Székely Csaba bőven kihasználja a kínálkozó aktuális politikai párhuzamokat Szegeden bemutatott Mária országa című, az Anjou-korban játszódó darabjában. A Szegedi Nemzeti Színház „történelmi” darabot kért a sikeres erdélyi drámaírótól, akinek felkeltette az érdeklődését Kotromanics Erzsébet régens királyné és Garai Miklós nádor szerelme, illetve az, hogy a szenvedélyek, szerelmek hogyan befolyásolták az ország életének alakulását.

„Magyarország egy vágóhíd, csak sokkal több benne a marha"

ez is lehetne a címe a többek közt a Bányavidék-trilógiáról ismert Székely Csaba új, történelmi drámájának, az Adidas-susogósba bújtatott magyar fejedelmek és királyok popoperájának, a 14. századi Magyarország rizspor helyett vérrel megfestett, heavy metal nagyáriájának, a Mária országá nak.

Mária országa persze a legkevésbé sem Máriáé, és Nagy Lajos koporsójánál Horváti János macsói bán hangosan kimondhatja, hogy „Magyarországnak soha nem lesz női uralkodója – akkor se, ha férfi”.

A HVG-nek adott interjúban szóba is került a nők közéleti szerepe. Székely Csaba csak akkor számít előrelépésre ezen a téren, ha nő lesz a miniszterelnök, hiszen a tényleges hatalom a kormányfő kezében van. „Ha a parlament vagy a kormány összetétele olyasmi lesz majd, mint Finnországban vagy Svédországban, akkor az tényleg előrelépés lesz. Jelenleg csak két nőt látunk odafönt, Novák Katalint és Varga Juditot. Több ismerősöm is folyton összekeveri őket, pedig nem hasonlítanak egymásra – mondta Székely Csaba. – Van két NER-nő, akik bár nem hasonlítanak, ők a NER-nők, és mindegy, hogy melyik melyik.”

Az interjúból kiderül az is, hogy Székely Csaba szerint Demeter Szilárd mennyire van a bayerzsolti mélységektől, mit gondol Alföldi Róbert rendezéséről, és mostanában miért utasít vissza egyre több felkérést. A teljes interjú a HVG e heti számában, illetve a hvg360-on olvasható.