Háy János: Szavalóverseny

A járvány alatt először a Katona József Színházban megszülető, most pedig kötetben is megjelenő Szavalóverseny tekinthető a Kik vagytok ti? című, az irodalmi panoptikum alapszerzőit sajátos, sokszor szemtelen, de nagyon is emberien bemutató könyve kiegészítésének is. Itt nem a szerzők, hanem a műfajok állnak a fókuszban, és Háy a tavaszi verset, a nemzeti dalokat, az öregkori lírát mutatja be úgy, hogy képzeletben néha a költők fejébe látunk bele, néha a legrosszabb, tankönyvízű tananyagot magyarázó irodalomtanár szavait halljuk, és mindez annyira szórakoztató, hogy időnként hangosan felnevetünk egy-egy nagyívű magyarázatnál. A kisegítőkönyv íróknak és olvasóknak alcímű kötetből megtudhatjuk például, hogy „szerelmes vers akkor születik, amikor a költő szerelmes, vagy szerelmes volt, vagy szerelmes szeretne lenni, vagy ilyen irányú megrendelést kap egy folyóirattól”. Akkor persze nem születik ilyen, amikor a költő épp gyakorolja a szerelmet, „mert, akkor, ugye gyakorolja a szerelmet”. Ha viszont a versben szereplő ő vagy te nem viszonozza a szerelmet, könnyen eljuthat a költemény oda, hogy elkezdődjön a „rohadj meg, te rovararcú kurva” típusú megszólítás. És így tovább. De nemzeti dalt sem könnyű írni – tudjuk meg, hiszen akik hatással voltak a nemzetre már mind meghaltak, „meg hát az sem tagadható, hogy ez a nemzet sem az a nemzet, amire még érdemes volna hatással lenni”.

Nem mondjuk, hogy irodalom érettségire e kötetből készüljenek a diákok, de hogy jól fog szórakozni az olvasó, az biztos. Tájleíró költemény, öregkori líra és a többi, mint igencsak szórakoztató irodalom. Kell ennél több? B. I.

Európa Könyvkiadó, 200 oldal, 3999 forint

Anna Politkovszkaja: Csakis a tiszta igazat

Se nem könnyed nyári olvasmány, se nem lefekvés előtti, beleszundítós könyv ez, mert félő, hogy a felkavaró valóság miatt rosszat álmodik tőle az ember. Viszont annál fontosabb írások gyűjteménye, különösen most, hogy Putyin hadserege lassan már 150 napja tartja ostrom alatt Ukrajnát. Anna Politkovszkaja annak a független orosz lapnak, a Novaja Gazetának volt az oknyomozó újságírója, amely a háború óta kénytelen volt felfüggeszteni a tevékenységét, mivel az orosz törvények gyakorlatilag megtiltják, hogy a valós történésekről beszámoljon az orosz sajtó, és amelynek a volt főszerkesztője elárverezte a Nobel-békedíját.

Politkovszkaját, Putyin nagy bírálóját, 2006-ban gyilkolták meg Moszkvában, de bátor riportjai, a hajthatatlan igazságérzetétől fűtött cikkei, az a terror, amit ő a kétezres évek elején Csecsenföldön testközelből látott, jól dokumentálva megmaradtak az utókornak. És hátborzongató, ahogy a történelem ismétli önmagát, vagy pontosabban: ahogy a történelem nem is hajlandó véget érni. A korrupció, a sorosozás, a második csecsen háborúban az orosz katonák rémtetteinek áldozatául esett civilek, az újságírói étosz kigúnyolása a lakájmédiában, és az állandóan ott motoszkáló kérdés, hogy megéri-e az újságírónak az igazság oltárán feláldoznia önmagát, nos, ezeket a ma tükrében sajnos pontosan értjük és újra megértjük. Cs. H.

Athenaeum Kiadó, 672 oldal 5999 forint

Kun Árpád: Takarító férfi

Kunék bölcsész házaspárként megvalósíthatatlan luxusnak látták, hogy Magyarországon megéljenek, és a férj még írjon és független is maradjon, ezért 2006-ban Norvégiába költöztek. Ott betegápolóként, takarítóként, majd szociális munkásként dolgozott Árpád, és most Waldorf-tanárként, közben, főleg hajnalonta ír. Leginkább arról, hogy egy magyar bölcsészpár kiköltözik a családjával Norvégiába. Első regényében, az Aegon-díjat is elnyert Boldog északban egy fura, gyönyörű, mágikus-realista szövegben, második kötetében, a Megint hazavárunkban szinte önéletrajzi naplószerűen, Kun Árpád nevű főszereplővel ír az északra kivándorolt migránslétről. A harmadik regénye valahol a kettő között van, itt már Medárdusnak hívják a takarító férfit. Ebben leginkább a családi mindennapokról ír, a gyereknevelésről, sütés-főzésről, óvodai sérülésről, autóbalesetről. „Azt akartam érzékeltetni, hogy nemcsak a filmrendezésnek, a fotózásnak és más hasonló fennkölt tevékenységeknek van költészetük, hanem a családért végzett napi teendőknek is” – mondta Kun a HVG-nek adott interjúban.

Regényhőse kiegyensúlyozott életet él a boldog Északon feleségével és három gyerekével, miközben a negyediket várják. Történik egy – szerencsére nem tragikus – karambol, ami miatt különböző események indulnak meg a világban, és változások a szereplők lelkében. Feltűnik egy titokzatos, színes bőrű idegen, eljutunk Haitire, és valamiféle barlangrendszerben is titkokat fedezhetünk fel. A Takarító férfi egy trilógia záródarabja, amit ettől függetlenül önálló kötetként is érdemes elolvasni. (Utána úgyis rögtön késztetést fog érezni az olvasó, hogy kézbe vegye a Boldog északot is.) B. I.

Magvető, 366 oldal, 4499 forint

Mán-Várhegyi Réka: Vázlat valami máshoz

„A legtöbb nő, akit ismersz, dühös.” Nem is egy mondat, csak egy tizede-huszada korábbi kötetei mellett az Egy nap című zseniális magyar film társ-forgatókönyvírójaként is ismert Mán-Várhegyi Réka egyik hosszú mondatának, az egyik, felzaklatottságát illedelmesen palástolni próbáló, ironikus gondolatfutamának, mégis jellemző a regényre, pláne, ha hozzátesszük az előző félmondatot is: „nem látszik rajtuk, de dühösek”.

Nem látszik rajtuk, de valójában dühösek: ilyenek a Vázlat valami máshoz főszereplőnői (a kötet négy hosszú novellából áll, amelyek történetükben függetlenek egymástól, de szellemiségükben a legkevésbé sem). Anyák, akik regényt szeretnének írni, a spájzban kialakítva egy dolgozósarkot, ahová talán napi másfél órára vissza tudnak vonulni, hátha szoptatás közben sikerül leírni másfél bekezdést; politikusfeleségek, akiknek ahhoz épp elég illusztris a férjük, hogy kínos legyen az ismerőseit vendégül látni, de annyira még nem, hogy sikerüljön az Adrián egy tisztességes jachtot bérelnie; dühkezelési problémákkal rendelkező nők, akiket hisztérikusnak bélyegeznek; és influenszerek, akik igyekeznek megfelelni a filterek nélküli és zsíros hajú fotóikat váró közönségnek. Mán-Várhegyi keserédes, a felszín alatt fuldokló humora, remek stílusa végig magával ragad, mintha könnyű olvasmányról lenne szó, pedig ez a könyv tökéletes betekintés egy nagyon is súlyos kérdésbe. Hogy milyen nőnek lenni egy patriarchális társadalomban. K. B.

Magvető, 186 oldal, 3499 forint

Tóth Krisztina: A majom szeme

A mai magyar valóságról szóló sci-fi a jövőből: a novellaszerzőként és költőként termékenyebb Tóth Krisztina második regénye valóssá teszi ezt a paradoxnak tűnő mondatot. A majom szeme egy bizonyos polgárháború után játszódik, amikorra kialakult az országban egyfajta hivatalos kasztrendszer a pária szegények és a jellemzően az államnak dolgozó tehetősek között, és amikorra a meg nem nevezett, de Magyarországra sajnos kísértetiesen emlékeztető ország gyakorlatilag levált a Nyugatról, meg nagyjából mindenhonnan máshonnan is, hogy szabadon vezényelje sajátos diktatúráját.

De hiába tűnhet ebből úgy, A majom szeme korántsem társadalmi fókuszú antiutópia, nem valamiféle 2022-es Déry Tibor-mű, hanem legbelül végső soron magányos emberekről és a köztük kialakuló kapcsolatokról szóló történet, amelynek az „pusztán csak” nagyszerűségét adja, hogy a háttér, a kontextus közben annyira izgalmas, hogy az megérne akár egy dupla ilyen vastag másik regényt is. De Tóth Krisztina ezt a hátteret leginkább feszültségteremtésre használja (sikeresen) az emberi drámák köré, de persze pontosan tudja – és metszően pontos részletekkel ábrázolni is képes –, hogy végső soron a romlott politikai rendszer úgyis beleszól életünk minden rezdülésébe, akkor is, ha közvetlen módon, hivatalosan nincs is semmi köze hozzá. És az ilyesminek sosincs jó vége.

A majom szeme olyan szerelmi történet, amelyet nem a szív vörösével, hanem a mocskos aszfalt, a politikusok zakójának, a háborúban megsérült erőművek falának és az emberi korruptság szürkéjével írtak. K. B.

Magvető, 339 oldal, 4499 forint

Molnár T. Eszter – Török Zoltán – Horváth Anna: Árkus, a csikó

Különleges vállalkozás az Árkus, a csikó című, gyönyörű festményekkel teli mesekönyv: a Vadlovak – Hortobágyi mese című, csodálatos természetfilm mellé készült. Török Zoltán (a milliós nézettséget elért Vad Magyarország rendezője) a filmben a Hortobágy ismeretlen arcát mutatta meg: kevesen tudják, de itt él a világ egyik legnagyobb vadló-, vagy más néven Przsevalszkij-ló-populációja, ezzel a Hortobágy is nagyban hozzájárul a hatvan évvel ezelőtt már a természetben kihaltnak nyilvánított, Mongólia környékén honos állatfaj életben tartásához. Így mára a vadlovak újra ezres nagyságrendben élnek a mongol vadonban – köztük már a Hortobágyon született példányokkal.

Egy ilyen vadló fiktív történetét meséli el a kis könyv: egyszerre jó esti mesének és szórakoztató tananyagnak is. És ebben a szövegen kívül legalább ugyanakkora szerepe van Horváth Anna (Annabies) képanyagának: remek ötlet, hogy minden oldalpáron újabb és újabb, a Hortobágyon élő állat- és növényfajokat lehet felfedezni, hol az előtérben, hol valahol hátul megbújva, hogy legyen mit keresni a lapokon, szongáriai cselőpóktól vidráig, tündérrózsától virágkákáig. Slusszpoén pedig a kis pirókegér, aki minden oldalon más és más anakronisztikus tevékenységet végez, hogy a meseolvasó felnőttnek is legyen min mulatnia.

Ha az én gyerekkoromban is ilyen mesekönyvek lettek volna, biztosan hatalmas természetrajongóvá válok. Mondjuk így is azzá váltam, szóval mindegy. K. B.

Prae.hu Kft., 49 oldal, 3490 forint

Szabó T. Anna: Vagyok

Csodálatos érzékenysége, megalkuvást nem tűrő őszintesége, játékossága és az alig észrevehető, ám mégis akár egy egész kis világot magukban rejtő részletekre felfigyelő képessége miatt Szabó T. Anna költészete örök és megunhatatlan. Mindenhol és mindenkor, a legmélyebb gödör alján szorongva, saját magunkban elbizonytalanodva, vagy éppen boldogságunkban, egy pillanatnyi harmóniában találva magunkat is jól esik elővenni a szavait, amelyek olykor tényleg szinte spirituális felhajtóerővel bírnak.

Most az a szerencsénk, hogy nyolc önálló kötete után megjelent végre az összegyűjtött verseit tartalmazó könyv is – egyszóval egy kötetbe belefért Szabó T. verseinek minden gyógyító és szembesítő ereje. Új versek is kerültek a Vagyokba, melyek között vannak apokaliptikus látomások a jelenünkről és a közeli jövőnkről (Allegro), a koronavírus-járványról éppen értesülő, még gyanútlan embert a suspense bölcsességével megfigyelő visszaemlékezőről (Nap, Fény), a gőgről, melybe természetesen, nem nehéz beleérteni a magyar politikai elit morális színvonalát („Szembeköpés helyett”), és van egy, mindössze a két utolsó sorával olyan érzelmi megindulást kiváltó vers a kemény időket megélt kolozsvári nagymama elvesztéséről (Karácsony hava), hogy szem nem marad tőle szárazon. Cs. H.

Magvető, 503 oldal, 4999 forint

Ziemowit Szczerek: Via Carpatia

Utazás, de nem az a felhőtlen nyári vakációs fajta. A szerző, aki a lengyel újságírás fenegyereke állandó jelzőt érdemelte ki, már rögtön a könyv elején pedzegeti, hogy „talán egy kicsit” Orbán Viktor megszállottja, bár valójában minden olyan politikus érdekli a régióból, akinek sikerült komplett országokat, teljes nemzeteket az ujjuk köré csavarniuk. És hát ebben Orbán világbajnok, pedig a könyv még az idei választások és a negyedik kétharmad előtt jelent meg. Ahogy a HVG-nek adott interjúban mondta: „a magyarok módfelett érdekes nemzet”.

Szczerek „az unalmas közép-európai civilizáció sármja” mögött próbálja meglátni a valóságot, és amit megmutat, az az OLAF-jelentés árnyékában pislákoló LED-lámpák fényében is elkeserítő, még úgy is, hogy az idegenvezetésével olykor még a rácsodálkozás távolságát lehet tartani. De aztán gyomorba vág, hogy ez az ember a maga rendkívüli empátiájával és nyitottságával a saját országunkon vezet végig, az illiberális jelenben, ahol kijelenthetők az olyan mondatok, mint hogy Kelet-Európát eleve hidegen hagyják a demokrácia mélyebb mechanizmusai. Itt csak papíron van minden rendben, ám ami létrejön, az már inkább hasonlít Oroszországra, mint a Nyugatra. Szczerekkel útra kelni tehát nagyobb sokkterápia, mint pesti liberálisnak elutazni vidékre szavazatot számlálni, de még mindig jobban megéri benézni a díszletek mögé, mint tapsolni az előadásnak. V. É.

& kiadó, 352 oldal, 4200 forint

A hivatalos Downton Abbey Ötórai tea szakácskönyv

Ha még nyáron sem megy a lelassulás, a pillanat megélése, akkor ott egy már jól bevált rutinra van szükség. Márpedig a britek ötórai teájánál jobban bevált rutint aligha találunk, ha pedig mindehhez a Downton Abbey méltán népszerű díszletei és figurái adják a hátteret, adott a tökéletes eszképista élmény. A népszerű sorozathoz készült szakácskönyv után most itt a receptekkel, információkkal és persze álmodozásra hívogató képekkel alaposan felszerelt ötórai teás kötet, amely végig visz ennek a rituálénak az összes momentumán, és közben olyan kifinomult receptek megvalósítására csábít, mint a csokoládés florentin, a Dundee-torta vagy a Banbury-pitécske. A könyv azt is egyértelművé teszi, hogy az ötórai teán nem lehet csak úgy túlesni, itt tényleg meg kell élni a pillanatot, az ízeket, rá kell készülni, meg kell becsülni. Innen – és a fitnesz-wellness ipar prizmáján át – nézve ez egyfajta mindfulness meditációs gyakorlat, ezekről pedig jól tudjuk, hogy a sikerük tulajdonképpen csak azon múlik, hogy csinálni kell. A Downton-könyv ebben igazán gyakorlatias arcát mutatja: nemcsak azt tudjuk meg belőle, hogy mit hogyan kell elkészíteni, hanem azt is, hogy mit hogyan kell elfogyasztani. Ezek a szabályok pedig képesek mederben tartani a pillanatot, és ez pont olyasmi, amire az őrült rohangálásban szükségünk van. Ráadásául a könyvből még az is kiderül, hogy mi köze a teázásnak a nők szavazati jogához. V. É.

21. Század Kiadó, 142 oldal, 6990 forint

Charles Seife: Hawking Hawking – tudós, celeb, zseni

Stephen Hawking legalább annyira volt celeb, mint fizikus, és nagyon úgy tűnik, a fizikusi munkásságát még mindig könnyebb mérlegre tenni, mint a celebstátuszát. A tudományos újságíró, Charles Seife ebben az alaposan körbekutatott könyvben ez utóbbira is tesz egy kísérletet, és a végeredmény nem mindig annyira hízelgő, mint amit a Hawkingról kialakult mítosz sejtet.

Seife sajátos, megfordított kronológiában rakta össze Hawking életrajzát, amely így a halálával kezdődik, és a gyerekkorával ér véget. A könyv logikája is ezt diktálja, hiszen a szerző abból indul ki, hogy „2018-as halálának idejére szinte lehetetlenné vált előhámozni Stephen Hawkingot, az embert a rárakódott szimbólumok vastag rétege alól”. A szinte teljesen önmagába zárt, fizikailag tehetetlen, de intellektuálisan sziporkázó figurája milliókat nyűgözött le, de legalább ennyire lenyűgöző, ahogy Hawking és a világ kapcsolata ide jutott. Lehet, hogy ennek a felfejtésével már kevésbé lesz idealizált a róla kialakult kép, de legalább valódibb lesz, és egy igazi tudósnak ennél semmi sem lehet hízelgőbb. Még úgy is, hogy kiderül, Hawking intenzív médiajelenléte nem feltétlenül a véletlennek és a celebkultúra túlkapásainak volt köszönhető, hanem az ő aktív ambíciójának is. V. É.

HVG Könyvek, 416 oldal, 5900 forint

Dóra Melinda Tünde: Zöldségszerelem

Az élelmiszer-önállóság kifejezés az elszabadult infláció és a közelgő, olykor már most megmutatkozó élelmiszer-válság árnyékában olyan paradicsomi állapotot vázol fel, amely egyre sürgetőbbnek és kívánatosabbnak tűnik. Ennek a minden elemében információban és tápanyagban is gazdag és hasznos könyvnek a szerzője ebből a paradicsomi állapotból szól ki az olvasóhoz, mégpedig több mint tíz év felhalmozott tudásával. A Zöldségszerelem – főleg a városi olvasónak – rengeteg heuréka-élményt tartogat, és főleg elgondolkodtat. Elmagyarázza, hogy mit jelent az, hogy túl hatékonyan szántunk, hogy hogyan versenyeznek a zöldségek a multivitamin tablettákkal, hogy mit kockáztatunk a rovar- és gyomirtókkal, és nem fél az olyan kérdésektől sem, hogy mitől hízunk és mitől fogyunk. A könyv első részében elültetett rengeteg információ a növénytermesztés és a táplálkozásunk rejtélyeiről aztán a második részében növényekre lebontva szökken szárba, és ha ezen végigrágjuk magunkat, igazi növénytudósok lehetünk. Minden zöldségnél leírja a kicsiben és nagyban termelés lehetőségeit, a vegyszerezésükből származó lehetséges egészségi kockázatokat, a zöldség termesztésének a klímára és az ökoszisztémára gyakorolt hatását, és minden trükköt és információt, amit az adott növényről tudni érdemes, hogy a lehető legjobb formájában kerüljön az asztalunkra.

Ha igazán drága az életünk, ez egy elképesztően fontos könyv. Nemcsak nyárra, hanem minden évszakra. Már amíg még vannak évszakjaink. V. É.

Gingko Kiadó, 239 oldal, 5990 forint

Jane Goodall, Douglas Abrams: A remény könyve

A világhírű brit főemlőskutatóval és antropológussal készített beszélgetéseiből fűzött össze egy könyvre való szöveget Douglas Abrams, aki korábban a Dalai Láma és az emberjogi aktivista Desmond Tutu érsek dialógusait is rögzítette hasonló módon. Abrams a most 88 éves Jane Goodallal nagyrészt Tanzániában, a kutató otthonában találkozott, az árnyat adó hatalmas trópusi fák alatt, ott, ahol sok évtizeddel ezelőtt Goodall karrierje elkezdődött, ő volt az, aki először vizsgált csimpánzokat a saját természetes környezetükben. A magát nem is kutatónak, hanem természetvédőnek tartó Goodall reményről alkotott gondolataira most óriási szükségünk van. Az etológus a saját szemével látta, hogy pár év alatt hogyan képes az ember komplett élőhelyeket tönkrevágni, mégis, megannyi rossz tapasztalat ellenére is bízik az emberiség fejlődésében és abban, hogy a klímakatasztrófára megoldást fogunk találni.

Nincsenek illúziói, mégis alapos indoka van arra, hogy reménykedjen a pozitív végkimenetelben. A valódi remény ugyanis – világlik ki a könyvből – nem vak hit, hanem az előttünk álló nehézségekkel való számvetés, majd az ezek tudatában való cselekvés párosulva azzal a bizalommal, hogy ha mindent megteszünk egy ügy érdekében, akkor hátha jóra fordulnak a dolgok. Goodall mindazonáltal nem tagadja egy percre sem, hogy az előttünk tornyosuló kihívás majdnem megugorhatatlan: az éghajlatváltozás megállítását ugyanis nem az elektromos autóknál kell elkezdeni, hanem a szegénység, a fogyasztói kultúra, a korrupció és a népességnövekedés visszaszorításánál. Cs. H.

Central Könyvek, 255 oldal, 4390 forint

Rory Sutherland: Alkímia

Az értelmetlennek tűnő ötletek meglepő erejéről szól az Ogilvy alelnökének, a viselkedéstudomány eredményeinek – a márkaépítésben és az élet számos egyéb területén is – igencsak hasznos felhasználását hirdető Rory Sutherlandnek a kötete. Nem csak azt vallja és bizonyítja, hogy egy jó ötlet ellenkezője is lehet jó ötlet, hanem egyenesen arra biztat mindenkit, hogy próbáljon ki a józan észnek ellentmondó dolgokat is (mert azokat senki más nem fogja megtenni). Ő már csak tudja, hiszen egy vezető reklámügynőség munkatársa. Elhihetjük neki, hogy a modern fogyasztói társadalom a világ legjobban finanszírozott társadalomtudományos kísérlete, és ebben kitüntető szerepe van a reklámügynökségeknek. Azokban ugyanis megtűrik a hóbortos különcöket, akiket egyenesen bátorítanak, hogy tegyenek fel ostoba kérdéseket, tegyenek agyament javaslatokat, mert sokszor ezen múlik egy-egy zsíros üzlet. Bárcsak az iskolákban is tudnák, tanítanák vagy legalább megtűrnék ezt!

A kötet számos példával bizonyítja, hogy nem mindig a hideg logika a célravezető egy probléma megoldásában, sőt. Nem jó mindig a GPS-t követni, mert annak az algoritmusa nem vesz mindent figyelembe. Igenis lehet a vetélytársa a Coca-Colának egy kis dobozos, drága, gusztustalan ízű ital, a Red Bull. A ledolgozott órák száma nem mindig egyenesen arányos a hatékonysággal, a fizetett szabadság megnövelésével jobb eredményeket lehet elérni. És így tovább. A szellemesen megírt kötetet elolvasva azt mindenképp megértjük, hogy szüksége van az embernek a varázslatra, nem minden esetben a rációra alapozva érdemes dönteni. B. I.

HVG Kiadó, 312 oldal, 5900 forint

+1:
David de Jong: Náci milliárdosok – Németország leggazdagabb dinasztiáinak sötét története

Hogyan fonódott össze a német nagyipar és a hatalom felé igyekvő, majd a hatalmat birtokló német nemzetiszocialista párt? Hogyan talált egymásra a náci vezérkar és a nagytőke? Miként segítette az üzleti elit kényszerből vagy meggyőződésből Hitler terjeszkedését és hatalmi politikáját? És mi történt a második világháború után a kollaboráns gazdasági szereplőkkel? Erről szól a holland történész, oknyomozó újságíró HVG Könyvek Kiadónál megjelent Náci milliárdosok című kötete, aminek több részletét a hvg360-on már olvashatja is.

HVG Kiadó, 336 oldal, 5215 forint