PSZ: Ott tartunk, hogy az iskolaőrök többet keresnek, mint az egyetemet végzett tanárok

A pedagógustársadalom becsapásának tartja az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) „győzelmi jelentését” a pedagógusok béremeléséről a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Mint csütörtöki közleményükben írták:

a július 1-től járó 10 százalékos ágazati szakmai pótlék nem tekinthető béremelésnek. Ezzel csak azt ismeri el a kormány szerintük, hogy a pedagógusi életpályamodell csődöt mondott.

„Valódi béremelésnek azt lehet tekinteni, ha a pedagógusok bérének vetítési alapját a minimálbérhez kötik újra” – írta a PSZ, amely szerint 2014 óta, miután a vetítési alapot elszakították a minimálbértől, „a pedagógusok zsebéből 10 havi bért vett el a kormány”. A PSZ ezért továbbra is várja, hogy teljesüljön Bódis Józsefnek, az Emmi egykori és az ITM jelenlegi államtitkárának tavaly márciusban tett ígérete az egyszeri 30 százalékos béremelésről.

A közleményben idézik a Központi Statisztikai Hivatal adatait is, amelyek szerint az oktatásban dolgozók bruttó átlagbére 2010-ben a nemzetgazdasági átlagkereseteknek a 96,5 százalékát érte el, 2020-ban pedig a 10 százalékos ágazati bérpótlékkal sem fogja elérni a 86 százalékot. A PSZ szerint így

ma ott tartunk, hogy egy 8 általánost végzett iskolaőrnek magasabb lesz a bére, mint egy pályakezdő egyetemet végzett pedagógusnak”.

A szakszervezet szerint az érettségizők pontosan tudják, mennyire nem becsülik meg a tanárokat, ezért nem is vonzza őket a pedagógusi pálya. Mintegy 35 százalékkal kevesebb hallgatót (6418 fő) vettek fel pedagógusképzésre, mint 2010-ben. 2025-ben pedig több mint 6000 pedagógus kolléga tölti be a 65. életévét.

Ki marad a pályán ekkora megbecsülés mellett? Ki fogja tanítani a jövő nemzedékét?"

– teszi fel kérdéseit a PSZ, amely közleményéhez mellékelte a tavaly ősszel megfogalmazott követeléseit is. Ezek közé tartozik a pedagógusi óraszámok csökkentése, a minimálbérhez kötött vetítési alap, a többleterhek csökkentése és a kiszámítható jogalkotás.