Nemcsak a terepmunkát végző német és magyar régészhallgatóknak lehet érdekes a Keszthely mellett zajló régészeti feltárás, hanem azért is, mert az egyméteres gödörből több mint ezer éves tárgyak kerülnek elő.
A Zala megyei Keszthely-Fenékpusztán, a Festetics majorság melletti szántóföldön ezúttal nem mezőgazdasági gépek túrják a földet, hanem régészek ásnak mélyre. A szó szoros értelmében ugyan csak alig egy méter mélyre, ezzel viszont csaknem 1500 éves tárgyi emlékeket hoznak a felszínre.
A területen az i.sz. IV. századi római erődítmény különböző részeinek (felső torony, nyugati kapu és belső épület) feltárása folyik évek óta. Ebben 2009 óta működik együtt a lipcsei Kelet-Közép-Európai Történet- és Kultúratudományi Intézet (GWZO), a Göcseji Múzeum és a Balatoni Múzeum.
A régészek időről időre visszatérnek, július végén egy egy hónapos időszakra. A három múzeum csapata német és magyar egyetemistákkal közösen végez ásatásokat, mivel a tudományos célon túl fontos, hogy a régészhallgatók szakterületüknek megfelelő gyakorlati tapasztalatot szerezzenek a terepmunka során.
Az együttműködésben a GWZO részéről vezető régészként Heinrich-Tamáska Orsolya, a Balaton Múzeum részéről Németh Péter igazgató, a Göcseji Múzeum részéről pedig Havasi Bálint, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának főigazgatója vesz részt. Egy nap a HVG fotóriportere, Lakos Gábor is elkísérte a régészeket:
(Nyitóképünkön a római erőd egyik belső épületének falai. Fotó: Lakos Gábor)
A 30 százalékos vámfenyegetés megfelezéséért cserébe az unió vállalta, hogy 750 milliárd dollárért vesz energiát az USA-tól, és 600 milliárd dollárnyi új befektetést hajt végre az Egyesült Államokban.
A könnyűzene mindig is elitellenes volt – véli a szociológus-médiakutató és egyben punkzenész.
