A Soros György alapítványához köthető, budapesti székhelyű intézet jelentéséről a BBC számolt be a napokban. A kutatók jelentése szerint a tévénézők kontinensünkön mintegy 4000 adó közül választhatnak, s az európaiak számára a televízió vált az elsődleges információs forrássá. Az elemzés határozottan állítja, hogy a hírműsorok minősége jelentősen visszaesett. „Alig találhatók tényfeltáró műsorok és kisebbségekkel foglalkozó adások a kereskedelmi és a közszolgálati csatornákon” - olvasható a dokumentumban.

© sxc.hu

Az intézet 20 európai országban vizsgálta a törvényi szabályozást, a tévéadók tulajdonosi szerkezetét, s természetesen az adások tartalmát. Az összegzés szerint romlott a kulturális és hírműsorok minősége azokban az országokban, ahol a teljes piacot mindössze néhány cég uralja, illetve ahol szabad folyást engedtek a kereskedelmi televízióknak. Az egyik gyakran idézett példa Franciaországé, ahol a TF1 kereskedelmi televízió a közönségnek átlagosan egyharmadát köti a képernyő elé minden este, s ezzel a televíziós reklámbevételek felét tudja megszerezni.

A jelentés szerint a digitális műsorszórás ösztönözheti a versenyt, és jobb műsorszerkezetre sarkallhat. Mivel azonban a digitális műsorszórás a legtöbb országban még szabályozatlan, fennáll a veszélye annak, hogy a kereskedelmi csatornák kezdettől fogva jelentősen befolyásolni fogják az új technológiára épülő adások tartalmát.

Az Open Society Institute szerint a kormányoknak nem szabad hagyni, hogy a piac határozza meg a műsorkészítési elveket, például a közszolgálati csatornáknak automatikusan meg kellene kapniuk a digitális műsorszórási engedélyt.

Az intézet azt javasolja, hogy az Európai Unió állítson fel egy szervezetet a médiakoncentráció hatásának figyelésére, egyben sürgeti a nemzeti kormányokat, hogy biztosítsák a tulajdonlás és a közszolgálati média támogatásának átláthatóságát.

A jelentés szerint ma sokhelyütt hiányoznak a megfelelő információforrások ahhoz, hogy a nézők a demokrácia követelményeinek megfelelően tudják meghozni döntéseiket.

„A kereskedelmi tévék áradata nézettségi háborút indított el, amelybe a közszolgálati adók is beszálltak. Ennek elkerülhetetlen következménye lett, hogy sok országban a közszolgálati tartalmak is lebutultak”- nyilatkozta a jelentés kapcsán Haraszti Miklós, az EBESZ médiafelelőse.