Első körben a kisiskolák felülvizsgálatát tervezi az oktatásirányítást átvevő belügyminiszter, Pintér Sándor. Igaz, az ilyen „miniiskolák” megszüntetésének a legutóbbi kísérlete ellen az akkor ellenzékben lévő Fidesz felhorkant.

Kérdés, hogy Pintér most tényleg a kisiskolák megszüntetésében látja-e az oktatás problémáinak a kulcsát, és nem pusztán a spórolás a cél. Mint a HVG e heti számának cikkéből kiderül, ezek az intézmények ugyanis messze nem képviselnek akkora súlyt az oktatásban, hogy bezárásuktól, összevonásuktól minőségi ugrást lehetne várni.

A belügyminiszter terveire az az egyik lehetséges magyarázat, hogy az iskolamegszüntetésekkel el lehet tüntetni a tanárhiányt. Ha nem kell a falusi kisiskolákba szaktanárt szerezni, nem lesz olyan égető az utánpótlás hiánya, így a súlyos probléma megoldásán sem kell tovább gyötrődni. Ez azonban végtelenül cinikus megközelítés. Az persze tény, hogy a kisiskolák nagy részével gondok vannak, ezt azonban differenciáltan kellene felülvizsgálni, nem egy kaptafára felhúzva bezárni őket.

Az ország településeinek már több mint felében egyáltalán nincs iskola, az olyan, jellemzően kistelepülésekből álló dunántúli megyékben pedig, mint Baranya, Vas, Zala vagy Veszprém, már a háromnegyedet is eléri ez az arány. Hol a legsúlyosabb a helyzet? Járhat-e politikai csatározásokkal a váltás? A teljes cikk a HVG e heti számában, illetve később a hvg360-on olvasható.