb vagy a nevetés?

G. D.: Nem tudom, igazából átélem azt, ami le van írva.

hvg.hu: Melyik tetszik leginkább az eddigi alakításaid közül?

G. D.: A Mindenki. Annyira nem volt szar, amit nyújtottam. A Valanban nem tudtam magamat megnézni. Elfordultam. Az is sok volt, amit hallottam. Viszont az volt életem egyik legszebb forgatása. Nagyon megkedveltem Bagota Bélát, olyan, mint ha a bátyám lenne.

Gáspárfalvi Dorka (fehér felsőben) és Bagota Béla (jobbszélen) a Valan forgatásán
©

hvg.hu: Volt olyan szerep, amit nagyon akartál, de nem kaptál meg?

G. D.: Klára az Akik maradtakban. Arra nem feleltem meg. Kétszer visszahívtak, és aztán mondta Tóth Barnabás, hogy túl fiatal vagyok. Azt nagyon szerettem volna, mert imádom Barna filmjét, az Újratervezést.

hvg.hu: Most az a stratégiád, hogy mindent elvállalsz?

G. D.: Ha olyan szerepet kéne eljátszani, ahol meztelen vagyok, azt lehet, hogy meggondolnám, de még nem kaptam nagyon merész felkérést. Szeretek mindent elvállalni, mert új élmény, új tapasztalat, új emberek. Egyedül azzal van bajom, ha le akarják vágni a hajamat.

©

hvg.hu: Volt, amit emiatt nem vállaltál el?

G. D.:  Egy norvég filmbe hívtak, hogy legyek a rövid hajú főszereplő kaszkadőre, arra nemet mondtam. Hajsütést sem vállalok soha. Szerintem mindent meg lehet oldani, ha nagyon szeretnének. Élő példa rá Goda Krisztáék.

hvg.hu: Miért, ott mi történt?

G. D.: A BÚÉK-nál mondták, hogy jó lennék a szerepre, viszont rövid hajjal. Mondtam, hogy azt nem szeretném. Elkezdődött az alkudozás, hogy legalább valamennyit hadd vágjanak belőle, de én semennyit nem akartam. Még aznap este felhívtak, hogy jó, akkor maradjon. Örülök ennek, mert nagyon nagy élmény volt Krisztával együtt forgatni. Fantasztikus rendező és ember.

©

hvg.hu: Azon sem vacilláltál, hogy az Oscar után elvállalj egy Jóban-rosszban-t?

G. D.: Nem. Tanácsolták többen is, hogy ne vállaljam el, de szerintem ráérek még azzal, hogy válogassak. Örülök, ha van lehetőség, és szívesen elvállalom.

hvg.hu: Azt mondják, egy napi sorozat nagyon lélekölő a színészek számára. Te hogy bírod a Mintaapákat?

G. D.: A négy főszereplőnek brutálisan nehéz dolga van, de én nem vagyok benne annyit. Ez amiatt is szerencsés, mert jobban oda tudom tenni magam, mint az, aki már ott forgat 10-11 órája. Nyilván megy a dara, de én igyekszem komolyan venni, nem csak úgy letudni. Azt szoktuk mondani egymásnak Mészáros Bélával és Botos Évával, hogy csináljuk úgy, mintha egy filmben lennénk.

hvg.hu: Nehéz gyorsan megcsinálni egy jelenetet, hogy az ne legyen teljesen béna?

G. D.: A legeslegelső szövegpróbán, ahol ott volt mindenki, Mátyássy Áron azzal nyitotta meg a munkát, hogy ez egy kihívás lesz. Tényleg az lett.

hvg.hu: A színészi szakmával járó létbizonytalanságot továbbra is problémának látod?

G. D.: Igen. De ezt nehezebb megválaszolni ilyenkor, amikor megy a szekér, mint amikor nincsen semmi munkád. Van, hogy egy hónap alatt kapsz két-három szerepet is, és van, hogy egy évig semmi. Szörnyen bizonytalan az egész. Egyeseknek bejött az élet, és folyamatosan kapják a szerepeket, más meg ott gürcöl a színházban heti hét napot. 

hvg.hu: Te nem akarnád kipróbálni magad színházban?

G. D.: Nagyon sok ideig úgy voltam vele, hogy csak a film. De ez lehetetlen, hacsak nem élsz Hollywoodban. Most már szívesen kipróbálnám magam színházban is.

©

hvg.hu: Már kábé tíz éve pénzt keresel. Milyen a viszonyod ehhez?

G. D.: Régebben egyáltalán nem tudtam spórolni, gyűjtögettem a pénzt egy kis dobozban az ágy alatt, de mindig rájártam, és előbb-utóbb elfogyott. Mostanában eldöntöttem, hogy tényleg elkezdek gyűjteni, és nem egy kis dobozban, hanem a bankban.

hvg.hu: Mire gyűjtesz?

G. D.: Előbb jogsit szeretnék, de jövőbeni tervem a kocsi. Azzal könnyebb lenne az élet valamivel.

hvg.hu: Nem terhes számodra, hogy ennyire be vagy fogva?

G. D.: Hozzászoktam. Nagyon élvezem, hogy ha mehetek.

hvg.hu: Hány évesnek érzed magad? 

G. D.: Tizenhatnak. Későn érő vagyok.

©

hvg.hu: Az idén leszel 18 éves. Várod már, hogy szavazhass?

G. D.: Nem feltétlenül amiatt, de várom, mert az egy tök jó kor, akkor már kimondhatom, hogy felnőtt vagyok. Nem biztos, hogy fejben, de legalább papíron. Sokan azért várják, mert akkor már hivatalosan is ihatnak. Hát én még nem ittam, de lehet, hogy jó.

hvg.hu: Tényleg még soha nem ittál?

G. D.: Ittam néhány kortyot a nagyimnál, meg karácsonykor, de soha nem voltam még szórakozóhelyen, és nem mentem el a barátaimmal bulizni. Nem is bánom. A magamkorúak azt mondják, úristen, de hülye vagy, hogy élhetsz így?! Én nem érzem, hogy ez hiányzik. Tizenhét vagyok, ráérek még.

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Mit jelent ránk nézve a kijárási korlátozás?

Mit jelent ránk nézve a kijárási korlátozás?

Elkapta a koronavírust John Taylor, a Duran Duran basszusgitárosa

Elkapta a koronavírust John Taylor, a Duran Duran basszusgitárosa

Magyarország 300 ezer maszkot adott Horvátországnak és Szerbiának

Magyarország 300 ezer maszkot adott Horvátországnak és Szerbiának