„Az intézkedések tisztán védelmi jellegűek, és az egyezség nem befolyásolja az ENSZ Biztonsági Tanácsának jövőbeni határozatait” - mutatott rá a NATO védelmi tervező bizottságában részt vevő 18 tagállam. (Franciaország nem tagja a bizottságnak, miután 1966-ban kivált a NATO katonai szervezetéből.) George Robertson NATO-főtitkár hangsúlyozta, hogy szó sincs a háború irányába tett lépésről. "Továbbra is támogatjuk az ENSZ-nek a válság békés rendezésére tett erőfeszítéseit" - áll a NATO-határozatban, amely előirányozza előzetes tervek készítését AWACS felderítő repülőgépek, rakétaelhárító rendszerek, valamint biológiai és vegyi támadások ellen védő egységek telepítésére török területen.
A kompromisszumot az tette lehetővé, hogy Belgium feladta a Robertson főtitkár javaslatával szembeni fenntartásait. Belgium eredetileg olyan módosításokat akart fűzni a határozattervezethez, ami az iraki kérdés ENSZ-beli haladásához kötötte volna a Törökország védelmének erősítését szolgáló NATO-intézkedéseket. A határozat meghozatala után Franciaország, Németország és Belgium közös nyilatkozatban erősítették meg eltökéltségüket a NATO alapszerződése által a többi tagországgal, jelesül Törökországgal szemben rájuk rótt kötelezettségek tiszteletben tartására, továbbá ragaszkodásukat a transzatlanti kötelékhez. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az erő alkalmazására Irakkal szemben csak a legvégső esetben kerülhet sor, és az 1441-es ENSZ-határozat adta lehetőségek még nem merültek ki. A hármak rámutattak továbbá, hogy a NATO katonai szervei által javasolt intézkedések végrehajtásához újabb döntésre van szükség. Robertson elégedetten nyugtázta, hogy az atlanti szövetségen belüli szolidaritás felülkerekedett, és az AFP szerint hozzátette: Franciaország Törökországgal szembeni szövetségesi hűségét a legkevésbé sem kérdőjelezte meg, hogy a vasárnapi döntés nélküle született.
Közben Abdullah Gül török kormányfő közvetve, a török parlament elnöke, Bülent Arinc pedig kifejezetten megerősítette, hogy a török törvényhozás keddre tervezett szavazását az amerikai harcoló egységek törökországi állomásoztatásáról elhalasztották. Több ezer amerikai katona, immár gyalogsági erők Törökországba érkezésének lehetővé tételét kedden vitatja meg a török parlament, az erről való szavazást elhalasztották, amíg nem születik meg Ankara és Washington között a megállapodás a Törökországnak nyújtandó amerikai gazdasági segítségről a Bagdad elleni esetleges háború lehetséges negatív következményeinek enyhítésére.  A török parlament február 6-án döntött arról, hogy engedélyezi amerikai katonák részvételét a támaszpontok felújításában az Irak elleni katonai előkészületekkel összefüggésben, a területén lévő katonai bázisok használatát azonban még nem engedélyezte az Egyesült Államoknak.
Eközben újabb két amerikai katonai szállítógép érkezett hétfőn reggel a Törökország délkeleti részén lévő diyarbakiri támaszpontra, hogy felújítsák és modernizálják a helyi török repülőtereket és kikötőket. A létesítményeket egy várható Irak elleni háborúban vennék igénybe. A C-130-as típusú gépek kétszáz amerikai katonát és felszerelést hoztak a gyomrukban. A gépek az üzemanyag-felvételt követően elhagyták a támaszpontot. Vasárnap már öt ilyen típusú amerikai szállítógép érkezett, fedélzetén ötszáz amerikai katonával a bázisra, amely a legjelentősebb a térségben, és ahol jelentős számú török F-16-os állomásozik. A kontingens, amely valószínűleg építőalakulatokból áll, azért érkezett, hogy felújítsa a helyi légitámaszpontokat. (MTI)