Megakadályozható a tuberkolózis baktérium által okozott fertőzés átterjedése egyik emberről a másikra - derült ki azokból a vizsgálatokból, amelyeket a hét végén a Természettudományi Múzeumban kiállítandó úgynevezett "váci múmiákon" végeztek el a szakemberek. A természetes körülmények között mumifikálódott számos halott a XVIII. századi népesség egészségügyi állapotáról árulkodik. A váci Fehérek templomának kriptájában feltűnő épségben talált testeket, szöveteket tanulmányozó mikrobiológusok megállapítása szerint az elhunytak (polgárok és egyházi személyek, idősek és gyerekek) 70 százaléka tbc-vel fertőzött volt.

A személyek anyakönyvezése pontosan történt, a ma fellelhető halotti anyakönyvi kivonatokból pedig a családi kapcsolatokra is fény derült. Így sikerült megállapítani, hogy egy fertőzött beteggel együtt élő családtag lehetett akár hosszú életű, s halálának oka egészen más betegségre vezethető vissza, míg egy másik fiatal családtagot a tuberkulózis vitte el.

A mai orvostudományt segítheti ezeknek az antibiotikum felfedezése előtti időkből fennmaradt, s így értelemszerűen a gyógyszerekhez még nem alkalmazkodott tbc-kórokozóknak a vizsgálata.

Az emberiség a régmúlt időkben is szenvedett a tébécétől, az antibiotikumok kifejlesztésével, az 1940-es évektől úgy tűnt, hogy a tbc elleni harcot az ember megnyerte. A 80-as évek közepe óta azonban a megbetegedések száma ismét növekvő tendenciát mutat többek között az Egyesült Államokban, és Magyarországon is.

A helyzetet rontja, hogy a baktériumtörzsek a szokásos antibiotikumokkal szemben ellenállóvá váltak. Ennek egyik oka lehet az is, hogy sokan idő előtt megszakítják a kezelést, egyes betegek nem fogadják el az orvosi utasításokat, ezért számításba jön annak lehetősége, hogy az ellátottaknak orvosi felügyelet mellett, az ellátó helyen kell bevenni az esedékes gyógyszeradagot.