Láng László 1868-ban nyitotta meg gépjavító műhelyét a Váci körúton, a mai Bajcsy-Zsilinszky úton. Kezdetben 8-10, majd 60 fővel dolgoztak. A műhely rövidesen szűknek bizonyult, s 1873-ban átköltözött a gyár mai helyére, a Váci útra.
Kezdetben a fő profil a gőzgépgyártás lett, majd vasöntöde épült, s a magyar vasművek és bányák részére készültek nagy erőgépek. Az 1890-es évek elején az ország gőzgépszükségletét szinte teljes egészében a Láng fedezte. Az 1896-ban megnyitott budapesti földalatti generátorainak meghajtó gőzgépét a Láng-gyár készítette. A század első éveiben kezdték el gyártani a később oly fontossá és speciális termékké vált gőzturbinákat, majd az 1910-es évektől a dízelmotorokat és kazánokat.
A családi vállalatot 1911-ben az időközben főtulajdonossá vált Magyar Általános Hitelbank Láng László Gépgyár Rt. néven részvénytársasággá alakította, s a vállalat egynegyedét birtokolta. 1915-ben egyesült a Hazai Gépgyár Rt.-vel (korábban Eisele-gyár) a Láng cég. Az idő tájt unikumnak számított, hogy az első világháború után több ízben is kereskedelmi kapcsolatba került a Szovjetunióval. Profilja kibővült: cukor-, szesz- és vegyipari berendezéseket, szivattyúkat, ipari centrifugákat gyártottak a hagyományos termékek - gőzgép, gőzturbina, dízel- és gázmotor, bányaüzemi szállítógépek, légsűrítők, dugattyús és vákuumszivattyúk, centrifugák, nyomdagépek - mellett.
A gyárat 1948-ban államosították, majd a cég fő profilja az energetikai gépgyártás lett, s az országos termelés egyharmadát állították elő. A hazai villamos erőművekben többnyire a Láng által gyártott turbinák dolgoztak. A cég jelentős részben exportra dolgozott: gőzturbinák, atomenergetikai gépek, kazánok, öntvények kerültek külföldre. A nyolcvanas években a hazai beruházások erőteljesen visszaestek, s a Láng-gyár teljesítménye - részben a szűkös megrendelések, részben az elavult technológiák miatt - drámaian visszaesett, foglalkoztatottjainak száma csökkent, pénzügyi helyzete megrendült. 1987-ben a vállalat kényszerszanálás útján próbált talpra állni.
1990-ben az Asea-Brown-Boveri (ABB) svéd-svájci multinacionális cég bevonásával megalakult az ABB-Láng Kft., amelyben a részvények 75 százalékát az ABB szerezte meg. A dolgozói létszám további drasztikus csökkentésével, az ABB-megrendelések egy részének az új leányvállalathoz történő átirányításával az ABB-Láng Kft. nyereségessé vált. 2000 közepe óta - az ABB és az francia Alstom Power fúzióját követően - a cég új neve Alstom Power Hungária Rt.
További magyar márkák története itt
