„A tárgyalások alapvetően pozitívak” - jegyezte meg az államtitkár, de Magyarország jogi és intézményi vállalásait még teljesíteni kell. Ebből a szempontból a KüM mellett öt kormányzati szerv áll reflektorfényben: a pénzügyminisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a környezetvédelmi tárca, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a Miniszterelnöki Hivatal.

Balázs szerint Magyarország hét pontban lépett előre két hónap alatt. Így például sikerült elérni a külföldiek termőföldvásárlási tilalmával kapcsolatban, hogy azt a földterületek áralakulásától függően, az eredeti hét éven túl további három évre érvényben lehessen majd tartani. Az ország lehetőséget kapott arra is, hogy a cigaretta uniós jövedéki adószintjét 2008-ig több lépcsőben érje el. Az államtitkár kiemelte: nehéz viták után Magyarország ugyanannyi képviselőt, 24 főt delegálhat az Európai Parlamentbe, mint más 10 millió lakosú országok. A mezőgazdaság tekintetében, a dán elnökség segítségével sikerült megállapodni több kérdésben is, így például a figyelembe vett termőterület nagyságával, a tejkvótával, a "pálinka" név megőrzésével kapcsolatban. Az államtitkár a munkaerő-áramlás kapcsán elmondta: mára ismertté váltak a tagországok szándékai. Svédország és Hollandia már korábban bejelentette, hogy nem kívánja korlátozni a magyar munkaerőt, Nagy-Britannia pedig a napokban jelezte, hogy az EU-csatlakozás pillanatától teljes egészében megnyitja munkaerőpiacát a magyar állampolgárok előtt. Az adófejezettel kapcsolatban csak részkérdésekben kellett egyezkedni. A parlamenti ellenzék által bírált, az EU jelenlegi tagállamainak védelme érdekében létrehozott védzáradék kérdéséről sikerült eljárási garanciát felvetetni a szerződésbe, ami biztonságosan rögzíti, mikor élhetnek a tagállamok a védzáradékkal. Az államtitkár elmondta: Magyarország 148 millió eurót kap a Schengeni Alapból a határátkelők fejlesztésére, a Schengeni Egyezménynek megfelelő határátkelők kialakítására; ez az összeg a költségek mintegy 73 százalékát fedezi.
A még nyitott költségvetési és az agrárfejezet kérdése a csütörtökön kezdődő kétnapos koppenhágai csúcstalálkozón dől el. A mezőgazdasági közvetlen kifizetések tekintetében eddig nem változott az unió álláspontja. Ennek megfelelően Magyarország az EU-tagállamok támogatottsági szintjének 25 százalékát kapná kezdetben, amely 9 év alatt érné el a 100 százalékot. Balázs szerint a vita nem arról szól, hogy Magyarország megkapja-e a 100 százalékot, hanem, hogy hány lépcsőben érje el azt. A költségvetési fejezettel kapcsolatban Magyarország javítani szeretné a 2005. és 2006. év nettó pozícióját, az EU-ba történő befizetések, és az onnan érkező kifizetések arányát. (MTI)