"Remélem, a NATO felismeri, hogy kötelessége támogatni egy tagállamot, ha segítséget kér és remélem, hogy a Washingtoni Szerződés 4. cikke elvezet a megoldáshoz annak biztosítására, hogy Törökország ne legyen kitéve semmiféle veszélynek"   - jelentette ki hétfőn Colin Powell amerikai külügyminiszter Washingtonban, miután találkozott John Howard ausztrál miniszterelnökkel.

Washingtonban érezhető ingerültséggel fogadták, hogy Belgium, Franciaország és Németország megvétózta a NATO készenléti katonai tervének kidolgozását arra az esetre, ha az iraki háború során Törökországot iraki támadás érné. Donald Rumsfeld hétfői sajtóértekezleténleszögezte, hogy a vita nem fogja késleltetni az esetleges amerikai fellépést Irak ellen. Kijelentette ugyanakkor, hogy a nézeteltérés nem fenyegeti hosszú távon a szövetség fennmaradását.
Lord Robertson NATO-főtitkár szerint a vétó okozta patthelyzet rendkívül súlyos, de reményét fejezte ki, hogy megoldást találnak - írja a BBC. Nicholas Burns, az Egyesült Államok NATO-nagykövete "rendkívül szerencsétlen döntésnek" nevezte Törökország három szövetségesének vétóját.
A vétó bejelentésével a katonai szövetség gyakorlatilag döntésképtelenné vált a kérdésben. A múlt heti tanácsülésen előterjesztett javaslatok hétfőn automatikusan életbe léptek volna, ha valamelyik tagállam nem nyilvánít ellenvéleményt. Nem jelenti ugyanakkor az Irak elleni hadművelet elkerülhetetlenségét az, hogy a vétó után Törökország hétfőn kérte a NATO-ban az alapokmány 4. cikkelyének életbe léptetését, amely szerint a szövetségesek egymás segítségéért folyamodhatnak, ha területi egységüket vagy biztonságukat veszélyeztetve érzik - szögezte le a török külügyminisztérium szóvivője.
Az Európai Unió soros elnökségét adó Görögország elhatározta, hogy megrendezi az EU állam- és kormányfőinek Irakkal foglalkozó csúcsértekezletét. Ezt hétfőn Athénban jelentette be Jeórjiosz Papandreu görög külügyminiszter, miután megbeszélést tartott Kosztasz Szimitisz miniszterelnökkel. A találkozó célja, hogy újabb lépéseket tegyen lehetővé az iraki fegyverzetellenőrzést irányító Hans Blix és Mohamed el-Baradei e hét pénteki jelentését követően. A politikus nem jelölte meg a tervezett EU-csúcsértekezlet időpontját, a DPA azonban a görög külügyminisztérium jól tájékozott köreire hivatkozva azt jelentette, hogy a csúcsot február 17-én, Brüsszelben tartják.
Előzőleg Gerhard Schröder német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök Berlinben újfent kiállt az iraki válság békés megoldása mellett. Az Egyesült Államok korábban azt kérte a NATO-tól, hogy bocsássanak Törökország rendelkezésére Patriot típusú rakétákat, AWACS felderítő repülőgépeket és egyéb felszereléseket. Az atlanti szervezet 19 tagállama közül 16 - így Magyarország is - támogatta az amerikai kérést, Belgium, Franciaország és Németország viszont értésre adta a hét végén, hogy nem értenek egyet Washingtonnal.
"Békés leszerelést akarunk Irakban, ha vannak az országban tömegpusztító fegyverek" - közölte Schröder vasárnapi sajtótájékoztatóján. Putyin hozzátette: Oroszországnak is meggyőződése, hogy "állhatatosan a békés megoldásra kell törekedni". A vasárnap esti közös sajtóértekezleten egyik politikus sem tért ki konkrétan arra, hogy Franciaország Németország támogatásával tervet dolgozna ki az ellenőrök számának megsokszorozására, az ENSZ-kéksisakosok jelenléte mellett. Azok után azonban, hogy Putyin hétfőn Chirac francia elnökkel folytatta a tárgyalásokat, Franciaország, Oroszország és Németország közlemény útján bejelentette, hogy fokozni akarják az iraki fegyverzetellenőrzést, mind az ellenőrök száma, mind a műszaki lehetőségek tekintetében, minden lehetséges békés eszközzel. Chirac újságíróknak felolvasta a három ország közös közleményét, amelyből kiderül, hogy az érintett három állam az iraki fegyverellenőrzés "folytatását szeretné, valamint azt, hogy növeljék az ellenőrök számát, javítsák a műszaki lehetőségeket és az ellenőrökkel való kapcsolattartást." A közlemény hangsúlyozza, hogy a háború legyen a végső lehetőség, és kiemeli, hogy a három ország szerint van még mozgástér az ENSZ 1441-es számú határozatán belül.
 
George Bush amerikai elnök Nyugat-Virginiában, republikánus törvényhozók előtt vasárnap elhangzott beszédében kijelentette: az ENSZ Biztonsági Tanácsának hamarosan el kell döntenie, hogy meg akarja-e őrizni jelentőségét és van-e súlya szavainak. Az elnök szerint egy dolog biztos: a béke és a biztonság érdekében az Egyesült Államok barátaival és szövetségeseivel le fogja fegyverezni Szaddám Huszein iraki elnököt. Condoleezza Rice, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a CNN-nek nyilatkozva vasárnap leszögezte: az Egyesült Államok fellépése Irak ellen jogos önvédelemnek számítana. Rice asszony Kofi Annan ENSZ-főtitkár szavaira reagált, aki szombaton kijelentette: az Irak elleni háború olyan kérdés, amelyről a nemzetközi közösség egészének kell döntenie, mivel semmi sem pótolhatja a BT által megtestesített egyedülálló legitimitást, ha az államok nem önvédelemből, hanem a nemzetközi béke és biztonsági ellen irányuló fenyegetés miatt döntenek az erő alkalmazása mellett. Washington szeretné, ha a BT megmutatná, hogy képes fellépni a 21. század fenyegetéseivel szemben, de ha nem tudja elszánni magát a cselekvésre, senki sem várhatja el az amerikai elnöktől, hogy "ölbe tett kézzel szemlélje az amerikai nép ellen irányuló fenyegetést".
 
Közben a nemzetközi leszerelési főellenőrök bagdadi tárgyalásaik során kijelentették: Irak kezdi komolyabban venni a még megoldatlan fegyverzetellenőrzési problémákat. Hans Blix, az ENSZ iraki fegyverzetellenőreinek vezetője vasárnap bagdadi sajtóértekezletén kiemelte: az ENSZ fegyverzetellenőrzési programjával való "jobb együttműködés kezdetét" tapasztalta Bagdadban. Az iraki illetékesek dokumentumokat adtak át a lépfenéről, a VX ideggázról és a ballisztikus rakétákról; megígérték egy bizottság létrehozását a tiltott fegyverzetekkel kapcsolatos összes dokumentum felkutatására, és péntekig ígértek döntést arról, hogy engedélyezik-e amerikai, német és orosz felderítő repülőgépek átrepülését az ország légterében. Hans Blix reméli, hogy Irak hamarosan törvényt hoz a tömegpusztító fegyverek betiltásáról is. Blix szerint az áttörés túl erős kifejezés lenne arra, amit Bagdadban tapasztaltak, mindenesetre ő sokkal szívesebben látna további ellenőrzéseket, mint "valami más megoldást". Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója arra számít, hogy az ENSZ BT mindaddig további időt ad az ellenőröknek, amíg azok előrehaladást tudnak felmutatni.
A nemzetközi leszerelési főellenőrök pénteken terjesztik újabb jelentésüket az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé. Ez perdöntő szerepet játszhat abban, hogy az Egyesült Államok megindítja-e katonai akcióját Irak lefegyverzésére. (MTI)
Hírek Rumsfeld határozottságot vár az ENSZ és a NATO részéről Irak ügyében