Száz éve történt az örmény genocídium
Az Örmény Genocídium 100. évfordulója alkalmából több napon keresztül emlékeztek Jerevánban, ahol számos ország államfője és politikai képviselője is tiszteletét tette. Az örmény katolikoszok Ecsmiadzinban ünnepélyes liturgia keretében avatták szentté a népirtás másfél millió áldozatát. A népirtás évfordulója alkalmából már az elmúlt hetekben számos klasszikus koncerttel és egyéb rendezvényekkel készültek, április 23-án a System of a Down is ingyenes koncertet adott a jereváni főtéren. 1915-től örmény források szerint mintegy másfél millió örményt telepítettek ki az Oszmán Birodalomban arra hivatkozva, hogy felkelést akarnak kirobbantani és szövetkeztek az ellenséges hatalmakkal. Az örményeket a sivatagon át meneteltették speciális "táborok" felé, melynek során legalább ötszázezren vesztették életüket. Ennek ellenére még ma, az események 100 éves évfordulóján sincs konszenzus arról, hogy pontosan hány ember volt érintett, Törökország pedig nem hajlandó népirtásnak nevezni a XX. század első genocídiumának tartott eseményeket.
Száz éve következett be az örményeket sújtó genocídium (a Wikipedia szerint jelenleg 23 ország sorolja e kategóriába az 1915-ben történteket). Az örmények deportálását, sivatagi halálmenetekbe küldését, bebörtönzését, legyilkolását, kiéheztetését és koncentrációs táborokba zárását az első világháború alatti oszmán-török hatóságok rendelték el. Ezt a mai Törökország nem minősíti népirtásnak, sőt tagadja ezt. Az áldozatok számának becslése nagyon vitatott kérdés. Az örmény népirtásról május 20-áig tekinthető meg kiállítás a budai Várban, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) épületében. A tárlatot az örmény nemzeti könyvtárral közösen rendezték meg. E kiállítás szerint 1,5 millió örmény vesztette életét az üldözés következtében.
Az örmények a világ első keresztény népe, a krisztianizációt 301-re teszik a szakértők, és általában a hagyomány Világosító Szent Gergely nevéhez fűzi ezt az eseményt. Ugyanakkor Bertalan és Tádé apostolok térítéséről is szót ejtenek a források. Mindenesetre Gergely nyomán nevezik időnként örmény gregoriánus egyháznak is e nép vallási szervezetét, de létezik az örmény apostoli egyház elnevezés is.
Az örmény egyház élén két katolikosz és két pátriárka áll, közülük külföldön talán a konstantinápolyi a legismertebb. Az örmény egyház történelmi központja Ecsmiadzin, ez a legfőbb pátriárka, a katolikosz székhelye. A hagyomány szerint Jézus Krisztus leszállt az örményekhez – méghozzá a többi néptől külön, a mennybemenetele után. Ecsmiadzin alapítása is ehhez a tradícióhoz kötődik – a kiállítás szerint. A Wikipedia ehhez még hozzáteszi: egyes feltételezések szerint az örményországi Ecsmiadzinban van a világ első katedrálisa. Építése az örményeket térítő Világosító Szent Gergelyhez kötődik, Kr. u. 301-303 között. A jelenlegi épület központi része 483/484 körül épülhetett.
Részletes írásunkat ide kattinva olvashatja.
Ramadán – pillanatok az iszlám szent ünnepéből – Nagyítás-fotógaléria
Befejeződött a Ramadán, kezdődhet az adakozás – az iszlám szerint a testi-lelki megtisztulás időszaka alatt a pokol zárva tartja kapuit. Az elmúlt hónap alatt a hívők hagyományaik szerint napkeltétől napnyugtáig böjtöltek: tartózkodtak az evéstől, az ivástól, a testi örömöktől, kerülték az erőszakot, a dühöt, a vágyat, az irigységet. A böjt mentességét csak az utazók, a terhes anyák, a tizennégy éven aluli gyermekek, a betegek, valamint a csatában harcolók élvezhetik.
Hegyi-Karabah, az örmény-azeri darázsfészek – Nagyítás-fotógaléria
Az örmények lakta kaukázusi Hegyi-Karabah a Szovjetunió széthullásakor mondta ki Azerbajdzsántól való elszakadását. Ezt követően háború tört ki Azerbajdzsán és a helyi örmény lakosság között, amelyben 35 ezren haltak meg. Az azeriek azt állítják, Örményország elvette a 140 ezres lélekszámú területet. A két szomszédos ország hivatalosan ma is háborúban áll. Sokan attól félnek, hogy Ramil Safarov kiadatásával újra lángra lobbannak az indulatok.
Temetők a magasból - Nagyítás-fotógaléria
A temetők a világ legnyugodtabb és legbékésebb helyei. Ezen a hétvégén a megszokott csendet apró lángok fénye ragyogja be, hogy mindenszentek és halottak napja alkalmából azokra a szeretteinkre emlékezhessünk, akik már nem lehetnek köztünk. Temetői csendéletek és az ősz színei a magasból.
Falopás: „Hát fagyjon meg a családom?” – Nagyítás-fotógaléria
Magyarországon évente 30-40 ezer köbméter fát lopnak el napi tüzelőanyagként, jellemzően szegény családok. A bírság több tízezer forint, így a téli fűtési szezonban naponta tucatjával érkeznek férfiak a fogdába, hogy leüljék büntetésüket. Képriport a szegénységről Magyarországon.