A gazdasági átmenetek történelmi tanulmányozásával foglalkozó kutatók általános elméletei jól körülírják, hogyan alakultak hazánk gazdasági folyamatai az elmúlt húsz évben. A kapitalizmus blog hét pontban szemlézi ezeket.
A piaci reformokat bevezető kormányokat a legtöbb országban elzavarják, mert intézkedéseik nem versenyezhetnek a populista pártok ígéreteivel. Ez nem jelent feltétlenül rosszat egy ország egészére nézve, az átmenetnek a reformkormányok látják kárát, helyüket általábana a populizmus eszméit meglovagoló gazdasági és politikai elit veszi át.
A gazdasági átalakuláson átesett országok általában lassan csoszognak a demokrácia felé, de útjuk koránt sem azonos mederben halad. Minden posztkommunista ország átalakult a kapitalizmus valamilyen formájára, a politikai berendezkedés fejlődése nem ennyire egyértelmű: a teljes demokráciától a primitív diktatúráig találhatunk nemzetközi példákat.. Erős földrajzi minta is megfigyelhető: a nyugathoz közelebb eső országok világos demokráciák, a kelet felé esők inkább autokratikusak.
Kényszerhelyzetben van Orbán: Tusványoson újat és nagyot kell mondania, mint például egy vaskos jóléti csomag vagy egy népszavazás, emellett csak „kötelező elem” lehet Magyar Péter, az LMBTQ-emberek és az ukránok pocskondiázása. A Tisza elnöke sem dőlhet azért hátra: fel kell vennie a kesztyűt és kormányzóképességet is kell mutatnia.
Kigyulladt egy kioszk, a tűz átterjedt a kis boltokra, ahol egymás után robbantak fel a túlhevült gázpalackok.
A katasztrófavédelem több tanácsot is adott a várható rossz idő miatt.
