Rejtélyes óriásmajom, egyfajta gorilla-csimpánzkeverék él a Kongói Demokratikus Köztársaság északi területein - állítja a brit New Scientist tudományos folyóirat legfrissebb számának egyik cikke.
A különös emberszabású majomról legújabban egy amerikai kutatónő, Shelly Williams számolt be a lap szombaton forgalomba kerülő számában. A marylandi működő Jane Goodall intézet munkatársa tavaly maga látta az „óriási és csendes” állatot.
Shelly Williams meg van győződve arról, hogy új fajt fedezett fel, míg más kutatók szerint inkább egy "szokatlan felépítésű és viselkedésű" csimpánzpéldányról van szó. A helyszínen talált genetikai minták laboratóriumi elemzései az utóbbi feltevést támasztják alá – állítja Pascal Gagneux, a kaliforniai San Diego állatkertjének munkatársa. A New Scientist cikke szerint a történet 1990-re nyúlik vissza, ekkor a Kenyában élő Karl Ammann, svájci fényképész és környezetvédő azt kezdte kutatni, milyen kapcsolat áll fenn a kelet- és a nyugat-afrikai gorillák között, amelyek ma egymástól messze élnek - köztük több mint ezer kilométernyi övezetben nem él ilyen primáta. A vizsgálat során hallott először arról, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság (a volt Zaire) északi területein, tehát Afrika szívében "elfelejtett gorillák" találhatók.
A helyszínen azonban nem talált gorillát, viszont Bondo és Bili kisvárosok lakói szerint a környező őserdőben él egy „leopárdölő nagymajom”. Ammann fényképezőgépével megörökített több koponyát, amelyek a csimpánzéra emlékeztettek, de szokatlanul nagyok voltak, ám a gorilla bizonyos jellemzőit is mutatták. A svájci kutató 2001-ben nemzetközi expedíciót vezetett a térségbe, amely ismét csak ellentmondó észleléseket tett. A földön olyan, ágakból készített fészkeket fedeztek fel, amilyeneket a gorilla használ, míg a csimpánz inkább a fákon rendez be magának menedéket. Ugyanakkor egy automatikus fényképezőgép felvételei szerint „a bondói nagymajom” a csimpánzra hasonlít, és ezt erősíti meg egy lelőtt példány is, viszont 1,8 méter magas termete és mintegy százkilós súlya a gorillához teszi hasonlatossá.
A rejtély így továbbra is teljes. A Maryland egyetem kutatója, Katherine Gonder azt feltételezi, hogy az óriásmajom egy elszigetelt csimpánzközösség tagja lehet, amelyben több nagyméretű példány él, és ezt a tulajdonságát utódaira is átörökíti. Colin Goves, a canberrai egyetem szakértője pedig annak a véleményének adott hangot, hogy a gorillák időnként csimpánz-jellegzetességeket mutatnak fel. (Panoráma)
