Mindkét szonda megerősíti azt a közkeletű, bár némileg sommás, kritikai élű megállapítást, hogy "szeretjük, de nem hallgatunk rá". A CBOS felmérésén, melyet a Gazeta Wyborcza ismertetett, a megkérdezettek 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a lengyelek személyes életükben általában nem követik a pápa tanácsait, és csak 11 százalék mondott ezzel ellenkező véleményt. Mindez annak ellenére, hogy 96 százalékuk (1986 óta változatlanul) katolikusnak vallja magát, és közülük 57 százalék hetente legalább egyszer részt vesz istentiszteleten vagy valamilyen vallásgyakorlaton. Ráadásul 67 százalékuk szerint a pápa elvárásait nem is nehéz teljesíteni - 23 százalék szerint viszont igen.
A Rzeczpospolita felmérése szerint a pápa inkább a történelem alakulására, a politikai eseményekre volt befolyással. Ezek között legtöbben a kommunizmus békés lebontását, a Szolidaritás független szakszervezet létrejöttét, a demokratikus átmenetet lehetővé tevő 1989-es kerekasztal-tárgyalásokat és az idei júniusi EU-csatlakozási népszavazás pozitív kimenetelét említették. A hit és erkölcs dolgában képviselt pápai tanítás ügyében a legtöbben a más felekezetek és vallások hívei iránti toleranciát említették, mint amelyet a leginkább követnek II. János Pál útmutatásai közül. Ezek után következik sorrendben a meg nem született élet tisztelete - vagyis az abortusz szigorú tilalma, a pápa egyik legfontosabb tanítása, az összes ember megbecsülése, az irgalmasság embertársaink iránt, a tízparancsolat megtartása és végül a tisztesség a mindennapi életben.
A felmérés mindemellett megerősítette a szociológusoknak azt a mindig is hangoztatott feltételezését, hogy II. János Pál pápaságára vezethető vissza a lengyelek kivételes vallási buzgósága, a rendszeres misehallgatás, amely a legmagasabbak közé tartozik Európában. Mint ahogy ennek köszönhető a papi és szerzetesi hivatást választók nagy száma is Lengyelországban, mely az utóbbi időben még tovább emelkedett. (MTI)