Az észak-koreai hírügynökség által pénteken ismertetett kormánynyilatkozat határozottan leszögezte, hogy az országnak nem áll szándékában atomfegyvereket fejleszteni. Nukleáris objektumait kizárólag békés célokból éleszti újjá, egyebek közt hogy elektromos energiát termeljen. A közlemény szerint az, hogy Észak-Korea kilép az atomsorompó-szerződésből, a nemzeti érdekek törvényes védelmét szolgálja, válaszul az Egyesült Államok "ellenséges politikájára" és a NAÜ "jogszerűtlen cselekedeteire". A bejelentés alig néhány órával az után történt, hogy Bill Richardson volt amerikai ENSZ-nagykövet észak-koreai megbízottakkal találkozott. Az egyik dél-koreai televízió azonban úgy értesült, hogy Észak-Korea felülvizsgálja döntését az atomsorompó-szerződés felmondásáról, amennyiben az Egyesült Államok felújítja olajszállítmányait.
Az észak-koreai lépést számos ország aggodalommal és óvatossággal fogadta. Kim De Dzsung leköszönő dél-koreai elnök úgy vélekedett, hogy a bejelentés tovább súlyosbítja a helyzetet a félszigeten, ugyanakkor biztatónak nevezte, hogy az Egyesült Államok, hála többek között Szöul erőfeszítéseinek, az Észak-Koreával való párbeszéd felé halad. A dél-koreai kormány pénteken nemzetbiztonsági tanácsának sürgős összehívásáról döntött. A japán külügyminisztérium közleményében felszólította Észak-Koreát, hogy teljesítse nemzetközi kötelezettségeit és vonja vissza döntését. A bejelentés hírére a japán tőzsdéken esni kezdett a jen ára, ugyanakkor a "biztonságosabb" valutáké, mint a svájci franké, emelkedett. A francia külügyminiszter elítélte a "súlyos következményekkel járó döntést" és kilátásba helyezte, hogy Párizs az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kéri. Az orosz külügyminisztérium ugyancsak nyugtalanítónak nevezte a helyzetet.
Észak-Korea 1993-ban egyszer már bejelentette, hogy kilép az atomsorompó-szerződésből, azonban döntését felfüggesztette, mivel egy évre rá megállapodásra jutott az Egyesült Államokkal, hogy nukleáris programja befagyasztásának fejében évi félmillió tonna fűtőolajat kap, továbbá plutóniumtermelő reaktorait is kicserélik könnyűvizes reaktorokra. Az USA azonban - miután Phenjan nemrégiben elismerte, hogy kötelezettségvállalását megszegve uránt dúsított - decembertől leállította fűtőolajszállításait, amelyeket az észak-koreai atomprogram 1994-es befagyasztása után eddig folyamatosan teljesített. Decemberben az észak-koreai nukleáris létesítmények pecsétjeit feltörték, leszerelték az ellenőrző kamerákat és kiutasították a NAÜ ellenőreit az országból.
A Fehér Ház szerint az amerikai és a kínai elnök aggodalomra okot adó fejleménynek tartja Észak-Korea bejelentését, hogy azonnali hatállyal kilép az atomsorompó-egyezményből. Ari Fleischer szóvivő pénteken közölte, hogy George W. Bush amerikai és Csiang Cö-min kínai elnök telefonon megvitatta a phenjani bejelentést, amelyet mindketten aggasztónak tartottak az egész nemzetközi közösség számára. Az amerikai elnök a szóvivő tájékoztatása szerint elmondta Csiangnak, hogy az aggodalom közös célban köti össze a két országot. Bush leszögezte, hogy az Egyesült Államoknak nincsenek ellenséges szándékai Észak-Koreával szemben, békés, többoldalú megoldást szorgalmaz a Phenjan által okozott gondra. Csiang Cö-min megerősítette, hogy Kína elkötelezetten kiáll a Koreai-félsziget atomfegyvermentességéért. A két elnök egyetértett abban, hogy folytatja együttműködését a Koreai-félsziget békéjének és stabilitásának biztosítására - közölte a szóvivő. (MTI)