A GfK Csoport gyógyszer- és egészségügyi kutatásokkal foglalkozó részlegének legutóbbi felmérése Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország, Lengyelország, Románia, Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán részvételével készült. A felmérés többek között az egyes országok lakosságának az ottani egészségügyi- és egészségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos véleményét tárta fel, illetve kiderítette, hogy az alkalmazottak egyes országokban milyen arányban veszik igénybe az önkéntes egészségbiztosítási konstrukciókat, s azt önmaguk, vagy a munkaadók fizetik-e.

Az egészségügyi ellátórendszer megítélése 2005-ben Magyarországon kor és nemek szerinti bontásban (%) © Gfk

Az adatok alapján elmondható, hogy az egészségügyi ellátás megítélése meglehetősen változatos képet mutat a tizenkét vizsgált országban. Talán nem meglepő, hogy a tanulmányban viszonyítási alapként szereplő Ausztria lakossága a leginkább elégedett az országban jelenleg működő egészségügyi rendszerrel, hiszen a megkérdezettek 32 százaléka nagyon elégedett, további 53 százalékuk pedig saját bevallása szerint elégedett. Az elégedetlenkedők és nagyon elégedetlenek aránya a legmagasabb Ukrajnában (75 százalék), Oroszországban (66 százalék), és Szlovákiában (66 százalék).

Magyarországon az egészségügyi ellátórendszerrel elégedettek aránya szinte teljesen megegyezik a reformokat pártolók arányával: a magyarok 49 százaléka tartja kielégítőnek a rendszert, 51 százalék elégedetlen. A magyar férfiak nagyobb arányban (53 százalék) elégedettek e tekintetben, mint a nők (45 százalék). Az ellátórendszer problémáit legnagyobb (57 százalékos) arányban a 40-49 évesek sérelmezik.

A kötelező egészség pénztári szolgáltatások színvonaláról szintén a Lajtán túl élők nyilatkoztak a legpozitívabban. Az Ausztriában megkérdezettek 28 százaléka saját bevallása szerint nagyon elégedett, 57 százaléka pedig elégedett. Az ingyenes ellátás megítélését illetően a szlovénok, a csehek és horvátok pozitívabbak, mint a magyarok. A helyzetet legborúsabban újfent Ukrajna (73 százalék), Kazahsztán (72 százalék), Lengyelország (65 százalék) és az Európai Unióba igyekvő Románia (62 százalék) lakói látják.

Hazánkban a lakosság közel fele (48 százaléka) nagyon elégedett, illetve elégedett az ingyenes egészségügyi szolgáltatások szintjével, míg a megkérdezettek 53 százaléka tartozik azok közé, akik az ellátás minőségi javulására tartanának igényt. A férfiak és nők körében jelentős nézetkülönbség e tekintetben nem kimutatható. A férfiak körében 50-50 százalék az ellátást pozitívan és negatívan megítélők aránya. A nőknél egy az arány 45-55 százalék, az elégedetlenek javára. Feltehetően életkori sajátosságból adódik, hogy a fiatalok körében Magyarországon magasabb az ellátással elégedettek aránya. Az 50. életév fordulópontnak tűnik: innentől kezdve az életkor növekedésével újra növekedésnek indul a szolgáltatások színvonalával elégedettek aránya.

A kiegészítő egészségbiztosítás Szlovéniában a legnépszerűbb, ahol a lakosság több mint négyötöde tagja valamely egészségpénztárnak. Többségük (79 százalék) a biztosítási díjat saját maga finanszírozza, csupán 7 százalékuk részesül ilyen jellegű munkaadói juttatásban.

Jellemző a magyar társadalombiztosítás helyzetére, hogy a lakosság mintegy negyedének (24 százalék) van kiegészítő egészségbiztosítása, de ebből 17 százalékot a munkaadók finanszíroznak. A kiegészítő egészségpénztárak szolgáltatását igénybe vevők aránya a 30-39 évesek körében (43 százalék) a legmagasabb, a 60 éven felüli korosztálynál pedig a legalacsonyabb (7 százalék).