Vidnyánszky kinevezése levélcunamit indított
Vidnyánszky kinevezése a Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriumának élére komoly szakmai vitát indított el, amiben ő még nem szólalt meg, de a múlt árnyai előkerültek.
Közösségi oldalán szólt a két színműs osztályfőnökét bírálókhoz Stohl András.
Miután az intézmény kuratóriumának élére Vidnyánszky Attilát nevezték ki, Zsámbéki Gábor 41 év után, azonnali hatállyal felbontotta a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel (SZFE) kötött szerződését. Később Székely Gábor Kossuth-díjas rendező nyílt levélben írta meg véleményét az egyetemen kialakult helyzetről, amelyben jelezte, hogy felmondja kontraktusát, s ha az osztályfőnökök igénylik, a munkáját bérezés nélkül folytatja. Vidnyánszkynak pedig azt üzente: „Súlyos tévedéseiért kérjen bocsánatot, vagy szégyellje magát!”
Stohl András, akinek osztályfőnökei voltak 1986 és 1990 között az akkor még Színház- és Filmművészeti Főiskolán, most róluk írt, őket védte meg közösségi oldalán.
Vidnyánszky kinevezése a Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriumának élére komoly szakmai vitát indított el, amiben ő még nem szólalt meg, de a múlt árnyai előkerültek.
„Mindent, amit meg lehet tanulni a szakmámról, azt ettől a két embertől tanultam meg. Székelynél tisztességesebb, odaadóbb tanárt nem ismerek. Szinte már a puritánságig menően csak a színésznevelés, az elemzés, a pályára segítés, a helyes útra terelés foglalkoztatta” – írta Stohl, hozzátéve:
Nála tisztességesebb embert nem ismerek. Óriási szerencsém volt, hogy ez a két ember tanított. Zsámbéki volt Danton, Székely Robespierre, a megkérdőjelezhetetlen.”
Két mestere bírálóinak is üzent Stohl, aki azt írta a védelmükben:
Csak annyit szeretnék mondani, hogy sajnálom. Sajnálom, hogy azok, akik bírálják, soha nem lehettek ennek a két embernek a tanítványai, mert ha ebben a kegyben részesülhettek volna, akkor tudnák, hogy sosem egy az igazság és az ember nagyszerű.”
Hozzátette: „Azt is tőlük tanultam, hogy a kultúra nem politikai ügy. Egy művész – legyen az táncos, zenész, énekes vagy színész – mindig mindenkinek játszik függetlenül attól, hogy a nagyérdemű sorai között milyen nemzetiségű, nemű, társadalmi helyzetű, vagy politikai beállítottságú ember ül. A kultúra mindenkié.”
Saját tapasztalatainak felidézése után azt is írta Stohl:
Azt hiszem, az pedig erősen jelzés értékű, hogy két ilyen MESTER már nem vállalja az oktatást a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.”
Sorait Székely mondatával zárta: „Akik tájékozatlanul és jogtalanul bántották >>kérjenek bocsánatot, vagy szégyelljék magukat<<.”
Egyre nagyobb az ellenállás a hallgatók és a tanárok részéről a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) autonómiájának csorbításával szemben a kormány döntése miatt, miszerint az egyetem alapítványként működhet tovább Vidnyánszky Attila vezetése alatt. Az SZFE körül kialakult szolidaritási mozgalomhoz egyre több világhírű művész csatlakozik, Vidnyánszkyék mégsem tágítanak. Az SZFE-botrány legfrissebb fejleményeit cikksorozatunkban követheti.
A találkozó azonban egyelőre nem jött össze, mivel a neki szánt csomagot otthon hagyták, ezért vissza kellett menniük Székesfehérvárra.
Első látásra semmi gyanús nem volt a hagyományos indiai édességben.