A Messaggero című római napilap hétfői jelentése szerint II. János Pál pápa személyes békeüzenetét vinné magával Bagdadba és Washingtonba Roger Etchegaray francia bíboros, amennyiben tovább éleződik a háborús veszély. Az egyházfő az utóbbi hetekben több ízben is értésre adta, hogy elutasít egy Irak ellen tervezett háborút. Egyúttal ellentmondott annak a nézetnek, amely szerint a háborút már nem lehet megakadályozni. Az olasz újság emlékeztetett a Vatikán 12 évvel ezelőtti békepróbálkozásaira: annak idején a pápa, néhány órával az öbölháború kitörése előtt, üzenetet küldött az amerikai és az iraki elnöknek. A fegyveres konfliktus kitörését azonban nem sikerült megakadályoznia.
Konkrét bizonyítékok hiányában az Egyesült Államok vezető európai szövetségesei óva intik Washingtont az iraki háborútól és arra buzdítják, hogy tegye lehetővé a fegyverzetellenőrök munkájának befejezését. A növekvő nyomásgyakorlás láttán a napokban olyan találgatások láttak napvilágot, hogy a háborút esetleg későbbre halasztják. A vezető európai politikusok közül szót emelt a hadműveletek közeljövőbeli megindítása ellen Tony Blair brit kormányfő is, aki Irak kérdésében eddig Bush elnök legszorosabb szövetségesének számított.
Az Egyesült Államok azonban - szövetségeseinek kétkedése ellenére - a hét végén folytatta az Irak elleni háborús előkészületeket, s Washingtonban azt is jelezték: az ENSZ-fegyverzetellenőrök január  27-én esedékes jelentéstételét a "végjáték kezdetének"  tekintik. Az amerikai védelmi minisztérium péntek óta összesen 62 ezer katonának a Perzsa-öbölbe való vezénylését rendelte el. A New York Times című napilap hét végi becslése szerint így február közepére-végére csaknem 150 ezer amerikai tengerészgyalogos, haditengerész és pilóta áll majd készenlétben Irak közvetlen közelében.
Ezzel szemben a USA Today című amerikai lap információi szerint a Perzsa-öböl térségébe irányított amerikai egységek legkorábban február végén vagy március elején lesznek képesek átfogó háborút indítani Irak ellen. Az amerikai újságnak nyilatkozó védelmi illetékesek a nagy számú katona helyszínre szállításából fakadó "logisztikai bonyodalmakkal" indokolták az időbeli csúszást. Ennek következtében késedelmet szenvedhet a korábban február közepére várt támadás. Késleltető tényezőként esik a latba a török kormány vonakodása is. Ankara mindeddig nem volt hajlandó engedélyezni az Irak elleni majdani invázióban részt vevő 80 ezer amerikai katona befogadását. (MTI)