Baross Gábor közlekedésügyi államtitkár 1884-ben Eötvös Lóránd ajánlására meghívta Budapestre a hesseni Marburgból származó, s a kolozsvári egyetemen mechanikusként tevékenykedő Ferdinánd Süsst, hogy alapítson egy tanműhelyt magyar (finom)mechanikusok képzésére.

A hazai precíziós finommechanikai szakma igazi meghonosítójának tekintett Süss Nándor a szakemberképzést a budapesti Mozsár utcában létesített Budapesti Állami Mechanikai Tanműhelyben kezdte el 1886-ban összesen 13 tanulóval.

Süss a tanítás mellett egyedi tudományos műszerek készítését is vállalta. Amikor 1900-ban az állami támogatás megszűnt és a tanműhely feloszlott, "Süss Nándor Féle Praecisios Mechanikai Intézet" néven finommechanikai vállalatot alapított Budán az Alkotás u. 9. szám alatt. Itt készültek Eötvös-féle torziós ingák, az út- és vasútépítések, valamint a bányanyitások konjunktúrájában nélkülözhetetlen geodéziai műszerek, távcsövek, teodolitok, szintezők.

A műhely csakhamar szűknek bizonyult, ezért Süss 1905-ben átköltöztette vállalatát egy Csörsz utcai új telephelyre, ahol 1918-ig vezette az intézetet. 1921-ben a cég megvette a Goerz vállalattól az optikaiüveg-csiszolás licencét, nevét pedig egyidejűleg "Süss Nándor Praecisios Mechanikai és Optikai Intézet Rt.-re" változtatta. A két világháború között konjunkturális és dekonjunkturális korszakok váltogatták egymást, 1944-re - az öt évvel korábban Magyar Optikai Művek Rt.-re átnevezett - cég végül is nagyvállalattá fejlődött, és fokozatosan német érdekeltségi körbe került.

A második világháború kirobbanása előtt lépésről-lépésre haditermelésre specializálták a vállalatot, a háború megindulásakor pedig teljes kapacitással a hadigépezet kiszolgálására álltak rá. 1944-ben a gyár egy részét Sopron-Lövőre telepítették át. Budapest ostromában a Csörsz utcai épületek 30 százaléka, a gépek és berendezések körülbelül 50 százaléka elpusztult.

A gyár a háború után szovjet kézbe került, és így a MOM 1946-tól főként szovjet jóvátételi szállításokra precíziós tolómérőket, mikrométereket, szemüveglencséket, ébresztőórákat gyártott. 1952-ben ismét magyar állami tulajdonba vették, és a cég újra műszeripari nagyvállalattá fejlődött. Elsősorban geodéziai műszereik fejlesztése volt nagyon látványos, majd 1960-tól a laboratóriumi műszerek tekintetében lett versenyképes, s több vidéki gyáregységet hoztak létre.

A 80-as évek végére - a szovjet szállítások ellenértékének ki nem egyenlítése miatt - a MOM csődhelyzetbe került, a vállalatot rt-kre és kft-kre bontották szét, ebből több a felszámolás sorsára jutott, néhányat 1995-ben privatizáltak. A mátészalkai optikailencse-gyár a belga Buchman Optical Holdinggé lett, neve ma Buchmann-MOM Rt. Az asztali órákat és különféle mérlegeket gyártó dunaújvárosi MOMERT Rt. a menedzsment és a dolgozók kezébe került. A vállalat Csörsz utcai központi telepét egy német ingatlanfejlesztő vállalkozás, a Bajor Házépítők Kft. vette meg.

További magyar márkák története itt

Bele lehet nézni Michael Jackson állítólagos áldozatainak gyomorforgató interjúiba

Bele lehet nézni Michael Jackson állítólagos áldozatainak gyomorforgató interjúiba

Nem éppen örömteli, ami a magyar autóparkkal történik

Nem éppen örömteli, ami a magyar autóparkkal történik

Beszakad a hőmérséklet szombaton

Beszakad a hőmérséklet szombaton

Már a rendszámokban is lehetnek smiley-k

Már a rendszámokban is lehetnek smiley-k

Minden kedvezményt megad a magyar kormány az egykori KGST-banknak

Minden kedvezményt megad a magyar kormány az egykori KGST-banknak

A szakszervezet megváltoztatná a szabályzatot a vonatról leszállított néni miatt

A szakszervezet megváltoztatná a szabályzatot a vonatról leszállított néni miatt