Tetszett a cikk?

A Magyar Légiforgalmi Rt. (Malert) 1928-ban alakult, forgalmát 1943-ban beszüntette. Működésének 15 éve alatt 94 610 utast és 2790 tonna árut szállított. Feladatkörét az 1946-ban alapított Magyar-Szovjet Légiforgalmi Társaság (Maszovlet) vette át.

A működéshez a magyar fél biztosította a szükséges munkaerőt és repülőtereket, a szovjet fél a repülőgépeket, irányítástechnikai berendezéseket és a kiképző személyzetet. Működésének csúcspontját az 1954-es nyári szezonban érte el, járatai 11 belföldi várost kötöttek össze Budapesttel, és ebben az évben indult meg a varsói, a berlini, a bukaresti, majd a moszkvai járat is. 1954 novemberében megállapodás született a vegyes vállalatok megszüntetéséről. A Maszovlet jogutódaként 1954. november 26-án kezdte meg tevékenységét a Malév.

A légitársaság eleinte továbbra is főleg belföldi vonalakon közlekedtette gépeit. A vasúti és közúti forgalom háború utáni normalizálódásával, illetve fejlődésével a 100-200 kilométeres távolságokra a légi közlekedés fokozatosan elvesztette jelentőségét, illetve a géppark korszerűsödésével a vidéki füves repülőterek többsége alkalmatlanná vált a gépek fogadására. A hatvanas években a belföldi légi forgalom fokozatosan szűkült, majd 1969-ben megszűnt.

A hatvanas évektől kezdve Magyarország sorozatosan kötött államközi légügyi egyezményeket, amelyek alapján lassan kiépült a Malév menetrend szerinti európai, majd Európán kívüli útvonalhálózata. 1960-tól állította forgalomba a Malév az IL-18-as repülőgépeket, 1968 végétől pedig a sugárhajtású TU-134-es utasszállítókat. Ezzel a Malév is belépett a jet korszakába.

A vállalat 1968-ban megalapította saját utazási irodáját, a Malév Air Tours-t. 1973. január 1-jével a Malév szervezetéből kivált és önálló állami szervezetként létrejött a ferihegyi repülőtér üzemeltetését és fejlesztését, valamint a légi irányítást végző Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság. Az LRI keretében kiemelt állami nagyberuházásként a nyolcvanas évek első felében új kifutópálya, irányító torony, majd Ferihegy 2 néven új utasterminál létesült. 1988-ban megkezdődött az időközben - üzemanyag-fogyasztás, karbantartási igény és zajszint szempontjából - korszerűtlenné vált szovjet repülőgéppark felváltása Boeing-típusokkal.

A Malév részleges privatizálására 1992-ben sor került. Az Állami Vagyonkezelő Rt. 100 százalékos tulajdonában lévő részvénytársaság - egy alaptőke-emelést követően - tulajdonjogának 30 százaléka az Alitalia, 5 százaléka az olasz SIMEST állami befektető társaság - az Alitalia tulajdonosa - birtokába került. Az erősen veszteséges Alitalia 1997-ben azonban kénytelen volt megválni Malév-tulajdonrészétől, mert a brüsszeli bizottság csak így járult hozzá a légitársaság 2 750 milliárd lírás (mintegy 2 milliárd dollár) összegű állami feltőkésítéséhez.

Az Alitalia tulajdonrészét az OTP Bank és a Magyar Külkereskedelmi Bank közös befektetési vállalata vásárolta meg. A Malévet 25 százalék plusz egy részvény erejéig állami, további 25 százalék erejéig magyar tulajdonban kell tartani ahhoz, hogy a nemzetközi forgalomban előnyöket jelentő nemzeti légitársaság státusa megmaradjon. A fennmaradó 50 százalék körüli tulajdonrészre jelenleg ismét folyamatban van külföldi szakmai befektető keresése.

További magyar márkák története itt

1790 forint helyett most ingyen töltheti le telefonjára az egyik legszebb játékot

1790 forint helyett most ingyen töltheti le telefonjára az egyik legszebb játékot

A koronavírus miatt nem fog időben odaérni a váltás a Polarstern sarkkutatóhajóra

A koronavírus miatt nem fog időben odaérni a váltás a Polarstern sarkkutatóhajóra

Teljesen elnéptelenedett a Városliget – fotógaléria

Teljesen elnéptelenedett a Városliget – fotógaléria